Euronews-interjú: ENSZ fő döntéshozó szervének vezetője szerint a vétóval visszaélő nagyhatalmak blokkolják a haladást
Nem az Egyesült Nemzetek Szervezetét terheli a felelősség azért, hogy továbbra is háborúk dúlnak, mondta az ENSZ Közgyűlésének (UNGA) elnöke, Annalena Baerbock az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerinte ehelyett a tagállamok viselik a felelősséget.
„Ha egy tagállam agressziós háborút indít, akkor nem az ENSZ bukik meg, és nem az Alapokmány fogalmaz nem elég egyértelműen arról, hogy ez a háború tilos, hanem maga a tagállam, amely teljes tudatában annak, hogy megsérti az Alapokmányt, mégis folytatja ezt a háborút” – mondta Baerbock az Euronews 12 Minutes With című interjúsorozatában.
„Ezért van szüksége az ENSZ-nek arra is, hogy más tagállamok ellennyomást fejtsenek ki” – tette hozzá a volt német külügyminiszter.
Az ENSZ az elmúlt években egyre több bírálatot kapott, köztük tagállamaitól is, mert sokak szerint képtelen maradéktalanul teljesíteni alapvető megbízatását, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump tavaly az ENSZ-közgyűlésben elmondott beszédében azzal vádolta a szervezetet, hogy nem lép fel a súlyosbodó konfliktusok megoldásáért, és elítélte az általa „üres szavaknak” nevezett megnyilatkozásokat, amelyek „nem vetnek véget a háborúnak”.
Baerbock ugyanakkor rámutatott, hogy az ENSZ nem egységes szereplő, hanem 193, egymástól nagyon különböző tagállam közössége. Hozzátette, ilyen értelemben az ENSZ működése hasonlít a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekéhez, amelyek szintén több szereplőre támaszkodnak.
„Vannak egyértelmű szabályaink, hogy senkit nem szabad megölni. Ennek ellenére sajnos mégis történnek gyilkosságok” – mondta.
„De senki sem mondaná, hogy akkor most töröljük el a büntető törvénykönyvet, mert nem tudtuk megakadályozni a gyilkosságokat. A rendőrségnek és a társadalomnak is tennie kell ellene, és ez ugyanígy van az ENSZ esetében is. Nagymértékben a tagállamoktól függünk.”
Vétójog miatti patthelyzet
Baerbock szerint az ENSZ előtt álló legfőbb akadály a mai konfliktusok kezelésében az, hogy egyes tagok vétójoggal rendelkeznek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős Biztonsági Tanácsban.
Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, az úgynevezett „öt állandó tag” (P5) vagy „állandó tagok” állandó tagsággal és vétójoggal rendelkeznek, amellyel bármely ENSZ-határozatot megvétózhatnak.
Az elmúlt években sok vitát váltott ki, hogy ez a kiváltságos kör vétójogot élvez, mert ez jelentősen akadályozza a tanácsot a nemzetközi béke elérésében.
Az utóbbi években elsősorban Oroszország és az Egyesült Államok felelős ezért a bénultságért: előbbi Ukrajnával, utóbbi a gázai helyzettel kapcsolatos lépéseket blokkolt. 2024-ben az állandó tagok nyolc vétót emeltek hét határozattervezettel szemben, ez a legmagasabb szám 1986 óta. Tavaly két amerikai vétó akadályozta a Gázára, két orosz pedig az Ukrajnára vonatkozó határozatokat.
„Sajnos ezekben az időkben a tagállamok nem mind vállalják a felelősségüket, hanem még vétójogukat is arra használják, hogy megvédjék a nemzetközi jog megsértését” – mondta Baerbock.
„Ha valaki úgy él a vétójogával, hogy emiatt a Biztonsági Tanács nem tud döntést hozni, majd utána arra panaszkodik, hogy nem született megállapodás, akkor nyilvánvalóan azok is felelősek, akik a vétót gyakorolták.”
A Biztonsági Tanácsban kialakult patthelyzet újraélesztette azokat a felhívásokat, amelyek jelentős reformot sürgetnek a vétójog korlátozására, illetve Afrika és Latin-Amerika állandó képviseletének bővítésére.
2025 márciusában António Guterres ENSZ-főtitkár elindította az ENSZ 80 éves fennállására emlékező UN80 reformkezdeményezést. Ennek célja az ENSZ struktúrájának, mandátumainak és pénzügyeinek egyszerűsítése, és tartalmazza a Biztonsági Tanács vétójogának korlátozására irányuló törekvéseket is.
Az öt állandó tag körében azonban csekély a hajlandóság olyan reformokra, amelyek csökkentenék hatalmukat vagy befolyásukat. „És sajnos ehhez a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának egyetértésére szükség van.”
Egyesek attól tartanak, hogy az ENSZ-re egy másik, az Egyesült Államok által létrehozott kihívás is leselkedik, mégpedig az úgynevezett Board of Peace. Ezt eredetileg az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyta jóvá a gázai tűzszünet ellenőrző mechanizmusaként, Trump azonban a testület elindításakor arra utalt, hogy később jóval szélesebb szerepet is kaphat.
Baerbock azonban elhessegette azokat az aggodalmakat, hogy a Board of Peace az ENSZ riválisává válhatna.
„Jó okkal van úgy, hogy az ENSZ-ben minden tagállamnak, függetlenül attól, mekkora vagy milyen erős, egyenlő helye van az asztalnál. Ez egyedülálló felelősség, és egyben az az egyedülálló szerep, amelyet az ENSZ betölthet” – mondta.
„A tagállamok, köztük azok is, amelyek csatlakoztak a Board of Peace-hez, világossá tették, hogy ez kizárólag Gázára vonatkozik, minden más, békével és biztonsággal kapcsolatos ügyben pedig továbbra is, jó okkal, az ENSZ az illetékes, ahol nem kell fizetni.”
Ellentétben az ENSZ-szel, a Board of Peace-hez meghívott országok legfeljebb három évig vehetnek részt ingyenesen, ezt követően azonban fejenként 1 milliárd dollárral (mintegy 852,1 millió euróval) kell hozzájárulniuk a tagság fenntartásához.