A teheráni külügy ezt azután közölte, hogy Donald Trump azt állította: Irán tárgyalásokat kért, és a közvetítők a meghiúsult átmeneti megállapodás újraélesztésén dolgoznak.
Irán közölte, hogy nem engedi, hogy az Egyesült Államok határozza meg, mikor kerül sor háborúra vagy békére a két ország között, miközben az egymást követő negyedik éjszaka is elmaradtak az újabb tűzpárbajok, ami reményt adott arra, hogy a katari és pakisztáni közvetítéssel újraéleszthető a korábban összeomlott átmeneti megállapodás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nem fogjuk megengedni, hogy az Egyesült Államok határozza meg a háború és a béke időzítését” – mondta Esmaeil Baghaei külügyminisztériumi szóvivő hétfői, szokásos heti sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy a jövőbeni tárgyalásokról szóló döntések kizárólag Irán nemzeti érdekei alapján születnek, és Teherán mindaddig folytatja önvédelmét, „ameddig csak szükséges”.
Baghaei vasárnap az osztrák ORF televíziónak nyilatkozva elismerte, hogy Teherán és Washington között továbbra is zajlik az üzenetváltás, de azt mondta, az amerikai katonai lépések megsemmisítették az érdemi tárgyalások feltételeit, így Irán azonnali prioritása szuverenitásának és területi integritásának megvédése.
Eközben Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta, hogy Irán „közvetítőkön keresztül és közvetlenül” is tárgyalásokat kért, és azt állította, hogy Teherán a rá nehezedő katonai nyomás miatt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
„Mély, alapos tárgyalásokat folytatunk Iránnal” – fogalmazott. „Ha ezek kudarcot vallanak, visszatérünk a nagyszabású katonai műveletekhez.”
Elmondta, hogy pozitív választ adott a közvetítők felhívására, és újabb esélyt adott a diplomáciának, de nem fogja engedni, hogy a tárgyalások a végtelenségig elhúzódjanak. „Nekem rengeteg időm van” – mondta, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy Irán az elmúlt két hétben „keményen megkapta a magáét”.
Még mindig a Hormuzi-szoros a sarkalatos pont
Az újraindult diplomáciai erőfeszítések ellenére a Hormuzi-szoros körüli válság továbbra sem rendeződött.
Baghaei közölte, hogy Ománnal folytatott tárgyalásaik a stratégiai vízi útvonal igazgatásáról továbbra is tartanak, de hangsúlyozta, hogy ezek szigorúan kétoldalúak, és semmi közük az Egyesült Államokhoz.
„A Hormuzi-szoros továbbra is zárva van” – mondta.
A parlament alelnöke, Hadzsi Babaii azt mondta, hogy a vízi útvonallal kapcsolatos bármilyen megállapodás Ománnal nem sértheti Irán szuverenitását, és hogy Washingtonnak nem szabad beleszólnia az ügybe.
Leszögezte, hogy Irán nem hátrál meg álláspontjától a szoros ügyében, és hogy a Hormuzra vonatkozó döntéseket végső soron az iráni vezetés és a nép fogja meghozni.
A Hormuzi-szoros, amelyen a háború február 28-i kezdetét megelőzően a világ kereskedelmi forgalmának nagyjából egyötöde haladt át, mielőtt Irán gyakorlatilag lezárta, továbbra is a megállapodási tárgyalások fő vitapontja.
Irán szerint szuverén joghatósággal rendelkezik a vízi út felett, és kijelölheti az engedélyezett áthaladási útvonalakat – ezt az igényt azonban mind az Egyesült Államok, mind az öböl menti államok, mind a nemzetközi közösség túlnyomó része elutasítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján. Teherán ugyan aláírta, ám soha nem ratifikálta az egyezményt.
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy hat hajót feltartóztatott, amelyek a hatóságok által nem engedélyezett útvonalakon próbáltak áthaladni, és figyelmeztető lövések leadása után visszafordulásra kényszerítette őket.
Irán Khatam al-Anbiya Központi Parancsnoksága emellett azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy illegális tengeri blokádot vezetett be azáltal, hogy fenyegetéseket fogalmazott meg az iráni felségvizeken közlekedő iráni kereskedelmi hajókkal és olajszállító tankerekkel szemben.
Az amerikai CENTCOM ezzel szemben azt közölte, hogy 17 kereskedelmi hajót más útvonalra terelt, kettőt üzemképtelenné tett, további kettőre pedig fedélzetre szállt, hogy kikényszerítse a tengeri korlátozások betartását.
Az olajpiacok kedvezően reagáltak arra, hogy nem érkeztek hírek újabb katonai csapásokról: a Brent típusú nyersolaj ára esni kezdett, miután a múlt héten két hónapos csúcsot ért el.
Fokozódik a gazdasági nyomás
Az ideiglenes katonai szünet nem enyhítette az iráni belföldi viszonyokat: Teherán továbbra is áramhiánnyal, üzemanyag-ellátási zavarokkal, inflációval és a vásárlóerő csökkenésével küzd.
A közelmúltban az Euronews perzsa szolgálata exkluzív riportban mutatta be, hogyan kényszeríti az árak emelkedése arra az irániak tömegeit, hogy még az alapvető élelmiszervásárlásaikat is visszafogják.
Leila, egy 42 éves fordító, aki édesanyjával él Nyugat-Teheránban, azt mondta, hogy sok család már gyümölcsöt sem engedhet meg magának, jóllehet Irán a térség egyik legnagyobb termelője.
„A valóság az, hogy sok család jövedelme nem tudta követni az inflációt” – mondta. „Miután kifizetjük az albérletet, a kenyeret, a rizst, a húst és a tejtermékeket, kénytelenek vagyunk csökkenteni az olyan dolgok, például a gyümölcs vásárlását, pedig fontosak lennének.”
Egy másik megszólaló, a nyugdíjas teheráni Mohammad Bagher elmondta, hogy családja gyümölcsfogyasztása az előző évekhez képest nagyjából 70 százalékkal esett vissza annak ellenére, hogy viszonylag magas nyugdíjat kap.
Közben az Irán által támogatott húszi fegyveresek fokozták a szaúdi olajipari létesítmények és a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokat: a legutóbbi csapások Dzszízan és Jandbú környéki létesítményeket céloztak, miközben Szaúd-Arábia megtorló légicsapásokat indított egész Jemen területén.
A Bab el-Mandeb-szoroson – amelyen a globális tengeri kereskedelem mintegy 12 százaléka halad át – zajló kereskedelmi hajóforgalom jelentősen lelassult, mivel a biztosítók újraértékelik a biztonsági kockázatokat.
Az eszkaláció annak ellenére következett be, hogy 2025 májusában külön amerikai–húszi megállapodás született, amely szerint a csoport vállalta, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokhoz köthető hajók elleni támadásait. A megállapodás azonban nem akadályozta meg a húszikat abban, hogy Szaúd-Arábia és más öböl menti célpontok ellen intézzenek csapásokat.
Trump közölte, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt a húszik elleni hadműveletekben, ugyanakkor figyelmeztetett: Washington beavatkozhat, ha a csoport „problémává válik”.