Több párt bejelentette, hogy el sem indul, amivel a fennmaradását kockáztatja. Az indulók szintén nem számíthatnak sok jóra, a Tisza és az ellenzékiek egy része ugyanis a kormány kollaboránsának tekinti őket.
A magyarországi választás legnagyobb kérdése természetesen az, hogy ki fogja megnyerni, de az sem egyértelmű, hogy a két nagy párton kívül melyek lesznek azok, amelyek be tudnak jutni a parlamentbe. A közvélemény-kutatások szerint erre jelenleg három pártnak van esélye: a Mi Hazánknak, a Demokratikus Koalíciónak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A három esélyes
A nemzeti radikális, vagy szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalomnak jelenleg 6 képviselője ül az országgyűlésben. A felmérések alapján az ő bejutásukra van a legnagyobb esély, ezt pedig alá is támasztja az, hogy pénteken a párt bejelentette, hogy sikerült leadnia az országos lista állításához szükséges ajánlásokat. A Mi Hazánk olyan szempontból kivételes a kisebb pártok között, hogy a többiektől eltérően egyik rivális politikai erővel sem lépett szövetségre korábban. Igaz, nincsenek is természetes szövetségeseik, a legközelebb még a Fidesz áll Toroczkai László pártjához.
Ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson, a 106 választókörzetből legalább 71-ben kell jelöltet állítania. Egy jelölt akkor kerül fel a szavazólapra, ha legalább 500 ajánlást gyűjt be a választópolgároktól a saját körzetében a két hetes jelöltállítási időszakban. A Fidesz és a Tisza már az első napon bejelentette, hogy megvannak az ajánlásgyűjtéssel, rajtuk kívül azonban egyelőre csak a Mi Hazánk vette sikeresen az akadályt, pedig már félidőnél vagyunk.
A baloldali Demokratikus Koalíció jelenleg 15 képviselővel rendelkezik az országgyűlésben, most viszont nagyobb kihívás előtt állnak, mint a Mi Hazánk: a Medián legfrissebb felmérése szerint csak 2 százalékon állnak, ami nem elég a parlamentbe kerüléshez, a bejutási küszöb ugyanis 5 százalék.
A közvélemény-kutatás alapján szintén 2 százalékon áll a viccpártnak indult, de idővel megkomolyodott, liberális Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Nekik négy évvel ezelőtt éppen hogy sikerült összeszedniük az ajánlásokat az induláshoz szükséges 71 körzetben, és bár most elmondásuk szerint jobban állnak, várhatóan kemény időszaknak néznek elébe a határidő lejártáig, azaz jövő hét péntekig.
A magyar pártrendszer korábban fontos tagjai eltűnőben vannak
Bár még egy hét hátra van az ajánlásgyűjtésből, ezért biztosat nem lehet mondani, egyelőre úgy tűnik, hogy nagyon kevés párt fog indulni a választáson. A parlamentben lévő Jobbik, Momentum, MSZP, LMP és Párbeszéd is gyakorlatilag esélytelen arra, hogy országos listát állítson. Sőt, a nagy részük maga döntött úgy, hogy el sem indul, ahogy az előző ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mozgalma sem.
A visszalépések okaként rendre azt jelölik meg a pártok, hogy nem akarják megosztani az ellenzéki szavazatokat, hogy a Tisza Pártnak minél nagyobb esélye legyen a Fidesz legyőzésére. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Tisza színre lépésével a legtöbb ellenzéki pártnak gyakorlatilag elfogytak a szavazói.
Érdekes eset a Magyar Szocialista Párté. A kommunista állampárt utódszervezete 12 évet töltött kormányon a rendszerváltás óta, a korábbi dicsőség azonban rég a múlté: az MSZP már Magyar Péter színre lépése előtt is tetszhalott állapotban volt, a mostani választástól való távolmaradás pedig könnyen lehet, hogy a kegyelemdöfést is megadja a pártnak.
A Tisza szerint minden ellenzéki induló a Fideszt erősíti rajtuk kívül
A kispártok helyzetét nehezíti, hogy a saját választóik egy jó része is úgy érzi, hogy a rájuk adott szavazat könnyen elveszhet, vagy akár nehezítheti is a kormányváltást. Ahogy az ellenzéki színtér neves pártjai (és egyéni képviselőjelöltjei) közül egyre többen léptek vissza az indulástól, folyamatosan nőtt a nyomás azokon a pártokon, amelyek úgy döntöttek, hogy megmérettetik magukat.
A Tisza az induló pártokat azzal vádolja, hogy összejátszanak a Fidesszel:
"A magyar emberek nemcsak a Fideszről és Orbán Viktor korrupt kormányzásáról fognak ítéletet mondani április 12-én, hanem a Fidesz által fizetett és kitartott ellenzéki pártokról is. Teljesen egyértelmű, hogy ez egy népszavazás lesz április 12-én. Lehet választani a szatellit ellenzéki pártokat és Orbán Viktor korrupt rendszerét, vagy a Tiszát. Aki nem a Tiszára szavaz listán és egyéniben, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz" - mondta Magyar Péter csütörtökön az Euronewsnak.
A Fideszt erősítő kispártoktól való félelem valós tapasztalatokra alapszik. Az előző választásokon többször is előfordult, hogy egy-egy egyéni választókerületben kisebb volt a különbség a végül győztes fideszes és a második helyezett ellenzéki jelölt között, mint amennyi szavazatot például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltje kapott. A visszalépés mellett érvelők azt mondják, hogy ha nem indult volna el az MKKP jelöltje ezekben a kerületekben, akkor a szavazói az ellenzéki jelöltre voksoltak volna, és így ellenzéki képviselő került volna a parlamentbe ezekből a körzetekből.
A párt ezzel szemben azt állítja, hogy az ő szavazói inkább otthon maradnak, ha nem szavazhatnak az MKKP-ra. A felmérések alapján ez megkérdőjelezhető, de a párt azzal is próbálja csitítani a kritikus hangokat, hogy arra kéri a szavazóit, hogy csak az országos listán voksoljanak a pártra, egyéniben inkább támogassák a legesélyesebb ellenzéki jelöltet.
A kamupártok nagyrészt eltűntek
Mint említettük, a bejutási küszöb 5 százalék a választáson, de van még egy fontos szám, amit el kell érni az indulóknak. Aki ugyanis állít országos listát, de nem szerzi meg a szavazatok 1 százalékát, annak vissza kell fizetnie az államtól kapott kampánytámogatást. A kisebb pártok számára ez katasztrofális lenne, ezért akiknél kérdéses az 1 százalékos eredmény, azok kétszer is meggondolják, hogy elinduljanak-e egyáltalán.
A kampánytámogatási és indulási szabályok nem mindig voltak ilyen szigorúak. 2014-ben még 18 párt tudott országos listát állítani, ezek közül jó párnak valószínűleg az állami kampánytámogatás megszerzése volt a fő motiváció. A kamupártok szerepe azonban csökkent az évek előrehaladtával: 2018-ban már csak 10, 2022-ben pedig mindössze 6 országos lista szerepelt a szavazólapon, és a korábban ismeretlen, valódi pártinfrastruktúrával nem rendelkező szervezetekre leadott szavazatok aránya is fokozatosan mérséklődött.