A cél egy iráni népfelkelés szítása lehet.
A Trump-adminisztráció aktív tárgyalásokat folytatott egyes iráni ellenzéki csoportokkal és több iraki kurd vezetővel egyes kurd fegyveres csoportok támogatásáról – írta meg a CNN amerikai kormányzati és CIA-s forrásaira hivatkozva. Az iráni kurdok több ezer katonának paracsolnak Irak és Irán határán, elsősorban Kurdisztán iraki részén, azaz Iraki Kurdisztánban. Az iráni háború szombati kezdete óta több militáns csoport is nyilatkozott arról, hogy bevetésre készek, és sürgették az iráni katonai erőket a terület elhagyására. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) korábban több kurd csoportot is megtámadott, kedden pedig bejelentette, hogy drónok tucatjával vette célba a kurd erőket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy magas rangú iráni kurd tisztviselő közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden beszélt a Teherán által célba vett Kurdisztáni Demokrata Párt (KDPI) iráni elnökével, Musztafa Hijrivel. A CNN egyik magas rangú kurd forrása azt nyilatkozta, hogy az iráni kurd ellenzéki erők várhatóan részt vesznek egy szárazföldi hadműveletben Nyugat-Iránban. „Úgy véljük, hogy most jók az esélyeink” – mondta a magas rangú kurd, hozzátéve, hogy egységeik számítanak az amerikaiak és izraeliel támogatására. Korábban az Axios írta meg, hogy Trump vasárnap felhívta az iraki kurd vezetőket is, hogy megvitassák az Iránban folytatott katonai akciót, valamint azt, hogy az Egyesült Államok és a kurdok hogyan működhetnek együtt a műveletek előrehaladtával.
Az iráni kurd csoportok felfegyverzésére tett bármilyen kísérlethez az iraki kurdok támogatására lenne szükség, ugyanis a fegyvereknek át kell haladnia Iraki Kurdisztánon. (Hogy tisztázzuk: Kurdisztán földrajzilag elismert régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén) Egy, a megbeszéléseket ismerő személy szerint az az elképzelés, hogy a kurd fegyveres erők felveszik a harcot az iráni biztonsági erőkkel, és feltartóztatják őket, hogy megkönnyítsék a fegyvertelen irániak számára a nagyobb városokból való kivonulást anélkül, hogy a kormányerők lemészárolnák őket, miként az a januári tüntetések során előfordult. Egy másik amerikai tisztviselő szerint a kurdok káoszt szíthatnak a régióban, és gyengíthetik az iráni rezsim katonai erőforrásait. Információira hivatkozva a CNN azt írja, hogy felmerült az a kérdés is, hogy a kurdok elfoglalhatnának és megtarthatnának-e területeket Irán északi részén. Amennyiben a válasz igen, egy ellenőrizhető pufferzóna jönne létre a régióban.
„Egyértelműen felkelést próbálnak kirobbantani”
Alex Plitsas, a CNN nemzetbiztonsági elemzője (egyben Barack Obama elnöksége idején a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője) azt mondta, hogy látható, hogy "az Egyesült Államok be akarja indítani azt a folyamatot, melynek során a regionális szövetségesnek számító kurdok felfegyverzésével megdönthetik az iráni vezetést." Plitsas szerint „az iráni pogárok általában fegyvertelenek, és hacsak a biztonsági szolgálatok nem omlanak össze, nehéz lesz átvenniük a hatalmat fegyverek nélkül."
Jen Gavito, a Biden-éra Közel-Keletre szakosodott magas rangú külügyminisztériumi tisztviselője azt mondta, hogy aggódik, hogy a kurdok felfegyverzésének következményeivel elég mélyen foglalkoztak-e. „A biztonsági helyzet ingatag a határ mindkét oldalán – emlékeztet Gavito, hozzátéve, hogy – a milíciák felfegyverzése alááshatja Irak szuverenitását, és azt nem tudni, hogy ez a lépés milyen folyamatokat indíthat el."
Már megkezdődőtt?
A CNN egyik forrása azt nyilatkozta, hogy információi szerint az izraeli hadsereg az elmúlt napokban többször is lecsapott az iraki határhoz közeli katonai- és rendőrőrsökre Iránban, hogy előkészítsék a kurd erők beáramlását az ország északnyugati részére. Egy izraeli forrás szerint a csapások fokozódhatnak a következő napokban.
A CIA-hez közel álló forrása a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy az amerikai hírszerzési értékelések szerint az iráni kurdok jelenleg nem rendelkeznek a kormány elleni sikeres felkelés támogatásához szükséges befolyással és erőforrásokkal, az iráni kurd pártok pedig politikai biztosítékokat várnak a Trump-adminisztrációtól már azelőtt, hogy elköteleznék magukat bármelyik ellenállási mozgalom mellett. A kurd ellenzéki csoportok közt sokszor feszült a viszony, ami később problémákhoz vezethet, épp ezért több amerikai tisztviselő is ódzkodik a helyzettől, mert az ilyen típusú együttműködéshez erős bizalomra van szükség. "Van egy adag ember, akik a saját érdekeikre gondolnak, a kérdés pedig az, hogy ezeknek az embereknek a bevonása összhangban áll-e az ő és a mi érdekeinkkel is" – vetette fel a kérdést a Trump-adminisztráció egyik hivatalnoka.
Történelmi kapcsolódás
Becslések szerint 25-30 millió kurd él a világon, többségük Törökország, Irak, Irán, Szíria és Örményország területein. A kurdok többsége szunnita, de sokszínű kulturális, társadalmi, vallási és politikai hagyományokkal. A Trump-kabinet tagjai figyelmeztettek, hogy egyes kurd erők kiábrándultak, amikor egy-egy eseti együttműködést követően az Egyesült Államok magára hagyta őket. "Aggasztó helyzetet szül, ha egy sikertelen felkelés után az Egyesült Államok kivonul, mivel az tovább erősíti a kurdokat abban, hogy magukra maradnak” – mondta Plitsas. Megjegyzendő: számos kurd korábban abban reménykedett, hogy az amerikai erőkkel való együttműködésért cserébe Iraki Kurdisztán elnyeri függetlenségét, csakhogy ez soha nem valósult meg. A CIA egyébiránt évtizedek óta kooperál az iraki kurd frakciókkal, sőt van egy előőrsük Iraki Kurdisztánban, az Egyesült Államoknak pedig konzulátusa van Iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben.
Washington az elmúlt években az Iszlám Állam (ISIS) iraki és szíriai erői ellen vívott harcok részeként erősen támaszkodott a helyi kurd erőkre, a kurdok több ezer ISIS-foglyot őriztek a Szíria északi részén található ideiglenes börtöntáborokban. Az Egyesült Államokkal szövetséges új szíriai kormány viszont katonai hadjáratot indított az ország északkeleti részében, hogy ellenőrzés alá vonja a területet, csakhogy ezeken a részeken egyszerre támadták az ISIS-t, egyben a kurdok szíríai erőit. A kurdok evakuáltak, így a börtönöket sem őrizték tovább. Januárban az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, Tom Barrack kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők közötti szövetség célja „nagyrészt lejárt”.