Január óta Kuba-szerte üzemanyaghiány van, miután Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegette az olajat a szigetnek szállító vagy értékesítő országokat, tovább mélyítve ezzel a tartós pénzügyi és gazdasági válságot.
Kedden újabb üzemzavar bénította meg Kuba Országos Villamosenergia-rendszerét (SEN), az egész sziget áram nélkül maradt, sötétségbe borult – közölték az illetékesek. Ez már a harmadik ilyen eset kevesebb mint két héten belül, miközben az amerikai olajembargó egyre nagyobb nyomás alá helyezi a sziget villamosenergia-rendszerét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Január óta, amikor Donald Trump amerikai elnök vámok kivetésével fenyegetett meg minden olyan országot, amely olajat szállít vagy ad el Kubának, üzemanyaghiány sújtja az egész országot, tovább súlyosbítva a sziget tartós pénzügyi és gazdasági válságát.
A tömegközlekedés gyakorlatilag leállt, a hatóságok pedig több tízezer műtétet töröltek.
Kuba csak a szükséges üzemanyag mintegy 40 százalékát termeli ki, és egyelőre nem látszik megoldás az import biztosítására.
Az állami tulajdonú Unión Eléctrica közlése szerint az ország keleti részén fekvő Holguín tartomány egyik termelőegységében fellépő hiba „hirtelen frekvenciaváltozást” okozott, ami dél körül a SEN teljes leállásához vezetett.
Az Energia- és Bányászati Minisztérium, valamint az Unión Eléctrica közölte, hogy „aktiválták a helyreállítási protokollokat”, vagyis „mikroszigeteket” hoznak létre, amelyeket aztán összekapcsolnak, hogy árammal lássák el a kiemelt létesítményeket, például a kórházakat és az élelmiszer-feldolgozó üzemeket.
Délutánra a főváros, Havanna egyes részein már helyreállt az áramszolgáltatás – derült ki a médiajelentésekből –, a hatóságok szerint azonban a városnak mindössze 4 százalékában volt ekkor ismét villany.
Körülbelül 9 millió kubai maradt sötétben
Egyes tartományok, köztük Guantánamo és Cienfuegos jelezték, hogy megkezdték a kórházaik áramellátását, Matanzas pedig megerősítette, hogy a város történelmi központjában már visszatért az áramszolgáltatás.
Múlt héten két országos áramszünet – hétfőn és pénteken – több mint 9 millió kubait hagyott sötétben, tovább növelve a márciusban történt két teljes leállás, valamint több regionális üzemzavar hatását.
Az áramszünetek jelentősen érintik a lakosságot, és az energiát érintő embargóval együtt közlekedési korlátozásokhoz, csökkentett munkaidőhöz, járattörlésekhez vezettek, valamint súlyos közegészségügyi következményekkel járnak.
Az alapvető mindennapi tevékenységek, így a főzés, a vízellátás, az internet és a telefonszolgáltatás is megsínylik az áramkimaradásokat.
Washington januárban vezette be az energiára vonatkozó embargót, miután elfogták Venezuela akkori elnökét, Nicolás Madurot, és vámokkal fenyegette azokat az országokat is, amelyek üzemanyagot adnak el a szigetnek. Az intézkedések tovább súlyosbították az előző szankciók és a kudarcot vallott hazai gazdaságpolitika – például a pénzügyi rendszer egységesítése – okozta, immár öt éve tartó válságot.
Kedden négy amerikai demokrata párti kongresszusi képviselő, akik a múlt hétvégén Kubába utaztak, úgy jellemezték Trump által bevezetett energiembargót, hogy az a szigetet egy „néma Gázává” változtatja.