Kanada, Németország és Norvégia vezetői sürgetik Trumpot, hogy vonja vissza az Oroszország elleni olajszankciók felfüggesztését. A német védelmi miniszter az Euronewsnak azt mondta, hogy Oroszország olajbevételeit csökkenteni kell ahhoz, hogy tárgyalni lehessen vele az ukrajnai békéről.
Frederich Merz német kancellár pénteken kijelentette, hogy a G7 hét országából hat ellenzi az Egyesült Államok azon döntését, hogy Oroszországnak haladékot adjon az olajszankciók alól. Donald Trump amerikai elnök azért döntött a szankciók ideiglenes feloldása mellett, hogy könnyebbé tegye az olajvásárlást a világban. Az amerikai-izraeli offenzíva miatt Teherán blokád alá vette a Hormuzi-szorost, melyen a globális gáz- és olajkereskedelem ötöde halad át, a háború miatt az olajárak elszálltak, hordónként már több mint 100 dollárt kell fizetni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Németország, Kanada és Norvégia vezetői közölték, hogy a Fehér Házzal fenntartott kommunikációs csatornáikat felhasználva megpróbálják Trumpot jobb belátásra bírni. A trió megismételte a NATO álláspontját, miszerint továbbra is maximális nyomást kell gyakorolni Moszkvára az ukrajnai háború befejezését célzó törekvések miatt, és mert Oroszország tevékenysége fenyegeti a globális biztonságot.
"Hétből hatan egyértelműen azon a véleményen voltak, hogy nem szabad feloldani az Oroszország elleni szankciókat - mondta Merz egy sajtótájékoztatón Norvégiában, hozzátéve, hogy - kicsit meglepődtünk, amikor ma reggel azt hallottuk, hogy az amerikai kormány másként döntött." Merz szerint azért hibás a Fehér Ház döntése, mert Oroszország az olajból hasznot húz, és úgy fogalmazott, hogy "nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy minél hamarabb véget vessen ennek a szörnyű háborúnak."
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a G7-országok vagy a NATO lobbizni fog-e Trumpnál, hogy felülvizsgálja döntését, Mark Carney kanadai miniszterelnök azt mondta, hogy "mindannyiunknak közvetlen kapcsolatunk van az elnökkel, és használni is fogjuk."
Merz elmondta, hogy hétvégén beszélni fog Macron francia elnökkel, hátha találnak megoldást Trump tervének megkerülésére.
Az Arctic Sentry hadgyakorlat
Carney és Merz azért jártak Norvégiában, hogy megnézzék a NATO Arctic Sentry néven ismert hadgyakorlatát, melyről még tavaly hoztak döntést, amikor Trump először pedzegette, hogy "elfoglalja" Grönlandot. A szövetségben akkor megállapodtak a NATO térségi jelenlétének növeléséről, Trump ugyanis folyton azt hajtogatta, hogy a régióban nincs megfelelő méretű biztonsági kontingens.
Boris Pistorius német védelmi miniszter is részt vett a katonai bemutatón. Pistorius az Euronewsnak elmondta, hogy "nagyon aggódik" az orosz olaj elleni szankciók ideiglenes felszabadításának az ukrajnai háborúra gyakorolt hatása miatt, mivel Oroszország újra jelentős olajbevételekhez jut, ami szerinte látható előnyt jelenthet számára az igencsak költséges ukrajnai háború finanszírozásában. "Az egyetlen dolog, ami valóban a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Putyint, ha világossá tesszük, hogy az olaj- és gázexportból származó bevételeinek lőttek - mondta Pistorius, hozzátéve, hogy - ennek éppen az ellenkezője történik, ami hátrányt jelent Ukrajna számára."
A Kreml eközben üdvözölte a Fehér Ház lépését, mondván, hogy jelenleg az amerikai és az orosz érdekek egybeesnek. "Az Egyesült Államok döntését az energiapiacok stabilizálására tett kísérletnek tekintjük" - mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő.
Miként azt az Euronews is megírta: a Fehér Ház csütörtökön ideiglenesen feloldotta a tengereken rekedt orosz olaj elleni szankiókat. A CNBC szerint március 12-én 112 millió hordó orosz olajról volt szó, a készletet április 11-ig lehet felvásárolni.