Szombat reggel izraeli légicsapások érték az iráni fővárost, amerikai részvétellel. Robbanásokat jelentenek Bahreinből és Abu Dzabiból is, és rakétatámadást Katarból, a Wizzair pedig felfüggeszti járatait a térségbe.
A magyar Külügyminisztérium azt kéri, hogy a térségben kialakult katonai műveletek „előrejelezhetetlensége” miatt lehetőleg mindenki halassza el a térségbe tervezett utazását. A közel-keleti helyzet eszkalàlòdàsával a Wizz Air azonnali hatàllyal felfüggesztette minden izraeli, dubaji, abu-dzabi, és ammani jàratàt. Az intézkedés legalàbb màrcius 7-ig érvényben marad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nem sokkal dél előtt Izrael és az USA újabb összehangolt légicsapásokat hajtott végre több iráni célpont ellen, további robbanásokról számolnak be Teheránban. A művelet „folyamatban lévő”, és a nap során továbbiakra is számítani lehet. Az eddigi összkép szerint aktív, többfrontos katonai eszkaláció zajlik, a csapások és az ellenlépések kampányszerűnek tűnnek, nem egyszeri akciónak, és az egész térségre kiterjednek.
Irán megismételte a válaszcsapásokkal való fenyegetést, egyben követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását.
Ez a tudósítás a szombati nap délelőttjének eseményeit tartalmazza, a szombat esti híreket az Irán elleni háborúról az alábbi linken találja:
Korábban
Az egyik támadás Ali Khamenei ajatollah hivatala közelében történt, míg további robbanások rázták meg a fővárost. A főpapot állítólag biztonságos helyre vitték, de a kommunikációs kiesések miatt a stábja még nem elérhető. Egy jelentés szerint Irán főbírója is életét vesztette, akinek nevéhez halálos ítéletek ezrei kötődnek.
Más információk szerint valószínűleg Ali Shamkhani, Khamenei tanácsadója és a nukleáris programért felelős főtisztviselő is meghalt a támadásban. A Reuters forràsai meghalt Amir Nasirzadeh iràni védelmi miniszter és Mohammed Pakpour, az iràni Forradalmi Gàrda parancsnoka is.
Az N12 izraeli hírszolgáltató tudomása szerint sokan meghaltak vagy megsebesültek az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai közül. Az USA és Izrael napokig tartó intenzív csapásokat tervez, és kibertámadások is folyamatban vannak, megzavarva az iráni kommunikációt. [A Pentagon „EPIC FURY” (Elsöprő harag) néven említi a hadművelet.]
Mindkét ország lezárta a légterét, és a nemzetközi légitársaságok tömegesen kezdik elkerülni a térséget. Donald Trump szerint ez egy totális háború, amelynek célja az iráni nukleáris és rakétaprogram megsemmisítése, és az iráni nép hatalomátvételének elősegítése.
A The New York Times jelentése szerint Izrael Irán rakétatárolóira, gyártólétesítményeire és hordozórakétáira fog összpontosítani, míg az Egyesült Államok várhatóan az iráni nukleáris projektre és a Forradalmi Gárdához és a kormánnyal kapcsolatos további célpontokra fog lecsapni. Az Egyesült Államok közel-keleti erői magas riasztási szinten maradnak és védelmi jellegű intézkedéseket hangsúlyoznak.
A kongresszusi republikánusok teljes támogatásukról biztosították Trump elnököt a további műveletekhez és Irán népének felszabadításához.
Eszkalálódási jelek
Irán hivatalosan elítélte az izraeli támadást, és „súlyos következményeket” helyezett kilátásba. A Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul drónok és rakéták „első hullámát” indították Izrael ellen. Az IDF közlése szerint az eddig indított iráni rakéták mindegyikét semlegesítették.
Eközben Bahrein azt közölte, hogy egy rakétatámadás az amerikai haditengerészet 5. flottájának főhadiszállását vette célba a szigetországban. Trump elismerte, hogy az iráni csapásoknak lehetnek amerikai áldozatai, mondván, hogy „ez gyakran megtörténik háborúban”. Eközben az amerikai nagykövetség menedékbe vonulást rendelt el személyzetének Bahreinben.
Robbanásokról érkezett jelentés az Egyesült Arab Emirátusokból. Az emírség hivatalosan is megerősítette, hogy légvédelme „légi célokat” semmisített meg Abu-Dzabi felett. Az ország légterét ideiglenesen lezárták. Az Emírségek hivatalosan jelezte, hogy fenntartja a válasz jogát az iráni támadás miatt.
Irán rakétát indított a Katarban található Al-Udeid amerikai légibázis felé is, a katari légvédelem kivédte a támadást. Az Al-Udeid a Közel-Kelet legnagyobb amerikai támaszpontja, ahonnan az USA a személyzet egy részét már korábban evakuálta.
Katar közölte: a legtöbb lövedéket elfogták, sérülésekről vagy halálos áldozatokról nincs azonnali jelentés. Az USA több közel‑keleti bázison maximális készültséget rendelt el, a személyzetet bunkerekbe irányították. Kuvaitban is megszólaltak a szirénák és óvintézkedések léptek életbe.
A szintén térségbeli Omán - amely korábban az amerikai-iráni egyeztetések színhelye volt - úgy nyilatkozott, hogy megdöbbenéssel látja a támadásokat. „Sem az Egyesült Államok érdekeit, sem a globális béke ügyét nem szolgálja ez. És imádkozom az ártatlanokért, akik szenvedni fognak. Arra kérem az Egyesült Államokat, hogy ne dőljön be még jobban ennek. Ez nem a te háborúd” – írta az X-en.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala szolidaritását fejezte ki az iráni civilekkel, és kijelentette, hogy továbbra is követeli a polgári és politikai jogok tiszteletben tartását. A hivatal hozzáteszi, hogy Meloni konzultálni fog a szövetségesekkel és a regionális vezetőkkel a feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítések támogatásáról.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború kitörése „súlyos következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra nézve. A jelenlegi eszkaláció mindenki számára veszélyes, meg kell állítani”.
Izrael is megszólalt
Izraeli hadsereg azt kéri, hogy a lakosság maradjon óvóhelyek közelében, felkészülve egy hosszabb konfliktusra. Izrael mozgósította a légvédelmet és a tartalékosok egy részét. Az IDF közölte, hogy a riasztás „felkészíti a lakosságot arra az eshetőségre, hogy rakétákat indítanak Izrael állam ellen”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök délelőtti közleménye szerint „az Egyesült Államok műveletbe kezdett, hogy megszüntessék az iráni terrorrezsim jelentette egzisztenciális fenyegetést. Köszönöm nagyszerű barátunknak, Donald Trump elnöknek történelmi vezetői képességeit. Közös fellépésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát és Irán népének minden része – a perzsák, a kurdok, az azeriek, a beludzsok és az ahvázik – levessék a zsarnokság igáját, és létrehozzanak egy szabad és békés Iránt”.
Trump reggeli közleménye
Az amerikai elnök szombat kora reggel jelentette be, hogy az Egyesült Államok „jelentős harci műveleteket” indított Iránban. Ezt támasztja alá, hogy Tomahawk cirkáló rakétákat is bevethettek, de ezt az USA részéről még nem erősítették meg, és a felvétel geolokációja nem állapítható meg.
„Célunk az amerikai nép védelme az iráni rezsim, egy nagyon kemény, szörnyű emberekből álló kegyetlen csoport közvetlen fenyegetéseinek felszámolása” – mondta az elnök a Truth Social platformon közzétett videónyilatkozatában.
Korábban a Trump-stáb azt fontolgatta, hogy előbb Izrael indítson akciót, és annak hatását látva avatkozik be az Egyesült Államok, de ez a taktika változhatott a genfi tárgyalások eredménytelenségét látva.
A támadást követően megszólalt az egykori uralkodó sah száműzetésben élő fia, Reza Pahlavi is, aki szerint "az Egyesült Államok elnöke által Irán bátor népének ígért segítség most megérkezett. Most, hogy az Iszlám Köztársaság összeomlik, az üzenetem az ország katonaságának, rendőrségének és biztonsági erőinek egyértelmű: Esküt tettél, hogy megvéded Iránt és az iráni népet – nem az Iszlám Köztársaságot és vezetőit. A kötelességed a nép védelme, nem pedig egy olyan rezsimé, amely elnyomás és bűnözés révén túszul ejtette hazánkat. Csatlakozz a néphez, és segíts egy stabil és biztonságos átmenet megvalósításában. Különben Khamenei süllyedő hajójával és rezsimjével együtt fogsz elsüllyedni."
Irán és Izrael lezárta a légterét, míg Iránban szüneteltették a mobilszolgáltatást. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz bejelentette, hogy szükségállapotot hirdettek egész Izraelben. Az Irán elleni támadás idején szirénák szólaltak meg szerte Izraelben.
Előzőleg Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy „nem elégedett” azzal, ahogyan Irán tárgyal a nukleáris tárgyalásokon, de jelezte, hogy több időt ad nekik egy megállapodás megkötésére, hogy elkerüljék az újabb háborút a Közel-Keleten.
Irán és az Egyesült Államok órákon át tartó közvetett tárgyalásokat folytatott Genfben Teherán atomprogramjáról a héten, de megállapodás nélkül távoztak.
Trump keddi, az Unió helyzetéről szóló beszédében ismét óva intette Iránt az atomfegyver-program folytatásától, utalva az Egyesült Államok tavaly júniusi iráni nukleáris létesítmények elleni csapásaira.
„Azt szeretném, ha diplomáciai úton oldanám meg ezt a problémát – de egy dolog biztos. Soha nem fogom megengedni, hogy a világ első számú terrorizmus támogatója, ami messze ők, atomfegyverrel rendelkezzen” – mondta az elnök a beszédében.
A genfi tárgyalások befejezése előtt az iráni állami televízió arról számolt be, hogy Teherán eltökélt az urándúsítás folytatása mellett, elutasította a külföldre szállítására vonatkozó javaslatokat, és a nemzetközi szankciók feloldását kéri.