Az azeri elnök közölte, hogy volt orosz és német tisztségviselők július elején egyszerre jártak Bakuban, ám az azeri hatóságok nem kaptak értesítést, és nem tudtak a találkozóról, amelyen Ukrajnáról is szó lehetett.
Volt orosz és német tisztségviselők érkeztek Azerbajdzsánba július közepén egy lehetséges találkozóra, amelyen Moszkva Ukrajna ellen folytatott, teljes körű háborújáról tárgyalhattak volna – erősítette meg Ilham Alijev elnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott berlini sajtótájékoztatón kedden.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alijev elmondása szerint Baku csak utólag szerzett tudomást erről a fejleményről.
„A repülési statisztikák alapján feltételezhető, hogy ilyen titkos találkozót tartottak Bakuban”, ugyanakkor Azerbajdzsán „sem Németországtól, sem Oroszországtól nem kapott erről értesítést” – mondta Alijev.
„Egyszerűen a tudtunk nélkül használták a területünket” – magyarázta.
„Ha ez a találkozó ahhoz vezet, hogy véget ér az ukrán–orosz háború, akkor természetesen üdvözöljük” – fogalmazott Alijev, Merz társaságában.
Azerbajdzsán elnöke közölte, hogy az ország Állami Határőrszolgálatánál vizsgálatot rendelt el a sajtóban megjelent hírek nyomán, amelyek egy lehetséges találkozóról számoltak be.
„Tájékoztathatom önöket, hogy ezek az információk megerősítést nyertek” – mondta, majd felsorolta a bakui megbeszélésen részt vevő egykori német és orosz tisztségviselők nevét.
„Július 12-én két ismert személy – az egyik sajtóhírek szerint Merkel kancellár kabinetfőnöke volt –, Pofalla úr és Platzeck úr érkezett Bakuba egy Berlin–Baku járattal, majd július 14-én Bakuból visszatértek Berlinbe” – mondta Alijev.
Ronald Pofalla 2009 és 2013 között Angela Merkel kancellársága idején a Szövetségi Kancellária vezetője és különleges ügyekért felelős miniszter volt, később pedig a Deutsche Bahn infrastruktúráért felelős divíziójának vezérigazgatója lett.
Ezt követően a Petersburger Dialog, egy félhivatalos német–orosz fórum társelnökeként tevékenykedett; Németország 2021-ben függesztette fel a fórum működését, miután Oroszország megkezdte Ukrajna elleni támadását.
Azóta informális kapcsolatokat tart fenn orosz politikai szereplőkkel, és a The Times értesülései szerint lehetséges nem hivatalos közvetítő Berlin és Moszkva között.
Matthias Platzeck korábban Brandenburg szociáldemokrata miniszterelnöke volt, valamint a Német–Orosz Együttműködési Fórum egykori vezetője; az SPD-n belül régóta a Németország és Oroszország közötti közeledést szorgalmazó irányzathoz sorolják.
„Ugyanakkor július 12-én Moszkvából Bakuba érkezett Oroszország volt miniszterelnöke, Zubkov úr, valamint az orosz Elnöki Tanács a Civil Társadalomért vezetője, Fadeyev úr” – tette hozzá. „Az egyik július 13-án, a másik pedig 14-én távozott Bakuból.”
Viktor Zubkov 2007 szeptemberétől 2008 májusáig Oroszország miniszterelnöke volt Vlagyimir Putyin elnöksége idején, jelenleg pedig a Gazprom, az orosz állami irányítás alatt álló gázóriás igazgatótanácsának elnöke.
Zubkov régóta szoros kapcsolatban áll Putyinnal; ez még arra az időszakra nyúlik vissza, amikor a mai orosz elnök Szentpétervár polgármestereként dolgozott, Zubkov pedig a városi közigazgatás külkapcsolatokért felelős bizottságának alelnöke volt.
Valerij Fadeyev 2019 óta vezeti Oroszország Elnöki Tanácsát a Civil Társadalom és az Emberi Jogok Ügyeiben. A testület, amely Putyin tanácsadó szerveként működik, különféle diplomáciai és informális háttércsatornákban is szerepet kapott. Mindkettejüket Putyin bizalmi belső köre tagjaként tartják számon.
A berlini sajtótájékoztatón Merz azt mondta, hogy nincs információja a feltételezett bakui találkozóról, ugyanakkor hozzátette: „Hónapok óta próbáljuk rávenni Putyin elnököt, hogy kezdeményezze a tárgyalásokat.” Merz szerint az orosz elnök ezt elutasította.
„Ennek a háborúnak a befejezése kizárólag az orosz kormány és az orosz elnök kezében van. Az, hogy tárgyalások kezdődjenek, és szükség esetén béketárgyalások induljanak, csak tőle függ” – jelentette ki Merz.
„Továbbra is mereven elutasítja ezt” – tette hozzá a német kancellár.
„Rendkívül hálás vagyok Alijev elnöknek azért, hogy a háborúval, annak okaival, menetelével és lehetséges lezárásával kapcsolatban hasonló álláspontot képvisel, mint mi” – zárta szavait Merz.
Azerbajdzsán elnöke megismételte álláspontját, miszerint „a háborút azonnal le kell állítani”.
„Elsődleges célunk, hogy véget érjen ez a háború, és béke legyen a térségben” – mondta Alijev.