Az Európai Bizottság elnöke Bakuba és Jerevánba látogat, hogy elmélyítse az EU stratégiai szerepvállalását a Dél-Kaukázusban, és erősítse az energiaügyi együttműködést, a kereskedelmet és a regionális összeköttetéseket az uniós gazdaságok számára.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a jövő héten Azerbajdzsánba és Örményországba is ellátogat, hogy tovább mélyítse az EU stratégiai szerepvállalását a Dél-Kaukázus két korábbi riválisával. Ezt a kérdést ismerő jereváni és bakui források erősítették meg az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós végrehajtó testület vezetője július 1-jén Bakuba utazik, ahol Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel tárgyal az ország Európába irányuló, egyre bővülő energiaexportjáról, amely az EU–Azerbajdzsán kapcsolatok fő pillére, valamint azokról a kulcsfontosságú regionális infrastrukturális projektekről, amelyek ma már létfontosságúak az uniós gazdaságok számára.
Von der Leyen most először keresi fel Bakut a 2022-es látogatása óta, amikor az EU és Azerbajdzsán stratégiai energiamegállapodást írt alá, miután Európa igyekezett leválni az orosz energiahordozókról, és sürgősen alternatív gázforrásokra volt szüksége.
Ez lesz az első látogatása azóta is, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott a békéről az évtizedek óta húzódó, Karabah miatt zajló háborúskodás után, egykor Moszkva befolyása alatt álló régióban.
A látogatás az EU és a térség közötti stratégiai politikai párbeszéd folytonosságát jelzi, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke ugyanis márciusban Bakuban tárgyalt Alijevvel. Costa akkor azt mondta, Brüsszel és Baku egy új kereten dolgozik a védelem, a biztonság és a digitális fejlesztések terén folytatandó szorosabb együttműködés érdekében, hogy a kapcsolatok az energiaágazaton és a kulcsfontosságú infrastrukturális összeköttetéseken túl is bővüljenek.
„Ez erős jelzés közös jövőképünkről” – fogalmazott Costa márciusban, hozzátéve, hogy „az energiabiztonság az EU és Azerbajdzsán együttműködésének sarokköve”, és hangsúlyozva, hogy Azerbajdzsán kulcsszerepet játszik az EU azon erőfeszítéseiben, amelyek célja az energiahordozók – gáz, olaj és zöld energia – forrásainak diverzifikálása.
Jelenleg összesen 16 európai ország importál azerbajdzsáni gázt, köztük 10 uniós tagállam. Az EU-ban Olaszország a legnagyobb vásárló, ahogy erre Giorgia Meloni olasz miniszterelnök májusi bakui látogatása is rávilágított.
A Középső Folyosó, Európa új kereskedelmi prioritása
Az összeköttetések fejlesztése mára az EU–Azerbajdzsán együttműködés másik kulcsterületének számít, a Középső Folyosó kiépítése ugyanis stratégiai lehetőséget kínál új, alternatív szállítási útvonalak létrehozására Európa és Ázsia között a Dél-Kaukázuson keresztül, az Iránhoz köthető zavarok nyomán.
Marta Kos bővítési biztos, aki várhatóan mindkét látogatáson elkíséri Von der Leyent, ezen a héten indította el az EU új Összeköttetési Menetrend Platformját. Ennek révén az EU kormányok, pénzügyi intézmények és magánbefektetők bevonásával vesz részt a Középső Folyosó projektjeiben. Az uniós finanszírozás eddig több mint 80 millió eurót tett ki, a cél pedig, hogy a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúrába irányuló beruházások összértéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
Az X-en közzétett videóban Kos ismertette az új uniós összeköttetési projektet, kiemelve, hogy Európának létfontosságú, hogy biztonságosabbá tegye kereskedelmi útvonalait és energiaellátását, elkerülve a mára megbízhatatlanná vált hagyományos útvonalakat, és hogy eljött az idő, amikor Európának is tennie kell a maga részét.
„Elég megnézni a légi útvonalak térképét a legutóbbi iráni háború előtt és után. A repülők szinte mind a Kaukázus felé vették az irányt. Éppen erre, a Középső Folyosón keresztül tudjuk biztonságossá tenni kereskedelmi, energetikai és digitális kapcsolatainkat” – mondta Kos, rámutatva, hogy a Középső Folyosó Törökországon és a Dél-Kaukázuson át köti össze Európát és Ázsiát.
A bővítési biztos elmondta, hogy az útvonalon bonyolított kereskedelem mára négyszerese a 2022-es szintnek, ugyanakkor továbbra is szűk keresztmetszetek és akadályok nehezítik a szállítást, és egy rakomány eljuttatása Európába, Romániáig akár 45 napig is tarthat.
„A célunk? Ezt mindössze 15 napra csökkenteni, ami lényegesen gyorsabb, mint a tengeri szállítás Európába. Hogyan? Az utak, vasutak és kikötők fejlesztésével, valamint a határokon tapasztalható késedelmek mérséklésével” – vázolta az uniós ambíciókat Kos.
„Ez csökkenti a vállalataink költségeit, és olcsóbbá teszi az árukat az EU lakossága számára. Segíti gazdaságunk növekedését is” – tette hozzá a bővítési biztos.
„Emellett hozzájárul a térség országai közötti, évtizedes konfliktusok után javuló kapcsolatokhoz, és erősíti keleti szomszédaink gazdaságát is. Valami hasonlót jelentett számunkra Európában a szén és az acél a második világháború után” – magyarázta Kos.
Végül úgy fogalmazott: „Ez az Európai Bizottság prioritása: hogy megbízható útvonalakon keresztül biztosítsuk kereskedelmi, energetikai és digitális kapcsolatainkat”, ezzel is előkészítve az uniós vezetés bakui látogatását.
Alijev márciusban azt mondta Costának, hogy az Iránban zajló háború miatt világszerte akadozó tranzitrendszerek közepette egyre nő a Dél-Kaukázus gazdasági és tranzitpotenciálja, többek között új lehetőségeket teremtve az Ázsiát és Európát összekötő Középső Folyosó fejlesztésére.
Meloni a májusi bakui látogatásán úgy fogalmazott, azt szeretné, ha Azerbajdzsán erősítené szerepét Európa és Ázsia közötti energiaelosztó központként, Olaszország pedig „az európai piac kiváltságos kapujaként” szolgálna.
A kapacitás bővítéséhez a Transzadriai Gázvezeték fejlesztésére lenne szükség; ez a Déli Gázfolyosó utolsó szakasza, amely Törökországon, Görögországon és Albánián keresztül szállít azerbajdzsáni gázt Dél-Olaszországba.
A béke mint az új regionális menetrend háttere
Az új kezdeményezésekre azt követően nyílt lehetőség, hogy Azerbajdzsán és Örményország csaknem négy évtizedes, tragikus konfliktus után történelmi békemegállapodást írt alá, és ma már teljes erővel közös gazdasági jövőt igyekeznek építeni országaik és a régió számára.
A bizottsági elnök mindkét országba tervezett látogatása nemcsak politikai üzenetet hordoz, hanem azt is jelképezi, hogy az EU immár nem konfrontáció, hanem a béke keretei között kíván együttműködni velük a jövőbeli közös gazdasági projektek érdekében.
Von der Leyen Jerevánba is elutazik, hogy tárgyaljon Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel, miután az EU nemrégiben támogatási csomagot hirdetett Örményország számára, és szeretné tovább fejleszteni az EU és Örményország közötti stratégiai kapcsolatokat, miután Pasinjan a legutóbbi választásokon egyértelműen Nyugat-barát felhatalmazást szerzett.
Az Európai Bizottság a június 7-i, kulcsfontosságú választás előtt néhány nappal kiállt Pasinjan mellett, és támogatási csomagot jelentett be, hogy ellensúlyozza Oroszország szankciós nyomását, amely Jereván óvatos, Nyugat- és EU-barát fordulata nyomán erősödött fel.
Pasinjan a választási kampány utolsó napjaiban igyekezett kiegyensúlyozottan kezelni Örményország Oroszországhoz fűződő viszonyát, és úgy fogalmazott: az ország EU-tagsági kérelme jelenleg „elméleti” kérdés.
A Bizottság akkor olyan, pénzügyi segítséget és gyakorlati intézkedéseket tartalmazó támogatási csomagot jelentett be, amely az örmény agrár- és élelmiszerkereskedelmet hivatott segíteni, miután Moszkva gazdasági támadást indított: korlátozta számos örmény gyümölcs, zöldség, virág és haltermék, valamint bor, konyak és ásványvíz importját, és azzal is fenyegetett, hogy csökkenti az Örményországnak szánt orosz olaj- és gázszállításokat.
Von der Leyen látogatására azt követően kerül sor, hogy az Európai Bizottság múlt pénteken bejelentette: „34 millió eurót folyósított Örményország számára, hogy enyhítse az orosz kereskedelmi korlátozások magánszektorra gyakorolt hatását.”
„Az EU gyorsan teljesíti Örményország és népe támogatására tett vállalásait” – áll az Európai Bizottság közleményében.
„További támogatást kapnak a kereskedelmi korlátozások által érintett ágazatok, köztük az agrár-élelmiszeripar, a virágtermesztés és más exportorientált iparágak, kereskedelmi kezdeményezések, üzleti partnerkereső rendezvények és célzott piaci hozzáférési programok formájában” – tette hozzá a közlemény.
A Bizottság közölte: az EU–Örményország Gazdasági Ellenállóképességi Munkacsoport továbbra is rendszeresen ülésezik, hogy irányítsa és nyomon kövesse ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását.
Kos korábban úgy fogalmazott, hogy „az EU határozottan kiáll Örményország mellett, amely szuverén, demokratikus és független ország”, és hogy az uniós csomag „segít kezelni a sürgető gazdasági kihívásokat, miközben új lehetőségeket nyit az örmény vállalkozások előtt a regionális és európai piacokon való kereskedelemre”.
„Ez az európai szolidaritás a gyakorlatban” – hangsúlyozta.