Kuvait leállítja kereskedelmi járatokat dróntámadás után: iráni rakéták Kuvaitot, Bahreint érik, USA csapást mér Qesmre, IRGC 5. flottát céloz
Kuvait szerdán közölte, hogy felfüggesztette a kereskedelmi légiforgalmat, miután egy iráni dróntámadás súlyosan megrongálta az ország repülőterét és sérüléseket okozott, miközben Irán és az Egyesült Államok rakétacsapásokat váltott egymással a két fél közötti ellenségeskedés legújabb eszkalációjában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője, Szaúd Abdulazíz al-Otaibi dandártábornok közölte, hogy „számos ellenséges drón” a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtér utasforgalmi épületét vette célba, súlyosan megrongálva az épületet és „több embert” megsebesítve.
A kuvaiti hatóságok később megerősítették, hogy a támadásban legalább egy ember életét vesztette.
A repülőtér hétfőn nyitott meg újra, miután februárban az Irán elleni háború miatt bezárták. A hazai média beszámolói szerint a Kuwait Airways a további intézkedésig felfüggeszti működését.
Kuvaitot a február 28-án kezdődött háború óta többször is iráni tüzérségi és dróntámadás érte. Március 1-jén egy iráni drón az amerikai erők egyik taktikai műveleti központját találta el a Suaiba kikötőben, hat amerikai katona halálát okozva és több mint harmincat megsebesítve. Április 5-én iráni drónok egy kormányzati épületben is károkat okoztak Kuvait városában.
Késő kedden az amerikai hadsereg közölte, hogy csapásokat mért egy iráni katonai létesítményre, válaszul az Iránból Kuvait és Bahrein felé indított rakétákra.
Az amerikai fél szerint Irán két rakétát lőtt ki Kuvait irányába, amelyek azonban út közben szétestek, miközben az amerikai és a bahreini erők elfogták a Bahreinre kilőtt rakétákat.
Bahrein védelmi minisztériuma közölte, hogy hadserege három rakétát és több drónt semmisített meg, amelyeket Irán indított a Perzsa-öbölbeli szigetország felé. Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) szintén arról számolt be, hogy „több drónt” lelőttek, amelyek kuvaiti amerikai erőket vettek célba.
Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a bahreini amerikai 5. flotta főhadiszállását és egy másik országban lévő célpontot támadott, utóbbit név szerint nem említve.
A 4, Manamában, a bahreini haditengerészeti támaszponton állomásozó 5. flotta irányítja az amerikai haditengerészet műveleteit a Perzsa-öbölben, a Vörös-tengeren és az Arab-tengeren, és kulcsszerepet játszik az iráni kikötők elleni amerikai tengeri blokád összehangolásában.
A Gárda közölte, hogy támadását válaszul indította arra, hogy az Egyesült Államok rakétát lőtt egy olajszállító tanker gépházába, amely a blokád ellenére Irán felé tartott.
„Korábban figyelmeztettünk, hogy agresszió esetén a válasz másmilyen és súlyosabb lesz, és ennek megfelelően jártunk el” – állt a Gárda közleményében.
A Középső Parancsnokság közölte, hogy válaszul csapást mért egy iráni katonai földi irányító állomásra a Hormuzi-szorosban fekvő Kesm-szigeten.
Ellentmondó állítások
A csapások idején az iráni állami kötődésű hírügynökségek arról számoltak be, hogy az ország felfüggesztette a közvetítőkkel folytatott egyeztetéseket a háborúban érvényben lévő tűzszünet meghosszabbításáról, miközben nőtt a feszültség Izraelnek a Teherán által támogatott Hezbollah libanoni milícia ellen folytatott háborúja miatt. Ezt az állítást Donald Trump amerikai elnök vitatta, mondván, a tárgyalások folytatódnak.
A közvetítési erőfeszítésekben részt vevő egyik regionális tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy a tárgyalásokról beszélhessen, az AP hírügynökségnek elmondta: Teherán kedden egyáltalán nem adott életjelet magáról, miután előzőleg közölte, hogy a tárgyalások folytatásának feltétele a tűzszünet betartása Libanonban.
Trump „hamisnak és tévesnek” nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint leálltak volna a tárgyalások.
„A köztünk zajló egyeztetések folyamatosak, beleértve négy, három, két és egy nappal ezelőtti, valamint a mai nap folyamán tartott megbeszéléseket is” – írta Trump egy közösségimédia-bejegyzésben. – „Hogy hová vezetnek, sosem lehet tudni, de ahogy Iránnak mondtam: eljött az idő, így vagy úgy, hogy megállapodás szülessen.”
A háború lezárását célzó tárgyalásokon az Egyesült Államok eddig elsősorban arra törekedett, hogy enyhítse az Iráni Iszlám Köztársaság szorítását a Hormuzi-szoroson, amelyen keresztül normális esetben olajat, gázt és más nyersanyagokat szállítanak.
Washington emellett tárgyalásokat követel Teherán uránkészleteinek jövőjéről, mert az amerikai kormány szerint Irán ezeket egy nukleáris fegyver megépítésére kívánja felhasználni. Teherán tagadja, hogy ilyen szándéka lenne.
Az Irán elleni háború mindinkább összefonódik Izrael Hezbollah elleni libanoni háborújával, mivel Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges tűzszünet a mediterrán országban zajló harcok leállítását is jelentse.
A Hezbollah Irán legerősebb regionális proxyja, egy fegyveres politikai mozgalom, amely Libanon jelentős területeit ellenőrzi, és az elmúlt években több fegyveres konfliktusban is szembekerült Izraellel. Teherán fegyverrel, pénzzel és kiképzéssel támogatja a szervezetet, és fegyveres erejét regionális befolyásának egyik alappillérének tekinti.
Az izraeli erők jelenleg mintegy 2000 négyzetkilométernyi területet tartanak megszállás alatt – ez nagyjából Libanon területének egyötöde –, és a Litáni folyón is túl előrenyomultak, mélyebbre hatolva az ország belsejébe, mint bármikor azóta, hogy Izrael 2000 májusában véget vetett 18 évig tartó déli megszállásának.
Trump elvben rábírhatná Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, hogy állítsa le vagy lassítsa csapatai előrenyomulását, ám Izrael és az Egyesült Államok egyaránt azt állítja, hogy a libanoni harcok különállnak az Irán elleni háborútól.
Joseph Aun libanoni elnök szerdán elítélte a kuvaiti és bahreini „civil célpontok” elleni iráni csapásokat – jelentette a hazai sajtó –, egy nappal azután, hogy kijelentette: „nincs más út, csak a tárgyalás” Izraellel.
Aun korábban azt mondta, hogy Izrael kivonulása Libanonból „nem képezheti alku tárgyát”. Áprilisban a Hezbollahhal is nyíltan összetűzésbe került, amikor a milíciát „árulással” vádolta, miután az a kormányt „megadásban” való bűnrészességgel illette.