54 százalékos infláció, értéke több mint felét vesztő riál: Teherán állítja, bírja a nyomást.
Irán szoros ellenőrzése a Hormuzi-szoros felett fojtogatja a világ energiaellátását és világszerte gazdasági fájdalmat okoz, miközben az Iszlám Köztársaság saját gazdaságának válsága azt teszteli, mennyire képes elviselni a háborút és dacolni Washington követeléseivel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az irániakat elszabaduló élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb árak sújtják. Közben tömeges elbocsátások és cégbezárások zajlanak a kulcságazatokat érő sztrájkok, valamint a kormány hónapok óta tartó internetszűrése és -lekapcsolásai miatt.
„A háború és az amerikai tengeri blokád gazdasági költsége Irán számára nagyon jelentős és példátlan” – mondta Hadi Kahalzadeh iráni közgazdász, a Brandeis Egyetem kutatója.
Hozzátette: Irán évtizedek óta áll gazdasági nyomás és szankciók alatt, de alkalmazkodóképességét mindez még nem törte össze.
„Irán valószínűleg el tudja kerülni a teljes gazdasági összeomlást és az alapvető cikkek totális hiányát, de ennek nagyon nagy ára lesz” – fogalmazott. „A fő terheket a hétköznapi irániak viselik majd: magasabb infláció, növekvő szegénység, gyengébb közszolgáltatások és sokkal nehezebb mindennapi élet formájában.”
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az iráni gazdaság a következő egy évben mintegy 6 százalékponttal zsugorodik. Irán statisztikai hivatala április közepén közölte, hogy az éves infláció 53,7 százalék, az élelmiszereké pedig az előző év azonos időszakához képest 115 százalék fölé emelkedett.
Közben az iráni rial az elmúlt egy évben értéke több mint felét elveszítette, és a múlt hónap végén rekordgyenge, dolláronként 1,9 milliós árfolyamra esett. A gazdasági gondok is hozzájárultak a januárban az egész országra kiterjedő tömegtüntetésekhez.
Meredeken drágulnak az alapélelmiszerek
Teherán belvárosában, egy felüljáró alatt parkolva várta az utasokat az 56 éves Hossein Farmani, a többi taxis között. Kinyitotta a csomagtartót, elővette a vízforralót, és töltött magának egy pohár teát. Az elmúlt év vad áremelkedéseiről beszélt. A tejhez hasonló termékek mellett a tea ára is több mint 50 százalékkal nőtt a háború kezdete óta.
„Ha így megy tovább, sokkal többet fogunk szenvedni” – mondta Farmani.
Az árak már az elmúlt két évben is folyamatosan emelkedtek, de az Associated Press által bejárt teheráni élelmiszerboltokban február óta, vagyis a háború kezdete óta különösen nagy ugrásokat mértek: a csirke és a bárány ára 45, a rizsé 31, a tojásé 60 százalékkal nőtt.
Az iráni hatóságok több intézkedést is bejelentettek, hogy segítsenek elviselni a bénítóan magas árakat. Ezek közé tartozik például a minimálbér 60 százalékos emelése és az alapvető cikkekre vonatkozó kuponprogramok. Sok ilyen lépés azonban csak tovább fűti az inflációt – írta nemrég Taymur Rahmani, a Teheráni Egyetem közgazdásza a vezető gazdasági napilapban, a Dunya-ye Eqtesadban.
A háború kezdete óta a fővárosban bevezetett ingyenes busz- és metróközlekedés sem segít a megélhetésért küzdő taxisokon.
Az egyik, a közelben várakozó sofőr, a 73 éves Mohammad Deljoo azt mondta, kétgyermekes családját napi 4 dolláros bevételből tartja el. Úgy véli, az üzletekben nincs áruhiány, a gond szerinte inkább az árdrágítás.
„Csak a legszükségesebb dolgokat vesszük, kenyeret, krumplit. Még a tojás is túl drága lett számunkra” – mondta Deljoo. Hozzátette, hogy az abroncsok és más autóalkatrészek ára kevesebb mint egy év alatt az ötszörösére emelkedett.
„Ma ennyi, holnap annyi. Ez hogy lehetséges?” – tette fel a kérdést.
Az állások tömeges megszűnése közepette sok iráni próbál új megélhetési forrást találni. A 32 éves Ali Asghar Nahardani elmondta, hogy a fuvarmegosztó alkalmazás, amelynek dolgozik, már több mint egy hónapja nem fizetett neki, ezért az utcai árusításhoz fordult, hogy fedezni tudja megélhetési költségeit.
„Nap mint nap élünk, és próbáljuk átvészelni ezt a helyzetet, amíg tartanak a háborús viszonyok” – fogalmazott.
A háború felgyorsítja az iráni középosztály összeomlását
A szoros lezárása világszerte felhajtotta az energiaárakat. Iránban azonban a háború újabb lépést jelent a valaha nagy és jómódú középosztály leépülésében, amelyet évtizedes szankciók őröltek fel.
Mohammad Farzanegan, a marburgi egyetem Közel-Kelet-gazdaságtannal foglalkozó professzora szerint 2019-re az iráni középosztály aránya már mintegy 55 százalékra zsugorodott a népességen belül. Újabb szankciókörök, háborúk, a korrupció és a gazdaság rossz irányítása azóta tovább csökkentették ezt az arányt – tette hozzá.
Az ENSZ fejlesztési ügynöksége által március végén közzétett jelentés szerint a háború várhatóan több millió iránit taszít a szegénységi küszöb alá.
Egy teheráni belvárosi személyi edző az iráni társadalom mentális egészségügyi válságaként írta le a gazdasági krízist. Azt mondta, sok ügyfele már nem engedheti meg magának az edzéseket és a díjait. Az a kevés, aki maradt, inkább a depresszió jeleinek kezeléséről beszél vele.
„A rendszer egyszerűen összeomlik. Elbocsátások vannak a gyárakban, a cégeknél, a startupoknál, bárhol is dolgozol” – mondta egy Telegram-hangüzenetben. Biztonsági aggályai miatt névtelenséget kért.
Az edzőnő elmondása szerint drasztikusan visszafogta az élelmiszervásárlást.
„Utoljára körülbelül két hónapja vettem húst.” Azt is abbahagyta, hogy terápiára járjon, amelyet egy évvel ezelőtti válása után kezdett. „Mesterképzésre járok pszichológián, ez valamennyire eszközöket ad a szorongásaim kezelésére” – tette hozzá.
A főváros közelében fekvő Karadzs egyik lakója azt mondta, biztosítótársaságánál mélypontra estek az autó- és lakásbiztosítások eladásai. Családok csúsznak le a szegénységbe – fogalmazott, ő is névtelenséget kérve az esetleges megtorlástól tartva.
A karadzsi férfi, aki januárban csatlakozott a tömeges kormányellenes tüntetésekhez, a hosszú évek óta tartó lecsúszást „súlyos rendszerszintű korrupciónak”, valamint az Iszlám Köztársaság Libanonban, Jemenben és Irakban tevékenykedő fegyveres csoportoknak nyújtott költséges támogatásának tulajdonította.
„Az emberek többsége a kormányt és annak ambícióit hibáztatja” – írta WhatsApp-üzenetében.
A vezetés kitartásra buzdítja a lakosságot
Irán vezetői igyekeznek megerősíteni a hátországot: együttérzést mutatnak, ugyanakkor arra kérik a lakosságot, hogy a háborús erőfeszítések érdekében viseljék el a gazdasági fájdalmat.
Az új legfőbb vezető, Modzstaba Hamenei pénteken hivatalos Telegram-csatornáján közzétett üzenetsorozatában a konfliktus jelenlegi szakaszát „gazdasági csatatérként” írta le, és arra kérte a munkaadókat, hogy „amennyire csak lehet, kerüljék el az elbocsátásokat”. Úgy tudni, Hamenei a háború elején izraeli légicsapásokban megsebesült, és azóta sem jelent meg nyilvánosan.
Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök – aki kulcsszereplővé vált a háborús erőfeszítésekben és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokban – arra szólította fel az irániakat, hogy „éljenek takarékosan”. Hivatalos Telegram-fiókján azt írta: a kormányzati vezetőknek és a lakosságnak „kötelessége, hogy segítsék egymást” a gazdasági hatások enyhítésében.
Az amerikai blokád erősen korlátozza Irán létfontosságú, az Öböl térségére épülő kereskedelmét. Farzanegan becslése szerint az iráni külkereskedelem több mint 90 százaléka – különösen a milliárd dolláros bevételeket hozó olajexport – a déli kikötőkön keresztül bonyolódik.
Farmani taxisofőr azt mondta, nem akarja elfogadni az Egyesült Államokkal és Izraellel kötendő, szerinte „megalázó” békét.
„Egy ország, amely annyi mártírt adott, és amelyben ennyien készek életüket adni, nem engedheti meg, hogy a világ túlsó feléről mások diktálják neki a feltételeket.”