Emírségek államminisztere EU-kormányoknak üzen: közel-keleti stabilitás szorosan összefügg Európa gazdasági és biztonsági érdekeivel
Az Egyesült Arab Emírségek államminisztere, Lana Nusseibeh a világ országaihoz intézett felhívást, hogy kényszerítsék Teheránt a létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonal, a Hormuzi-szoros feletti szorításának feloldására, és méltatta az Európai Unió által az Irán körüli háború kezdete óta nyújtott támogatást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Abu-Dzabiban, az Euronewsnak adott, sok témát érintő interjúban Nusseibeh úgy fogalmazott: „Nem szabad megengedni, hogy Irán renitens államként tanúsított magatartásával túszul ejtse a világgazdaságot.”
Az interjúban Nusseibeh arra figyelmeztetett, hogy az Irán és Omán közötti szűk tengeri folyosó forgalmának megzavarása messze túlnyúlik a térség határain, hangsúlyozva: „A világ energiaellátásának mintegy 20 százaléka azon a szűk vízi úton halad át.”
„Ha ez megbénul, az nemcsak a globális energiaárakra, hanem a globális élelmiszer-biztonságra és -ellátásra is kihat, és ez megjelenik majd a bolti számlákon, a benzinkutaknál fizetett összegeken és az élelmiszerek árában” – mondta az emírségekbeli miniszter az Euronews 12 Minutes With. című interjúműsorában.
Nusseibeh hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek továbbra is kitartóan dolgozik a kibontakozó globális energiaválság kezelésén, és hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a nemzetközi energiapiacok iránt.
„Energiaellátás tekintetében felelősségteljes és elkötelezett beszállítói vagyunk a globális energiapiacnak, és továbbra is megtesszük, ami tőlünk telik” – fogalmazott a miniszter.
A Perzsa-öböl térsége régóta kulcsfontosságú partner Európa számára az energia, a kereskedelem és a globális hajózási útvonalak szempontjából. Mivel nő a feszültség a Hormuzi-szoros körül, és Irán rakéta- és dróntámadásokat intéz a térség ellen, Abu-Dzabiban úgy látják, hogy az európai partnerekkel való együttműködés még fontosabbá vált.
A miniszter szerint az európai kormányok a válság kezdete óta a legaktívabb nemzetközi partnerek közé tartoznak. „Amióta ez elkezdődött, folyamatos kapcsolatban állunk a világ számos kormányával, de azt mondanám, hogy az európaiak hihetetlenül támogatóak voltak” – mondta.
Nusseibeh szerint ez a támogatás az Egyesült Arab Emírségek és Európa közötti régóta fennálló politikai és gazdasági kapcsolatokból fakad. „Évi 65 milliárd eurós kereskedelmi forgalmunk Európával erős jelzés arra, hogy nyitottak vagyunk a befektetésekre is.”
Ezek a kötelékek azonban nem csupán a kereskedelemre korlátozódnak. Több mint félmillió európai él és dolgozik az Egyesült Arab Emírségekben, ami a válságot különösen kézzelfoghatóvá teszi az európai közvélemény számára. „A nálunk élő 500 ezer európai lakos biztonságát és védelmét rendkívül komolyan vesszük” – mondta Nusseibeh.
A diplomáciai egyeztetések több szinten zajlanak, ami tükrözi az európai fővárosok aggodalmát az öbölbeli instabilitás szélesebb következményei miatt. A térség kulcsszerepe a globális energiaáramlásban és a tengeri kereskedelemben azt jelenti, hogy minden fennakadás messzemenő hatással lehet az európai gazdaságokra.
Nusseibeh szerint az Egyesült Arab Emírségek Európával fenntartott partnerségét a stabilitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságúnak tekinti. „Egyértelműen fokozzuk az Európával folytatott együttműködésünket” – fogalmazott.
„Békemodell védelme”
A miniszter a konfliktust egy kétoldalú viszonynál jóval tágabb összefüggésbe helyezte. „Amit itt meg kell védeni, az nemcsak az Egyesült Arab Emírségek. Itt egy (...) együttélésen, türelmen, békén alapuló modellről van szó az egész régió számára.”
Úgy vélte, hogy akik ezekkel az elvekkel szemben állnak, „Irán és azoknak a renitens állami szereplőknek a táborát erősítik, akik nihilizmust próbálnak exportálni az egész nemzetközi rendszerbe”.
Ahogy a háború a harmadik hetébe lép, az Egyesült Arab Emírségek szerint válasza egy nehéz egyensúlykeresésre épül: egyszerre kell megvédenie saját területét, miközben igyekszik megakadályozni, hogy a válság szélesebb regionális háborúvá eszkalálódjon.
Nusseibeh kiemelte az ország védelmi rendszereinek szerepét. „Évtizedes beruházások és a világ különböző pontjain, szövetségek részeként vívott valódi harci tapasztalatok csiszolták őket. Az Egyesült Arab Emírségek fegyveres erői megvédték közösségeinket és lakosainkat.”
Hozzátette, hogy „vörös vonalat jelentenek számunkra közösségünk – az emírségbeli állampolgárok és külföldiek – biztonsága, jóléte és gyarapodása. Mindannyiukra úgy tekintünk, mint ennek az országnak a részére, és megérdemlik a védelmünket.”
A térség kormányai számára összetett a stratégiai mérlegelés. Egy erőteljes katonai válasz kockázatossá teheti a konfrontáció kiszélesedését Iránnal, és több regionális és nemzetközi szereplőt sodorhatna bele a konfliktusba.
Ugyanakkor ha nem reagálnak határozottan, az sebezhetően hagyhatja a létfontosságú infrastruktúrát és a civil lakosságot. Nusseibeh miniszter rámutatott, milyen léptékű kihívással néz szembe az ország, hiszen a háború kezdete óta az Egyesült Arab Emírségeket érte a legtöbb iráni rakéta- és dróntámadás az egész Közel-Keleten.
„Rendkívül nehéz 14 nap áll mögöttünk (...), de az élet az Egyesült Arab Emírségekben többnyire visszatért a csaknem normális kerékvágásba.”
Az ország stabilitásának megőrzésére való képessége a miniszter szerint annak a több évtizedes felkészülésnek az eredménye, amely a Perzsa-öböl geopolitikai bizonytalanságaira irányult. „Évtizedek óta készülünk különböző forgatókönyvekre ebben a rendkívül turbulens régióban, így ezek nem új keletű tervek” – mondta.
Ezek az előkészületek túlmutatnak a katonai felkészültségen. Az ország jelentős összegeket fektetett a gazdaság ellenálló képességének erősítésébe, a logisztikai hálózatokba és az ellátási láncok biztonságába.
Nusseibeh – aki a közelmúltig az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagykövete volt – szerint a konfliktus annak ellenére robbant ki, hogy óriási diplomáciai erőfeszítéseket tettek az eszkaláció elkerülésére. „Az eszkaláció előtt nagyon aktívan részt vettünk a diplomáciai erőfeszítésekben, hogy megpróbáljuk elkerülni a régióban egy újabb konfliktust” – idézte fel.
Előre tekintve a miniszter azt mondta, hogy az emírségek kormányának hosszú távú stratégiája továbbra is a gazdasági átalakulásra és a jövő iparágaira összpontosít, és az ország fejlesztési modelljét úgy alakították ki, hogy kibírja az ilyen geopolitikai sokkokat.
Nusseibeh szerint az Egyesült Arab Emírségek elmúlt fél évszázados fejlődése alapvetően átalakította az ország gazdasági szerkezetét. „Alapításunk óta számos sokkon mentünk keresztül” – emlékeztetett.
„Már a föderáció megalakulásakor is sokan kételkedtek abban, hogy ez az államszövetség tartós lesz. Nemcsak hogy fennmaradtunk, de a gyöngyhalászatra épülő gazdaságból globális exportőrré váltunk – nemcsak a szénhidrogének, hanem a nyersanyagok, a külföldi közvetlen befektetések, a tiszta energia és a mesterséges intelligencia terén is.”
A kizárólag olajbevételekre épülő modell helyett az ország évtizedek óta olyan ágazatokba diverzifikál, mint a pénzügyi szolgáltatások, a logisztika és a csúcstechnológia.
Arra is rámutatott, hogy az Emírségek jelentős technológiai beruházásokkal igyekszik globális csomóponttá válni a mesterségesintelligencia-infrastruktúra terén: az Egyesült Államokkal 1,5 billió dollár értékű AI-adatközponti beruházási programot indítottak, és „hasonló beruházásokat valósítunk meg Európában, Olaszországban, Franciaországban, olyan AI-adatközpontokba, amelyeket itt építünk”.
Nusseibeh hangsúlyozta, hogy az Egyesült Arab Emírségek „a jövő gazdasága”, és hozzátette: a feltörekvő iparágakra helyezett hangsúly azt szolgálja, hogy az ország versenyképes maradjon a gyorsan változó világgazdaságban.
Ugyanakkor elismerte, hogy egyetlen kormány sem képes teljes mértékben kézben tartani a körülötte lévő geopolitikai környezetet. „Nem ígérhetjük, hogy a regionális környezet teljes egészében kontrollálható” – mondta. „Úgy gondolom, ez hamis ígéret lenne” – tette hozzá.