A nyár millió turistával indul a tengerpartokon, de a klímaváltozás miatt elszaporodó Vibrio, az ún. „húsevő baktérium” már több spanyol strandot bezáratott, és főként a Földközi-tengeren riadalmat keltett.
Most, hogy a nyár hivatalosan is elkezdődött, turisták milliói várják türelmetlenül a vakációt, hogy – sokak esetében – a tengerpartra utazva élvezzék a strandot. Idén azonban hosszú árnyék vetül a turisztikai ágazatra a tengerekben elszaporodó baktériumok miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években Európa különböző partszakaszain szennyezési eseményeket és egészségügyi riasztásokat jegyeztek fel, amelyek a vízbe jutás korlátozására kényszerítették a hatóságokat, miközben a tengervíz hőmérséklete folyamatosan emelkedik, és egyre nagyobb a turisztikai nyomás.
„A Földközi-tenger már most megmutatja, mit jelent egy melegebb világ” – mondja az Unió a Mediterráneumért szervezet Klíma- és energiaellenálló-képesség projektjeinek elemzője, Hatim Aznague az Euronewsnak adott nyilatkozatában. „Az ezt a tengert övező országoknak még mindig van lehetőségük közös megoldást választani.”
A „húsevő baktérium” fenyegetése
A félelmek középpontjában különösen a Vibrio baktérium áll, egy természetes eredetű mikroorganizmus-család, amely a meleg, enyhén sós part menti vizekben fordul elő. Ahogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közölte (forrás: spanyol), „a Vibrio egy vízi baktérium, amely megtalálható a tenger gyümölcseiben”, és egyes törzsei az enyhe gyomor-bélrendszeri panaszoktól a súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzésekig terjedő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában a legfontosabb fajok közé tartozik a Vibrio vulnificus, a Vibrio parahaemolyticus és a Vibrio cholerae bizonyos változatai. Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ezek a baktériumok nyers tenger gyümölcsei fogyasztása vagy a vízzel érintkező, nyílt sebek révén is fertőzést okozhatnak.
A legtöbb törzs ártalmatlan, de néhány, például a Vibrio vulnificus – amelyet a sajtó „húsevő baktériumként” emleget – súlyos, kivételes esetekben akár halálos fertőzést is okozhat, különösen nyílt sebekkel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
„A Vibrio közeli rokona a kolerát okozó baktériumnak, jóllehet a két kórokozó egészen eltérő betegségeket idéz elő” – magyarázza (forrás: spanyol) a Gavi szervezet. „Súlyos esetben a fertőzés nekrotizáló fasciitishez vezethet, amikor a seb körüli szövetek gyorsan elhalnak. A baktérium a véráramba is bekerülhet, szepszist okozva, és egyes esetekben az érintett végtag amputációjára is szükség lehet.”
Emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) arra figyelmeztetett (forrás: spanyol), hogy „megnő a Vibrio-fertőzések kockázata a teljes nyári időszakban”, különösen a hőhullámok idején – amilyenre idén júniusban is számítanak Európában – és a sekély part menti vizekben. A kockázat nemcsak egészségügyi, hanem ökológiai is: ezek a baktériumok ott szaporodnak a legjobban, ahol a tengeri ökoszisztéma természetes egyensúlya már megbomlott.
A Földközi-tenger, a klímaváltozás „előképe”
A jelenség a Földközi-tengeren különösen látványos, amelyet a tudósok a globális felmelegedés egyik legsebezhetőbb térségeként tartanak számon.
A kutatások szerint a hőmérséklet és a sótartalom a két legfontosabb tényező, amely befolyásolja a Vibrio elszaporodását, vagyis a Földközi-tenger melegedő trendje közvetlenül növeli a part menti vizekben jelentkező baktériumkockázatot.
Aznague, aki a klíma- és energiapolitika szakértője, arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem elszigetelt, hanem rendszerszintű. „Fontos hangsúlyozni, hogy a Földközi-tenger nem a klímaváltozás áldozata, hanem annak előhírnöke. Ez a bolygó egyik leggyorsabban melegedő tengere.”
Az elemző kiemeli, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése, a szennyezéssel és a part menti alacsonyabb sótartalommal együtt ideális közeget teremt a kórokozók elszaporodásához. „A melegebb víz, különösen ott, ahol kevésbé sós – a folyótorkolatoknál, illetve az ott elzártan maradó lagúnákban – sokkal kedvezőbb a patogén baktériumok számára.”
A legutóbbi jelentések, köztük az EFSA-é is, arra figyelmeztetnek, hogy „a Vibrio jelenléte a tenger gyümölcseiben világszerte, így Európában is várhatóan növekedni fog a klímaváltozás miatt”, különösen az alacsony sótartalmú vizekben és az esztuáriumokban. A Földközi-tenger erős turisztikai terhelése és gyors ütemű melegedése miatt így a biológiai átalakulás egyik kulcshelyszínévé válik.
Gazdasági csapás, amely közvetlenül a turizmust éri
Az egészségügyi kockázaton túl a Vibrio terjedésének közvetlen gazdasági következményei is vannak. Aznague tömören fogalmaz: „A partvonal nálunk nem egyszerűen a gazdaság része, hanem maga a gazdaság!”
A strandok lezárása vagy az egészségügyi riasztások kiadása a főszezon kellős közepén közvetlenül érinti Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejét, a tengerparti turizmust. „Egy lezárt strand klímakár, amelyhez számla is társul” – mondja az elemző, aki arra is figyelmeztet, hogy a „rossz hírnév éveket vesz igénybe, mire helyrehozható”.
A Földközi-tenger térsége a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, ami felerősíti bármilyen, akár átmeneti lezárás hatását. Szállodák, éttermek és a helyi gazdaságok közvetlenül függnek a partvonal stabilitásától, amelyet most egyre gyakoribb biológiai jelenségek fenyegetnek.
Az EFSA szerint a hőmérséklet-emelkedés és a szélsőséges időjárási események újabb és újabb kockázati területeket nyitnak meg, miközben egyes törzsekben megjelenő antimikrobiális rezisztencia tovább növeli a közegészségügyi aggodalmakat.
Nem jövőbeli, hanem máris jelenlévő kockázat
Az Unió a Mediterráneumért (forrás: spanyol) számára a probléma már nem a jövő klímájához, hanem a jelenhez tartozik. Ez a tenger globális hőmérőként működik, megmutatva, mi várhat más régiókra a következő évtizedekben. A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ahogy a Földközi-tenger tovább melegszik és változik a sótartalma, a helyzet is átalakulhat.
A megoldás Aznague szerint a szorosabb együttműködésben és az összehangolt lépésekben rejlik. Hozzáteszi: „Nem elfogadható, hogy engedményeket tegyünk sem az egészségünk, sem az éghajlat rovására.”
Ebben az összefüggésben a Vibrio baktérium nem csupán egyre nagyobb egészségügyi fenyegetés, hanem jelzője is annak a tengeri ökoszisztémának, amely példátlan ütemű átalakuláson megy keresztül. Vagy ahogy Aznague az interjú végén összefoglalja: „A baktériumok nem maguk a történet, csak a hírnökei; a történet maga a hő és a szennyezés miatt felborult tenger.”