Ahogy a 2026-os világbajnokság a következő szakaszokhoz ér, a nagy hőség visszafoghatja a játékosok teljesítményét, de egy új elemzés szerint nem minden csapat érintett egyformán.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság eljutott a kieséses szakaszhoz, amelyben még 32 válogatott küzd a továbbjutásért.
A játékosok és a csapatok mellett egyvalami vált vitathatatlan főszereplővé: a hőség.
Már jóval azelőtt, hogy a torna kezdetét vette volna Kanadában, Mexikóban és az Egyesült Államokban, egészségügyi szakértők és profi labdarúgók figyelmeztettek, hogy egyes mérkőzéseket veszélyes időjárási körülmények között rendezik majd.
Hogy mérsékelje a következményeket, a FIFA valamennyi mérkőzésen, a hőmérséklettől függetlenül kötelező ivószünetet vezetett be.
Ahogy a torna új szakaszba lép, a hőmérsékletek valóban olyan szélsőségessé válnak, ahogyan azt előre jelezték: az Egyesült Államokban július 1-jétől várható hőhullám, amely az ország nagy részét érinteni fogja.
A klímaváltozással foglalkozó, független tudósokból és kommunikációs szakemberekből álló Climate Central elemzése (forrás: angol) szerint több mérkőzést már eddig is, és a következőkben is a teljesítményt rontó hőségben játszottak, illetve játszanak majd.
„A hőség egy láthatatlan ellenfél, amellyel minden játékosnak meg kell küzdenie” – mondta Tom Di Liberto, a Climate Central médiadirektora az Euronews Healthnek.
Bár a hőség valamennyi csapatot érinti, mértéke és gyakorisága nem azonos mindenkinél.
A sorsolás, a helyszín és a stadionkörülmények együttesen azt eredményezik, hogy egyes válogatottak jobban ki vannak téve a hőségnek, mint mások.
Mely csapatokat érinti leginkább?
Argentína útját a döntőig érintené leginkább a szélsőséges hőség. Ha a válogatott eljutna a fináléig, valamennyi mérkőzését olyan körülmények között játszaná, ahol több mint 50 százalék az esélye annak, hogy a hőség rontja a teljesítményt.
Utána Portugália, Spanyolország és Brazília következik, amelyeknél a mérkőzések több mint 66 százalékánál áll fenn a hőség érezhető hatásának kockázata.
A jelenleg zajló, 32 csapatos kieséses körben a legforróbb mérkőzés az Elefántcsontpart–Norvégia találkozó volt június 30-án, kedden, ezt követi az Argentína–Zöld-foki-szigetek meccs július 4-én, valamint az Anglia–Kongói Demokratikus Köztársaság összecsapás július 1-jén.
Ezzel szemben a Svájc–Algéria, a Belgium–Szenegál és a Mexikó–Ecuador találkozót alig érinti majd a hőség.
„Egyáltalán nem azonosak a feltételek a csapatok számára, és nagyon kíváncsi vagyok, ahogy eljutunk a legjobb 16 közé, a negyeddöntőkig, az elődöntőkig, vajon ez elkezd-e összeadódni” – mondta Di Liberto.
Hozzátette: ahogy a torna halad előre, a hőstressz kulcsszerepet játszhat. „Amikor ennyire kicsik a különbségek, egy ilyen tényező is döntő lehet” – jegyezte meg Di Liberto.
Hogyan hat a hőség a teljesítményre?
Korábbi kutatások, amelyek az elitfutball teljesítményére gyakorolt hőhatást vizsgálták, 28 °C-ban húzták meg a „plafonhőmérsékletet”.
E felett a hőmérséklet felett a kutatók szerint a hőstressz rontja a teljesítményt, és lelassítja a játékosokat.
„A játékosok az emelkedett élettani terhelést visszafogottabb játékkal ellensúlyozzák: a védekezést helyezik előtérbe, ami javítja a passzok sikerességét” – mondta Oliver Gibson, a londoni Brunel Egyetem terhelésélettani vezető oktatója.
Hozzátette: ahogy nő a testhőmérséklet, úgy emelkedik a hőártalom kockázata, a szív- és érrendszeri terhelés, valamint a fáradtság, a levertség és a szédülés is.
Jön a hőség
Ezek a hőmérsékletek senkit sem értek váratlanul. Ha egy ilyen tornát nyáron rendeznek Kanadában, Mexikóban és az Egyesült Államokban, számolni kell a hőséggel.
Az éghajlatváltozás azonban felgyorsítja az átlaghőmérséklet emelkedésének ütemét.
Di Liberto rámutatott, hogy a rendező stadionok közül mindössze háromban szabályozható a klíma: Houstonban, Dallasban és Atlantában.
A legtöbb stadionban nincs hűtőrendszer, sem olyan építészeti megoldás, amely árnyékot garantálna a játéktéren vagy a lelátókon.
Di Liberto szerint fontos már most megoldásokat keresni a hasonló körülmények között megrendezett jövőbeli sporteseményekre.
„Ez nem egy olyan probléma, amely magától eltűnik; csak egyre gyakrabban fog jelentkezni” – tette hozzá.
Mit jelent ez a jövőbeli eseményekre nézve?
Di Liberto szerint ez egy tágabb beszélgetés, amelyet a labdarúgáson kívül, más nagy sportesemények kapcsán is le kell folytatni.
„Ez egy lehetőség arra, hogy olyan témát helyezzünk fókuszba, amelyről talán nem is sejtik az emberek, milyen mértékben befolyásolja az általuk annyira szeretett sportot” – tette hozzá.
A következő években a 2027-es brazíliai női labdarúgó-világbajnokság, a 2028-as Los Angeles-i olimpia és a 2030-as, Marokkóban, Portugáliában és Spanyolországban rendezendő férfi világbajnokság ismét a hőségre irányítja majd a reflektorfényt.