Teherán azzal fenyeget, hogy „keményen reagál” az engedélyezett hormuzi útvonalról letérő hajókra, bár a közvetítők szerint a dohai amerikai–iráni közvetett tárgyalások „pozitív előrelépéssel” zárultak. A következő forduló csak Ali Hamenei ajatollah szombaton kezdődő temetése után következik.
Irán összhaderejének parancsnoksága csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak a jóváhagyott útvonalakat kell használniuk, ellenkező esetben „határozott válaszra” számíthatnak, tovább fokozva a feszültséget ezen, a nemzetközi kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú vízi úton.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az öböl szűk bejárataként szolgáló szoros az Iránban zajló háború végleges lezárását célzó tárgyalások egyik központi kérdésévé vált.
A Khatam al-Anbiya katonai parancsnokság közleménye, amelyről az iráni állami televízió számolt be, azt követően látott napvilágot, hogy szerdán az amerikai és az iráni diplomaták közvetítőkkel találkoztak Katarban.
Egyelőre nem világos, mi váltotta ki az újabb iráni fenyegetést. Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) ugyanakkor a Bahreinben tartott találkozóról kiadott közleményében azt írta, hogy „a vezetők hangsúlyozták közös elkötelezettségüket a kereskedelem szabad áramlása mellett a Hormuzi-szoroson keresztül”.
Úgy tűnik, ez a megfogalmazás dühítette fel Iránt, amely éppen a néhai Ali Hamenei ajatollah temetésére készül, akit februárban, a háború nyitó offenzívájának számító, Teheránt ért amerikai–izraeli csapások során öltek meg.
„A kijelölt útvonal be nem tartása, attól való bármilyen eltérés vagy az Irán Iszlám Köztársaság Hormuzi-szorosra vonatkozó hajózási protokolljainak figyelmen kívül hagyása azonnali és erőteljes választ vált ki a fegyveres erők részéről, ami veszélyezteti a szabályszegő hajók biztonságát” – közölte az iráni összhaderőnemi parancsnokság.
A közlemény szerint az amerikai vadászgépek folyamatos jelenléte a szoros felett „bizonytalanságot kelt ezen a vízi úton, és veszélyezteti a térség biztonságát”.
„Az Egyesült Államok minden olyan kísérletét, amely a biztonsági ügyekbe való beavatkozást vagy bármilyen bomlasztó lépést jelent a Hormuzi-szorosban, Irán nemzeti szuverenitása elleni fenyegetésnek tekintjük, és gyors, határozott válasszal fogjuk illetni” – áll az iráni figyelmeztetésben.
Az Irán és az Egyesült Államok között létrejött keretmegállapodás részeként a két fél abban állapodott meg, hogy 60 napon át díjfizetés nélkül engedik át a hajókat. Teherán ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizhesse a hajók útvonalát, és később áthaladási díjat szabhasson ki, ezzel felborítva a szorosban évtizedek óta érvényes gyakorlatot.
Az Egyesült Államok és számos öböl menti állam közölte, hogy nem fogadja el a díjfizetést. Egy, Omán és egy ENSZ-ügynökség által kezdeményezett kísérlet, amely új hajózási útvonal megnyitását célozta Omán partjai közelében, múlt hétvégén támadások sorozatát váltotta ki a Közel-Keleten, tovább emelve a tétet a háború végleges lezárását célzó legújabb kísérletek közepette.
A legutóbbi eszkaláció akkor következett be, amikor az amerikai Középső Parancsnokság a hétvégén közölte, hogy tíz iráni katonai célpontot támadott meg a „kereskedelmi hajózás elleni folytatódó iráni agresszió” miatt.
Iráni közlés szerint válaszul az Egyesült Államok kuvaiti és bahreini támaszpontjait érték csapások, amely lépést mindkét ország elítélte.
Úgy tűnik azonban, hogy a tűzpárbajok alábbhagytak a katari tárgyalások előtti napokban.
Lezárultak a dohai tárgyalások
Iráni és amerikai tisztviselők befejeztek egy újabb, közvetett tárgyalási fordulót Dohában – közölték csütörtökön a közvetítők –, miközben tovább folynak az erőfeszítések a párbeszéd előmozdítására és a feszültség enyhítésére a felek között.
Az amerikai elnök, Donald Trump, valamint a közvetítőként eljáró Katar és Pakisztán azóta több jelét adták annak, hogy a diplomáciai folyamat egyelőre tart.
„A katari és a pakisztáni közvetítők szerdán külön egyeztetéseket zártak le az amerikai és az iráni tárgyalódelegációkkal Dohában, amelyeken pozitív előrelépés történt” – áll a két közvetítő ország csütörtöki közös közleményében.
A tárgyalások végén Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes, Teherán delegációjának vezetője közölte: megállapodás született arról, hogy csütörtökig létrehoznak egy kommunikációs csatornát a megállapodás állítólagos megsértéseinek jelentésére és rögzítésére.
Gharibabadi elmondta, hogy napirenden voltak az iráni befagyasztott eszközök is, amelyek felszabadítását Teherán minden rendezés feltételeként követeli.
Közlése szerint a felek áttekintették egy első, 6 milliárd dolláros keret egy részének felhasználását, és megállapodtak abban, hogy Irán számára szükséges árukat vásárolnak és bocsátanak rendelkezésre.
„A dolgok jelenlegi állása szerint Irán nukleáris leszerelése jól halad” – mondta Trump szerdán újságíróknak, mielőtt felszállt az Air Force One gépére.
Júniusban Washington és Teherán Katar és Pakisztán közvetítésével egy szándéknyilatkozatban állapodott meg, amely 60 napos tűzszünetet rendelt el az Egyesült Államok és Izrael február végi csapásai nyomán kirobbant háborúban, és előírta a blokád alá vont Hormuzi-szoros újranyitását is.
Az immár 14 pontból álló megállapodás ütemtervet is rögzített a háború végleges lezárásáról szóló tárgyalásokhoz, valamint olyan kérdések rendezéséhez, mint a Hormuzi-szoros jogi és biztonsági keretei, Irán újjáépítésének finanszírozása és az iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programjának jövője.
Egy, az ügyet ismerő forrás névtelenséget kérve azt mondta az AFP-nek, hogy a dohai közvetett tárgyalások elsősorban a Hormuzi-szoros jövőbeli szabályozására összpontosítottak, míg a nukleáris kérdést a későbbi fordulókban tárgyalják részletesebben.
A tárgyalás következő szakasza csak az ajatollah temetése után kezdődhet
A következő, közvetett amerikai–iráni tárgyalásokra a néhai iráni ajatollah temetése után kerül sor.
Ali Hamenei ajatollah 86 évesen, február 28-án, a háború első napján vesztette életét rezidenciáján az iráni főváros központjában. A hatalom gyorsan átszállt fiára, Mojtaba Hameneire.
Ali Hamenei nyilvános temetése szombaton kezdődik: holttestét Teherán belvárosának hatalmas komplexumában ravatalozzák fel, ahol a nagyszabású pénteki imákat, hivatalos ceremóniákat és vallási összejöveteleket tartják.
Katar és Pakisztán közleményeikben azt írták, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában, „a következő találkozót pedig a temetési meneteket követően, a lehető leghamarabb” tartják meg.
Temetésére július 9-én kerül sor az északkeleti Maszhed városában található Imam Reza-mauzóleumban, szülővárosában, amely Irán legszentebb városa.
Továbbra sem tudni, hogy Mojtaba Hamenei, akit apja halála óta nem láttak nyilvánosan, részt vesz-e a temetésen, a szertartás bármelyik szakaszában.
Megválasztása óta a fiatalabb Hamenei írásos üzeneteket juttat el a nemzethez, amelyeket az állami televízió olvas fel.
Korábban amerikai médiumok arról számoltak be, hogy súlyosan megsebesült; az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth „elcsúfítottnak” jellemezte őt.
Teherán hivatalosan nem kommentálta ezeket az állításokat.
Libanon az izraeli kivonulásra vár
A libanoni fronton viszonylag csendesek az összecsapások Izrael és a Hezbollah között, jóllehet a Nemzeti Hírügynökség szerdán este csapásról számolt be az ország déli részén fekvő Nabatieh városában, áldozatokat azonban nem említett.
Libanon továbbra is arra vár, hogy Izrael megkezdje a kivonulást az úgynevezett „pilot zónákból”, ahol a két ország közötti keretmegállapodás értelmében a libanoni hadsereg települne.
Izrael védelmi minisztere, Israel Katz szerdán közölte, hogy az izraeli hadsereg „további értesítésig” a Libanonban, Szíriában és a Gázai övezetben általuk „biztonsági övezeteknek” nevezett területeken marad.
A libanoni elnök, Joseph Aoun csütörtökön megvédte Izraellel folytatott tárgyalásait, mondván, ezek nem jelentenek árulást, és „Libanon területéből egyetlen hüvelyknyit sem” ad fel – közölte az elnöki hivatal.
A legutóbbi háború március 2-án robbant ki, amikor a Hezbollah – Irán „ellenállási tengelyének” legerősebb fegyveres csoportja, amelybe a jemeni húszik, a gázai Hamász és iraki milíciák is beletartoznak – rakétákat lőtt ki Izraelre, válaszul az idősebb Hameneit megölő amerikai–izraeli csapásokra.
Izrael légicsapásokkal és szárazföldi offenzívával válaszolt, amelyek a hatóságok szerint eddig több mint 4200 ember halálát okozták Libanonban.
Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal kötendő bármilyen végleges békemegállapodás tartalmazza a párhuzamos háború lezárását és az izraeli csapatok kivonását Dél-Libanonból, amelynek egy részét jelenleg megszállva tartják.