Sokszor egy időben két borítékot kapnak a külföldön élő, levélszavazásra jogosult, magyar lakcímmel nem rendelkező magyarok. Az egyikben szavazólap van, a másikban Orbán Viktor mozgósító levele. Külhoni magyarokat kérdeztünk erre vonatkozó tapasztalataikról. Van, ahol pártaktivisták ikszelnek.
Azok a magyar állampolgárok szavazhatnak levélben az április 12-i magyar parlamenti választásokon, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A független politikai elemzők gyakran arra figyelmeztetnek, hogy a levélszavazatokkal kapcsolatban több visszaélés is lehet a kampány idején.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
László Róbert, a Political Capital választási szakértője legutóbb azt mondta, hogy a külhoni választói névjegyzékben jelentős számban szerepelhetnek elhunytak, ráadásul azzal, hogy a szavazási csomagokat bárki begyűjtheti és leadhatja, a levélszavazás ellenőrizhetősége erősen korlátozott. Legutóbb arra figyelt fel a magyar sajtó, hogy Orbán Viktor kampánylevelét és a szavazólapot együtt kézbesítették egyes külföldön élő magyar levélszavazóknak.
A Népszava egy Berlinben élő olvasójához egyszerre érkezett két levél. Az egyik borítékban a szavazólap volt, a másikban a miniszterelnök fotójával ellátott levél, amelyben a kormánypárt jól ismert kampányüzenetei voltak olvashatóak:
„Az Európát fenyegető háború kockázata egyre nő, súlyos energiaválságot és a megélhetési költségek emelkedését hozza magával. Ilyen időkben a magyarok csak egymásra számíthatnak. (…) Miniszterelnökként arra buzdítom, hogy legyen részese a közös döntésnek, vegyen részt az április 12-ei országgyűlési választáson (…) Számítok önre” – összegezték a kormánypárti szlogeneket a szavazólappal együtt kézbesített Orbán-levélben.
Valóban a visszaélések melegágya a levélszavazás?
A külhoniak szavazati joga régóta megosztja a magyarokat. A fő kérdés az, hogy mennyire igazságos az, hogy olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak, akik döntésük következményeinek csak elenyésző részét viselik, nevezetesen azt, hogy akire szavaztak, mennyit tesz a határontúli magyar kisebbségek védelmében.
Majtényi Balázs alkotmányjogász az Euronewsnak korábban azt mondta, hogy a kormányzat úgy alakította ki a választási szabályokat, hogy a határon túli levélszavazás tisztasága nehezen ellenőrizhető, és azok felügyeletére a Magyarországra érkező nemzetközi választási megfigyelőknek is kevesebb lehetősége van. Ez azért problémás, mert bizonyos helyeken előfordul a nyílt szavazás, vagyis az, hogy Fidesz-közeli politikai aktivisták gyűjtik össze a levélszavazatokat, vagy épp élelmiszerboltok pénztárainál adják le a voksokat.
A választás napján még több visszaélés lehet
Azt, hogy a szavazólappal egy időben valóban küldenek egy Orbán Viktor által írt kampánylevelet, az Euronewsnak több külföldön élő magyar is megerősítette. Mint azt egy szerbiai magyar mondta lapunknak, ilyenkor „két levél jön egyszerre, egy mozgósító, meg egy másik, amiben a szavazólap van, mindig külön". Hozzáteszi, hogy ez már a korábbi választásokon is előfordult.
A Szabadkán élő férfi azt mondja, hogy bár feltűnik neki a kormányzati kommunikáció jelenléte, Szerbiában nem csak a mozgósítás idején tapasztal visszaéléseket. Mint mondja, több ismerősével előfordult a korábbi parlamenti választások alkalmával, hogy a választás napján a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártjának aktivistái kopogtattak be, hogy „segítsenek kitölteni" a szavazólapot. A férfi szerint a kormánypárt kommunikációját közvetítő párt emberei ilyenkor leginkább az idősekre utaznak, akiknek „már rosszabb a látásuk". Azt mondja, ilyenkor gyakorlatilag az aktivisták húzzák be az ikszet. Kérdésünkre, hogy az ő idősebb rokonai jártak-e így, azt mondta, hogy ők „résen voltak, velük nem történt ilyen".
Más, névtelenül nyilatkozó szerbiai forrásoktól megtudtuk, hogy „egyes aktivisták Palicson a magyar szavazati joggal rendelkezőket felkeresik, és arról próbálják meggyőzni őket, hogy adják meg nekik a lakcímkártya-adataikat, hogy ezzel könnyítsék meg a dolgukat a választások napján." Mivel sok szerbiai magyarról azt feltételezik, hogy biztosan a Fideszre szavaznának, felajánlják a segítséget, hogy ők leveszik a terhet róluk, megoldják majd a szavazást helyettük. Amikor ez ellen tiltakozni kezd valaki, az aktivisták bevett meggyőzési technikája az, hogy elkezdik sulykolni a szavazók feltételezett háború- és Brüsszel-pártiságát. Azok aztán vagy beadják a derekukat, vagy nem.
Mindezzel kapcsolatban telefonon és levélben is kerestük a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Pásztor Bálintot és a levélszavazatok összegyűjtését bonyolító Concordia Minoritatis Hungaricae nevű szervezet koordinátorát, Bús Ottót is, azonban idáig nem reagáltak megkeresésünkre.
Egy Ausztriában élő magyar olvasónk azt mondta, hogy Bécsben és Grazban élő ismerősei a szavazólap mellé szintén kaptak Orbán-levelet. Mint mondta, a szóbanforgó ausztriai magyarok "felháborodva posztoltak arról, hogy a magyar adófizetők pénzéből minek küldenek külföldre kormánypropagandát".
Azok az Erdélyben élő, levélszavazásra jogosult magyarok, akikkel beszéltünk, idáig nem találkoztak a jelenséggel. Az erdélyi levélszavazatokkal kapcsolatban a választásokon függetlenként induló Hadházy Ákos arról posztolt, hogy a romániai magyarok érdekeit képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség marosvásárhelyi piacokon felállított "gyűjtőpontokon" segít "annak érdekében, hogy a levélszavazás mindenki számára zökkenőmentes legyen", és az ügy kapcsán megkérdőjelezte a levélszavazás tisztaságát.
A határontúli szavazás kérdése a kampányban
A külföldön élő magyarok kétféleképpen szavazhatnak április 12-én. Ha van érvényes magyarországi lakcímük, akkor egy külképviseleten, ha nincs, akkor levélben. A levélszavazatok azért fontosak a Fidesznek, mert a korábbi választások legtöbbjén a ténylegesen szavazó, külföldön élő magyarok nagy többsége a kormánypártra voksolt, és arra számítanak, hogy ezúttal is ugyanígy döntenek majd.
Bármennyire is fontos ez a kormánypártnak, a Fidesz kiterjedt és a nyilvánosság számára látható határontúli kampányt a közösségi médiában nem folytat, ezt más feladatok mellett megteszik helyettük a kormánypárttal együttműködő határontúli szervezetek, mint például a fent említett VMSZ. Az Euronewsnak nyilatkozó források azt mondják, hogy a kormánypárt elsősorban levelekben és e-mailben kommunikál a határontúli szavazókkal.
A Tisza Párt külföldi kampányának az elsőszámú felelőse Magyar Péter mellett Orbán Anita, a párt külpolitikai szakértője. Magyar Péter, lévén EP-képviselő, nem a külföldi szavazók előtt, hanem az ellenzékben lévő politikusok számára legfontosabb uniós diplomáciai fórumokon, elsősorban az Európai Parlamentben beszél a magyar belpolitikáról. Orbán Anita a legnagyobb magyarlakta európai nagyvárosokban folytat kampánykörutat, egyebek közt Bécsben, Stuttgartban, Londonban és Liverpoolban. A Tisza Párt a külföldön élő szavazók tájékoztatására egy külön weboldalt is létrehozott.
A Mi Hazánk a Fideszhez és a Tiszához hasonlóan támogatja a határontúli magyarok szavazati jogának megtartását, és kampányában a pártok között a legerősebben hangsúlyozza a külhoni magyar közösségek nemzetpolitikai támogatásának és autonómiájának szükségét.
Egyedül a Demokratikus Koalíció kampányol a határon túli magyarok szavazati jogának megszüntetésével. A DK kampányában azt kommunikálja a választók felé, hogy a közel félmillió határon túli szavazó asszisztál a Fidesz hatalmon tartásához, és azt követeli, hogy ne szavazhasson az, aki nem él és nem adózik egyszerre Magyarországon. Ugyanakkor a DK az egyetlen párt, amely érdemi párbeszédet folytat a választókkal a levélszavazásról abban a tekintetben, hogy azt visszaélésekre alkalmas eszközként tematizálja.