Kutatók, vallási vezetők és döntéshozók azt vizsgálták, miként hat az iszlám tudományosság évszázados öröksége az oktatásra, a tudományos kutatásra és a nemzetközi együttműködésre.
Évszázadokkal azután, hogy Közép-Ázsiából származó tudósok döntő szerepet játszottak a matematika, az orvostudomány, a csillagászat és a filozófia alakulásában, szellemi örökségük ismét a nemzetközi diskurzus középpontjába került. Az Iszlám Civilizáció Első Nemzetközi Fóruma több mint ötven országból érkező, 450-nél is több kutatót, vallási vezetőt és döntéshozót hozott össze, hogy megvizsgálja, miként hat a századokon átívelő iszlám tudományosság az oktatásra, a tudományos kutatásra és a nemzetközi együttműködésre.
Az út Taskentben kezdődik, ahol a fórum az oktatás, a tudomány és a kulturális párbeszéd szerepéről szóló vitákkal nyílik meg a korunk globális kihívásainak kezelésében. Innen a program Szamarkandba és Termezbe vezet tovább, az iszlám tudományosság történelmi központjaiba, ahol a résztvevők újraértékelik al-Maturidi és al-Tirmidhi imámok örökségét, miközben olyan új kezdeményezéseket térképeznek fel, mint az interaktív múzeumok, a kéziratok digitalizálása, a mesterséges intelligencia és a nemzetközi akadémiai partnerségek.
Az út során a program olyan tudósok maradandó hozzájárulását is kiemeli, mint al-Hvárizmi, Ibn Szína és al-Bírúni, akiknek felfedezései ma is formálják a modern tudományt. A fórum a Taskenti Nyilatkozat elfogadásával zárul, amely menetrendet vázol fel a jövőbeli együttműködéshez a kutatás, az oktatás és az iszlám kulturális örökség megőrzése terén.