A ByteDance atyja a mesterséges intelligenciának köszönhetően előzte meg a hagyományos iparágak leggazdagabb tulajdonosait.
A mesterséges intelligencia fellendülése új milliárdosokat teremtett Kínában, köztük olyan vállalatok alapítóit is, amelyek cége még nem termel nyereséget. A technológiai vagyonok gyarapodása mellett a feldolgozóipar kevésbé szem előtt lévő területein is rendkívül gazdag vállalkozók emelkednek fel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Zsang Jiming, a TikTok mögött álló ByteDance alapítója először lett Ázsia leggazdagabb embere. Vagyonát a Bloomberg milliárdosindexe szeptember közepén mintegy 105 milliárd dollárra becsülte: ezzel megelőzte az indiai Gautam Adanit. Zsang becsült vagyona több mint nyolcszorosa a 2019 márciusában nyilvántartott 13 milliárd dollárjának.
Vagyona ebben a hónapban több mint 12 milliárd dollárral nőtt, miután a Bloomberg a ByteDance-ben részesedéssel rendelkező befektetési cégek legfrissebb értékelései alapján módosította becslését. A vállalat túlélte azt az amerikai szabályozási és politikai konfliktust, amely egy időben a TikTok egyesült államokbeli működését fenyegette. A hosszú konfliktust, vitát és fenyegetéseket nem csak üzleti érdekek vezérelték, hanem a TikTok elleni folyamatos vád, hogy szoros kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párttal, sőt, akár kínai hír- és adatszerzőnek is tekinthető.
Mások az amerikai fiatalok megtévesztésével és beszervezésével gyanúsították a vállalatot. Ugyanakkor amerikai magánszemélyek, startup-ok és kulturális szervezetek vették védelmükbe a céget, amely ingyenes és hatékony közösségi megjelenést biztosított a számukra.
Eddig sem volt szegény, de most...
Zsang korábban is Kína leggazdagabb emberei közé tartozott. A TikTok világsikere mellett a ByteDance mesterséges intelligenciába irányuló befektetései is növelik a cég értékét. Termékei közé tartozik a Kínában népszerű Doubao chatbot és a Seedance videógeneráló modell.
„Jól játssza ki a lapjait” – mondta Zsangról az Omdia kutatócég vezető elemzője. „Kitartott a választott irány mellett, és tovább növelte a mesterséges intelligenciába irányuló befektetéseit.” A ByteDance számára - a videóplatformok után - az MI-termékek és szolgáltatások jelenthetik a következő nagy növekedési lehetőséget, miközben a hatalmas és energikus kínai piacon is éles versennyel kell számolnia.
Kína kiemelten támogatja a mesterséges intelligencia fejlesztését, amelyet az Egyesült Államokkal folytatott technológiai verseny egyik meghatározó területének tekint. Peking bírálja azokat az amerikai felhívásokat, amelyek szigorúbb korlátozásokat sürgetnek a kínai MI-modellek fejlesztőivel szemben.
Ázsia leggazdagabbja csak az egyik lenne a sok közül Amerikában
Zsang Jiming 105 milliárd dolláros becsült vagyona jól mutatja, milyen gyorsan teremthet új vagyonokat a mesterséges intelligencia. Egy sikeres MI-modellt vagy szolgáltatást világszerte szinte azonnal használatba lehet venni. Ezzel szemben egy autógyárnak gyártósorokat kell építenie, egy gyógyszert hosszas klinikai vizsgálatokon és engedélyeztetéseken kell átvezetni, egy fegyverrendszert pedig csak hosszú fejlesztés, tesztelés és beszerzési eljárás után lehet eladni.
A szoftver viszont gyorsabban terjed, és ha beválik, ugyanazt a fejlesztést még aznap sok millió ügyfélnek lehet felkínálni, és ezek jó része azonnal vevő is lesz .
Ez azonban csak a történet egyik fele, mert a nagy MI-modellekhez drága chipek, adatközpontok és rengeteg áram kell. A tulajdonosi vagyonok ezért gyakran gyorsabban nőnek, mint a vállalatok nyeresége: a befektetők a részvényekbe már a remélt jövőbeli bevételt is beárazzák. Zsang vagyonának legutóbbi megugrása is részben abból eredt, hogy a befektetők többre értékelték a ByteDance-t.
A vagyonlistákon jelenleg az amerikai technológiai vállalkozók vannak erős fölényben. Elon Musk, Larry Ellison, Mark Zuckerberg, Jeff Bezos és a Google alapítói közül többen is jóval gazdagabbak Zsangnál. Vagyonukat persze nem kizárólag az MI hozta létre, hiszen a Tesla, az Oracle, a Meta, az Amazon és a Google már az új hullám előtt is hatalmas vállalat volt. Előnyük éppen az, hogy nagyon erős brandekre, meglévő ügyfélkörre, felhőszolgáltatásokra, hirdetési rendszereikre és pénzügyi erejükre építhetik rá az MI-t.
Az Egyesült Államok előnye a befektetésekben különösen nagy. A Stanford Egyetem 2026-os MI-indexe szerint 2025-ben 285,9 milliárd dollárnyi magántőke áramlott az amerikai MI-szektorba, míg Kínában csak 12,4 milliárd. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikaiak huszonháromszor annyit költöttek összesen, mert a rejtett kínai állami források méreteit nehéz megítélni. Az Egyesült Államokban van ugyanakkor a legtöbb MI-adatközpont, és onnan kerül ki több élvonalbeli modell. A vezető chipek gyártása viszont nagyrészt Tajvanhoz kötődik – vagyis az amerikai fölénynek is van sérülékeny pontja.
Kína tartaléka különösen nagy, mert az MI-t nemcsak önálló szolgáltatásként, hanem a gyárakban, a robotikában, a járművekben és a hatalmas hazai digitális piacon is alkalmazhatja. A ByteDance például máris rendelkezik azokkal a platformokkal, amelyeken gyorsan eljuttathat egy új eszközt a felhasználókhoz. A kínai cégeket a legfejlettebb chipekhez való korlátozott hozzáférés arra is ösztönzi, hogy takarékosabb modelleket és módszereket dolgozzanak ki. Ezért a technológiai olló már szűkült.
A verseny egyik legérdekesebb kérdése ezért az, hogy ki tudja az MI-t tartósan pénzzé tenni. Lehet, hogy a következő áttörést egy amerikai labor éri el. Az is lehet, hogy egy kínai vállalat keres rajta a legtöbbet, mert olcsóbban és gyorsabban tudja beépíteni a mindennapi szolgáltatásokba vagy az ipari termelésbe. A két ország közötti különbséget nem egyetlen chatbot eredménye, hanem a technológia tömeges használata döntheti el. Hosszú távon Kína ebben a tekintetben nyilvánvalóan erősebb, és nem csak hatalmas népessége, hanem a világban terjedő gazdasági befolyása miatt is.