Mintegy 1,5 millió ember jogosult szavazni a parlamenti választáson. Lettország 1991-es függetlenné válása óta ez a 11. voksolás.
Parlamenti választást tartanak Lettországban, a kampányt a szomszédos Oroszországgal kapcsolatos félelmek és a megélhetési válság határozzák meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mintegy 1,5 millió választópolgár jogosult szavazni az ország 1991-es, a Szovjetuniótól való függetlenné válása óta tartott 11. parlamenti választáson.
A választáson 14 párt indul a 100 parlamenti mandátumért, arányos választási rendszerben.
Az első részeredményekre várhatóan szombat este kerül sor, az előzetes hivatalos eredményeket pedig vasárnap teszik közzé.
A balti állam a NATO keleti védelmi szárnyának egyik kulcsországának számít, és szakértők szerint széles körű a támogatás Ukrajna iránt az Oroszországgal vívott háborúban.
„Az Oroszországhoz való viszony az egyik fő oka annak, hogy a lettek a Nyugathoz, a NATO-hoz és Európához kötődnek” – mondta egy rigai nyugati diplomata, hozzátéve, hogy nehéz lenne elképzelni jelentős politikai változásokat.
A közvélemény-kutatások szerint az Andris Kulbergs miniszterelnök vezette jobbközép Egyesült Lista szombaton a parlament legnagyobb pártjaként kerülhet ki a voksolásból.
Ám a jobbközép koalíciója – amelyben a centrista Új Egység, a nacionalista Nemzeti Szövetség és a Zöldek és Gazdák Szövetsége fog össze – várhatóan meggyengülve jön ki a választásból.
A jelenlegi kormánykoalíciót az Egyesült Lista, az Új Egység, a Zöldek és Gazdák Szövetsége és a Nemzeti Szövetség alkotja. A felmérések szerint a tömb a mostani formájában aligha őrzi meg hatalmát a választás után.
A biztonság és a gazdaság foglalkoztatja leginkább a választókat
A biztonság kérdése áll a választók érdeklődésének középpontjában egy olyan országban, amely Oroszországgal határos, és amelyet a 20. század nagy részében Moszkva annektált és uralt.
Roberts Kits, a lett LaSER agytröszt elemzője szerint „a védelem és a biztonság lesz a prioritás”. Mint mondta, néhány ellenvéleménytől eltekintve széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy a katonai kiadásokat a GDP csaknem öt százalékán tartsák, és hogy továbbra is támogassák Ukrajnát.
A gazdaság állapota azonban szintén komoly aggodalomra ad okot a választók körében.
Lettország a három balti állam közül a legszegényebb az életszínvonalat tekintve, jóllehet 2004-es EU-csatlakozása óta sokat zárkózott fel.
A gazdasági növekedés lassú, a választók a megélhetési költségekre, az egészségügyi rendszer állapotára és a közpénzügyek nehézségeire mutatnak rá. Mindezt súlyosbítják a jelentős regionális különbségek.
Látványos a szakadék Riga, a főváros és az ország többi része között. A rigai térségben az egy főre jutó GDP 2024-ben az európai átlag 101 százalékát érte el az Európai Bizottság jelentése szerint, más régiókban viszont az érték nem haladja meg az 50 százalékot.
A különbség Latgale, Lettország legkeletibb régiója esetében a legélesebb, ahol felgyorsult az elvándorlás, és kevés a gazdasági lehetőség. Itt él az orosz ajkú lakosság jelentős többsége, és a hanyatlás leglátványosabban Daugavpilsben, az ország második legnagyobb városában érzékelhető, ahol a lakosság 90 százaléka oroszul beszél.
„A legnagyobb gond a fiatalok hiánya és az, hogy nincsenek jó munkahelyek” – mondta Aigars Soikants, a 30 éves daugavpilsi lakos. „Nincs elég munka. Az emberek elköltöznek.”
Soikants szerint azonban – jóllehet többségében orosz ajkúak lakta városban él – nem az identitás kérdése fogja meghatározni a választását. Olyan „centrista vagy jobboldali pártot” tervez támogatni, „amely az ország érdekeiben cselekszik”.
A populista pártok megerősödtek Lettországban
Ahogy Európa más részein is, a populista pártok Lettországban is profitáltak a választást megelőző gazdasági aggodalmakból. A Szuverén Hatalom (Suverena vara, SV) nevű párt, amely bírálja az Ukrajnának nyújtott segítséget és a növekvő katonai kiadásokat, jelenleg kilenc százalékon áll a felmérésekben, és akár a második legerősebb parlamenti erővé válhat.
A kritikusok szerint oroszbarát formációról van szó; a Julija Stepanenko vezette párt elsősorban Lettország gazdasági nehézségeit hangsúlyozza. Politikai értelemben azonban elszigetelt, és hacsak nem történik óriási meglepetés, nincs esélye arra, hogy egy jövőbeni kormánykoalíció része legyen.
Vjaceslavs Stepanenko, az SV latgalei listavezetője és a párt elnökének férje, gondosan kerüli az „Ukrajna” szó használatát, és azt szorgalmazza, hogy „minden támogatást állítsanak le bármely külföldi állam számára”.
„Nekünk van szükségünk segítségre, nem fordítva” – fogalmazott.
Egy másik populista párt, a Lettország az Első (LPV) szintén kilenc százalékon áll, vezetőjét, az üzletember Ainars Sleserst gyakran hasonlítják az Egyesült Államok elnökéhez, Donald Trumphoz.
A párt konzervatív üzenettel és a gazdasági fellendülés ígéretével szerez támogatást, és az SV-vel ellentétben akár megkerülhetetlen partneré válhat a koalíciós tárgyalásokon.
„A nagy kérdés az, hogy az Egyesült Lista hajlandó lesz-e együttműködni Slesers pártjával” – mondta Sigita Struberga politikai elemző.
Befolyásolhatják-e az orosz ajkú választók az eredményt?
Az orosz ajkúak – akik Lettország lakosságának mintegy 35 százalékát teszik ki – sokáig a „Harmónia” párt mögé sorakoztak fel, mára azonban nem szavaznak egységes tömbként.
A Harmónia, amely több parlamenti választást is megnyert, de sosem került kormányra, 2022-ben kiesett a parlamentből, és igen csekély az esélye a visszatérésre.
Kits elemző szerint az orosz ajkú választókat nem szabad egységes, azonos viselkedésű blokkként kezelni.
Az identitáspolitika továbbra is számít, de ennek az elektoriátusnak egyre nagyobb része elsősorban gazdasági és társadalmi kérdések alapján dönt.
A változás jól látszik Daugavpilsben is, ahol Valentin Trofimov, egy 62 éves órásmester azt mondja, Slesers pártjára fog szavazni.
Indokai egyszerűek: szerinte az országban „mindenre kevés a pénz”, beleértve a közlekedést, az oktatást és az egészségügyet is. „A bérek túl alacsonyak” – tette hozzá.