Az ország leállította a kereskedelmi járatokat. Irán Kuvait mellett Bahreint is támadta, az Egyesült Államok hadserege pedig iráni létesítményeket lőtt.
Kuvait szerdán közölte, hogy felfüggesztette a kereskedelmi légiforgalmat, miután egy iráni dróntámadás súlyosan megrongálta az ország nemzetközi repülőterének 1-es terminálját. Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője azt nyilatkozta, hogy ellenséges drónok sora vette célba a reptér a utasforgalmi épületét. A csapások következtében egy ember meghalt és sokan megsérültek, hét emberen pedig életmentő műtétet kellett végrehajtani. Az épületben okozott kár jelentős.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A repülőteret az iráni háború első napjaiban zárták le, és hétfőn nyitották meg újra az utasforgalom előtt. A kuvaiti média beszámolói szerint a Kuwait Airways a további intézkedésig felfüggeszti működését.
Kuvaitot a február 28-án kitört iráni háború kezdete több rakéta- és dróntámadás érte. Március 1-jén egy iráni drón az amerikai erők egyik műveleti központját találta el a Suaiba kikötőben. A csapásban hat amerikai katona meghalt, és több mint harminc megsebesült. Április 5-én iráni drónok egy kormányzati épületben is károkat okoztak az ország fővárosában, Kuvaitvárosban.
Az amerikai hadsereg közölte, hogy csapásokat mért egy iráni katonai létesítményre, válaszul az Iránból Kuvait és Bahrein felé indított rakétákra. Az amerikai fél szerint Irán két rakétát lőtt ki Kuvait irányába, de ezek útközben szétestek, az amerikai és a bahreini erők pedig elfogták a Bahreinre kilőtt rakétákat. Bahrein védelmi minisztériuma közölte, hogy hadserege három rakétát és több drónt semmisített meg, amelyeket Irán indított az ország felé. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szintén arról számolt be, hogy több iráni drónt lelőttek.
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közlése szerint a bahreini amerikai 5. flotta főhadiszállását és egy másik országban lévő célpontot támadtak, utóbbit név szerint nem említették. A bahreini haditengerészeti támaszponton állomásozó 5. flotta irányítja az amerikai haditengerészet műveleteit az Arab-öbölben, a Vörös-tengeren és az Arab-tengeren, és kulcsszerepet játszik az iráni kikötők elleni amerikai tengeri blokád összehangolásában.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy támadását válaszul indította arra, hogy az Egyesült Államok rakétát lőtt egy olajszállító tankerre, mely a blokád ellenére Irán felé tartott. „Korábban figyelmeztettünk, hogy agresszió esetén a válasz másmilyen és súlyosabb lesz. A Gárda ennek megfelelően jár el” – állt az IRGC közleményében.
A CENTCOM azt írta, hogy az iráni rakétákra válaszul csapást mért egy iráni katonai földi irányító állomásra a Hormuzi-szorosban fekvő Kesm-szigeten.
Ellentmondó állítások a béketárgyalásokkal kapcsolatban
Az iráni rezsimhez kötődő hírügynökségek hétfőn arról számoltak be, hogy az ország felfüggesztette a közvetítőkkel folytatott egyeztetéseket az érvényben lévő tűzszünet meghosszabbításáról. Történt mindez akkor, amikor Izrael súlyos támadásokat mért a Teherán által támogatott Hezbollah terrorszervezet libanoni állásáaira. Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy Irán nem mond igazat, a tárgyalások ugyanis szerinte haladnak. Az AP-nek egy, az ügyre rálátó forrás azt mondta, hogy Teherán kedden nem adott életjelet magáról, előtte viszont közölte, hogy a megbeszélés folytatásának feltétele a tűzszünet betartása Libanonban is.
A háború lezárására fókuszáló tárgyalásokon az Egyesült Államok két legfőbb célja a globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádjának feloldása, és hogy elérjék, hogy Irán átadja a magasan dúsított uránkészletét. Washington szerint Irán nukleáris fegyvert akar építeni, Teherán viszont rendre azt szajkózza, hogy atomprogramja békés, mégis van a birtokukban közel 60 százalékosra dúsított urán, mely megközelíti a 85-90 százalékos fegyverszintet, és bőven túlmutat azon a 3-5 százalékos dúsításon, mely egy atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Iránnak 440,9 kilogramm, legfeljebb 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránja van, és ha tovább dúsítják, akkor ez a mennyiség 10–12 nukleáris robbanóeszköz előállításához is elegendő lehet.
Az iráni háború a kezdetétől összefonódik Izrael Hezbollah elleni háborújával. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges tűzszünet az Izraellel szomszédos országban zajló harcok leállítását is jelentse, Izrael viszont kitart amellett, hogy ez egy másik háború. A Hezbollah Irán legerősebb regionális proxyja, az elmúlt években több fegyveres konfliktust vívott Izraellel, Teherán pedig fegyverrel, pénzzel és kiképzéssel támogatja a szervezetet, sőt: regionális befolyásának egyik alappilléreként tekint rá, főleg a Hamász meggyengülése óta.
Az izraeli erők jelenleg mintegy 2000 négyzetkilométernyi területet tartanak megszállás alatt (ez Libanon területének nagyjából az egyötöde), és a Litáni folyón is túl előrenyomultak, mélyebbre hatolva az ország belsejébe – megjegyzendő: erre a 2000 májusában véget ért 18 évig tartó megszállás óta nem volt példa. Trump elvben rábírhatná Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt arra, hogy állítsa le vagy lassítsa csapatai előrenyomulását, de az Egyesült Államok is úgy gondolja, hogy a libanoni harcok nem egyenlőek az Irán elleni háborúval. Joseph Aun libanoni elnök szerdán elítélte a kuvaiti és bahreini „civil célpontok” elleni iráni csapásokat, előtte egy nappal pedig azt mondta, hogy „nincs más út, csak a tárgyalás Izraellel." Aun korábban arról is beszélt, hogy Izrael kivonulása Libanonból „nem képezheti alku tárgyát”.
Áprilisban az elnök a Hezbollahot „árulással” vádolta, noha előtte a szervezet magát a kormányt vádolta árulással „megadásban való bűnrészesség" miatt. A libanoni kormány korábban utasította a Hezbollahot, hogy fegyverezzék le magukat, ellenkező esetben betiltják őket, de ezzel nehéz dolguk lenne: a szervezetnek rengeteg képviselője és támogatója van a libanoni országgyűlésben, így egy erre vonatkozó rendeletet szinte lehetetlen átvinni a parlamenten.