Kezdetben a magyar kormány is egyetértett az EU vezetőivel abban, hogy Ukrajna csatlakozhat a blokkhoz. Orbán Viktor ma már a magyarok ellenségének nevezi Ukrajnát. Megvizsgáltuk a folyamatot, hogyan lett Ukrajna és az ott zajló háború a kormányzati kommunikáció központi eleme.
Oroszország teljeskörű katonai inváziója négy éve tart: az Európai Unió, észlelve az offenzíva jelentőségét, próbált gyorsan reagálni. Vezetői egyhangúlag elítélték a katonai megszállást, majd szankciók és vámok révén blokkolni kezdték az orosz gazdaságot, illetve hitelekkel és segélyekkel kezdték támogatni Ukrajnát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kezdetben a magyar kormány is egyetértett az uniós vezetőkkel: bár az EU-ban az utolsók között, Orbán Viktor még a 2022. február 24-ei támadás napján elítélte a háborút. Másnapi videójában úgy jósolt, hogy „az európai egység fenntartható lesz”, a kimaradás politikáját hangsúlyozva pedig azt ígérte, hogy az EU „közös lépésre szánhatja el magát”. A háborúhoz való viszony ettől a ponttól kezdve a kormányzati kommunikáció elhanyagolhatatlan üzenete.
Gyökeret ver a téma
Hamarosan több miniszter megszólalt: Szijjártó Péter például 2022. március 1-jén arról posztolt, hogy a kormányzat támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, amivel három balti ország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnökének kezdeményezése mellé állt be. Annak értelmében Ukrajnának mielőbb uniós tagjelölti státuszt kell adni, és erről a lehető leghamarabb el kell kezdeni tárgyalni.
Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor miniszterelnök 2022 júniusában telefonon is egyeztetett. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda később leváltott, majd helyettes államtitkárnak visszahelyezett vezetője akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy a két politikus beszélt Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról és a magyar–ukrán együttműködés “egyéb területeiről” is. Havasi azt közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor az uniós tagság kérdésében a támogatásáról biztosította Ukrajnát, és azt mondta, hogy ”mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat” a tényleges uniós csatlakozás előtt. A miniszterelnök állítólag arról is tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy a következő uniós csúcson ezt az álláspontot képviseli majd, amiről még aznap posztolt Facebookján.
Közel tíz hónapja tartott a háború, amikor a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatónismerte el, hogy Magyarország érdeke az, hogy Ukrajna független és szuverén legyen. Az uniós tagságot ekkor már elutasította a nemzetközi diplomáciai fórumokon. Ez a két elem megegyezik a Tisza Párt jelenlegi álláspontjával. Orbán Anita, az egyes mérések szerint a biztos pártválasztók között mostanra 20 százalékkal vezető Tisza Párt külügyi vezetője több alkalommal hangsúlyozta, hogy bár Magyarországnak érdeke egy szuverén Ukrajna, a gyorsított uniós tagsági tárgyalásokat nem támogatja.
Az első botrány
Az Európai Unióban 2022 december végére kilenc szankciós csomagot fogadtak el, amelyek megtiltották egyes orosz vezetők beutazását, befagyasztottak orosz vagyonokat, kizártak orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, korlátozták az orosz kereskedelmet, a kormányközi tranzakciókat és elsősorban a technológiai és hadiipari beruházások döntő részét.
A magyar kormány ezek átvitelében csak részben működött együtt, sőt, 2022 júniusától nyíltan blokkolni kezdte az oroszellenes szankciókat, amely politikai precedensét Kirill pátriárka szankciós listákról való első lehúzatása jelentette, mégpedig a vallásszabadságra hivatkozva. Az uniós vezetés azzal indokolta az egyházfő listázását, hogy aktívan támogatja az ukrajnai inváziót, és terjeszti az orosz propagandát: Kirill pátriárka a Putyin által mindvégig hangoztatott álláspontot hirdetve több prédikációjában kijelentette, hogy Oroszország nem támadott meg senkit, háborút sem akart, csupán a határait védte. Bár a tagállami szankciók a legtöbb helyen szankcionálták a pátriárkát, Szijjártó Péter 2024 második felében újból elérte, hogy az uniós szankciós listákon ne legyen rajta a neve.
A nemzetközi sajtóban az első Kirill-eset megdöbbenést keltett, az elemzők egy Putyin és Orbán közötti ideológiai szövetség képét vízionálták. A magyar kormány álláspontja az ortodox egyházfőt illetően megelőlegezte a későbbi vétópolitikát. Ugyanakkor hintapolitikára a magyar választások után nem számított az Unió.
Orbán Viktor három évvel később Hont Andrásnak adott interjújában azt mondta, hogy a háború kezdetén azért támogatta a tagság kérdését, “mert akkor még a háborút meg lehetett volna akadályozni”.
Mint akkor hozzátette:
Színleg kimaradás, közben fegyverkezés
A jelenlegi kormánypártok a többi között a háború tematizálásával és a háborúból való kimaradás ígéretével kétharmaddal nyerték meg a 2022-es parlamenti választásokat. Orbán Viktor egyre magabiztosabban vétózott az uniós politikai platformokon elsősorban gazdasági és energiabiztonsági érdekekre hivatkozva. Bár 2023 elejére körvonalazódtak a kormányzati kommunikáció békepolitikai üzenetei, aháttérben fegyverkezés szükségéről beszélta honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen akkor arról beszélt, hogy
Ahogy a miniszter összegzett: "szakítunk a békementalitással, átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára".
2023 márciusától a világháborús narratíva került a kormányzati retorika homlokterébe. Március elején Orbán a nemzetközi sajtónak azt nyilatkozta, hogy „az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat”.
A Szabad Európa azóta megszüntetettmagyarországi szerkesztősége egy 2023 tavaszán közzétett elemzésében vizsgálta a magyar és az orosz kormány egymásra vonatkozó háborús retorikáját: kimutatták, hogy a két ország vezetőire a háború kezdete óta gyakrabban hivatkoznak a másik ország kormánypárti médiumaiban, Oroszországban Orbánt különösen a nyugatot kritizáló kampányok részeként, egyebek közt Magyarországot szövetségesként megnevezve.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter március végén egy kormányinfón kijelentette, hogy ha Magyarországra utazna Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem lenne lehetséges letartóztatni, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egyezménye nincs kihirdetve az országban. Gulyás arra hivatkozott, hogy ez a magyar alkotmánnyal ellentétes, nemzetközi jogászok pedig a nemzetközi jogrendszerre, amelynek értelmében jogsértés, ha Putyint nem tartóztatják le. Az európai politikában ekkorra felerősödtek azok a hangok, amelyek a magyar kormányzatot Szlovákiával együtt oroszbarátnak minősítették.
A brüsszeli magány és egy ex-Fideszes vagány
Az év végére felgyorsultak az események: miután Orbán Viktor az Európai Tanács akkori elnökének, Charles Michelnek írt levelében a Európai Tanács decemberi találkozójára hivatkozva az EU ukrajnai stratégiájának felülbírálásáról sürgetett vitát, majd a tervek bedöntésével fenyegetőzött, az uniós vezetők elfogadták, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Orbán akkor kivonult a teremből, mondván, ebben nem vesz részt, másnap azonban vétózott, amikor Ukrajna hosszú távú támogatására szánt 50 milliárd eurós alap jóváhagyásáról döntöttek.
A csúcstalálkozó előtti napokban a Fidesz azért terjesztett be országgyűlési határozati javaslatot, hogy annak révén még a tárgyalások előtt azt állíthassa a kormányzat, hogy Ukrajna uniós csatlakozásához nem teljesültek az előfeltételek. Bár a magyar kormány ezzel ideiglenesen blokkolta a tárgyalásokat, 2024 február elsején végül a Tanács azért tudta Orbán Viktorral kiegészülve egyhangúlag jóváhagyni a pénzösszeg folyósítását, mert a magyar miniszterelnök a korábban jogállamisági hiányosságok miatt befagyasztott uniós pénzeket illetően engedményeket kapott.
Másnap robbant a kegyelmi botrány, amibe a köztársasági elnök, Novák Katalin és az igazságügyi miniszter, Varga Judit belebukott, és aminek hallatán a magyar politikai élet felbolydult, és elkezdett kiemelkedni a Tisza Párt. A belpolitikai kihívásokon túl a magyar kormánynak július 1-jétől fél évig az uniós soros elnökség feladataival is foglalkoznia kellett.
Egy az Euronewsnak nyilatkozó politikai elemző szerinta ciklus sikeresnek tekinthető annak ellenére, hogy rengeteg fontos kérdést félretettek, a magyar szerveknek nagy ellenszélben kellett dolgozniuk, és hogy Orbán Viktor megágyazott az uniós ellenszenvnek azzal, hogy az elnökség első napjaiban felkereste az EU-val ellenséges viszonyban álló orosz és kínai elnököt. Ez utóbbi miatt Brüsszel nem győzött elhatárolódni a magyar lépésektől, az EP jogsértőnek mondta ki a magyar miniszterelnök moszkvai látogatását, sőt, olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint Magyarországtól azonnal el kell venni a soros elnökséget.
A POLITICO előzetes értesüléseinek megfelelően a lengyel soros elnökség alatt az EU elkezdte korlátozni az orosz energiaimportot, amivel az orosz cseppfolyósított földgáz és nukleáris technológia behozatalát korlátozták, illetve egy óriási összeget, összesen 150 milliárd eurót szavaztak meg védelmi kiadásokra. Fél év alatt két szankciós csomagot elfogadtak, egyet Magyarország és Szlovákia vétózott. Magyarország blokkolása miatt nem indulhattak el az érdemi tárgyalások Ukrajnával. A dán soros elnökség folytatta a lengyelek által elkezdett, biztonságpolitikát előtérbe helyező és energiapolitikai értelemben határkijelölő politikát, azzal kiegészítve azt, hogy újbóli tárgyalások zajlottak a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárásról, amit azonban nem tudtak újabb szakaszába léptetni.
A fontoskodás retorikája
Orbán a magyar soros elnökség végén „karácsonyi tűzszünetre és fogolycserére” tett javaslatot, amit Ukrajna elutasított. Orbán és Szijjártó sajnálkozott emiatt, Ukrajna azonban felszólította a magyar kormányt, hogy fejezze be a manipulatív közbenjárást. Az ukrán külügy akkori közleménye szerint Orbánék Ukrajna lefegyverzésében látják a béke megvalósulását, miközben „akadályozzák az ukrán védelmi képességek megerősítésének finanszírozását, az agresszorral szembeni szankciós nyomás növelését és más kritikus döntéseket. Mindennek semmi köze a béke helyreállításának szándékához.”
A magyar kormány annak ellenére, hogy az európai politikában fokozatosan elszigetelődött, és a lengyel-magyar kapcsolatok fokozatos romlásával a közép-európai régióban is fontos pozíciókat vesztett, Orbán Viktor a magyar érdekképviseletet hangsúlyozva és saját személyközi kapcsolatait kiaknázva befolyásos vendéggé vált Moszkvában. A független közvélemény-kutatók szerint eközben a Fidesz politikai támogatottsága fokozatosan apadni kezdett.
Háború és háború
A 2024 június 9-i európai parlamenti választásokhoz közeledve a kormányzati kommunikáció fokozatosan a szuverenitásvédelemre, és a „háború vagy béke” kérdésére szűkült. Az áprilistól egyre intenzívebbé váló kampányhajrá közepén új óriásplakátok jelentek meg, rajtuk a két kulcskifejezésbe montírozott megfelelő politikusok, az ellenzéki kulcsszereplők pedig, mint Brüsszel által befolyásolt komornyikok. A kormánypárti szerkesztőségek ezzel egyidőben a Fidesz kampányüzeneteivel egybehangzó címek alatt cikkeztek. A Fidesz a 2022-es választásokon kipróbált háború-tematikát új vizuális elemekkel a csúcsra járatta.
A választást megelőző napon a Szabad Európa újságírója úgy értékelt, hogy a 2024-es EP-választási kampányával a kormánypárt a rendszerváltás utáni választási mozgósítás időszakait nézve „a legmélyebbre süllyedt”, hiszen a Fidesz „propagandája a harmadik világháború kitörésével fenyeget, és elhallgatja az Oroszország által a Nyugatra jelentett veszélyt. Ezzel és az azonnali tűzszünet követelésével segíti Oroszország háborús céljainak elérését.”
A Political Capital egy az európai parlamenti választások kampányhirdetéseire irányuló elemzésében egyebek közt megállapította, hogy a kormány négyszer annyit költött politikai hirdetésekre (Google, Facebook, köztéri hirdetések, választási gyűlések, szórólapok, stb.), mint az ellenzéki pártok együttvéve, hogy Európában Németország után a második legtöbbet Magyarországon költöttek politikai hirdetésekre, ezen belül a Google-ön a teljes EU-ban a magyar kormánypárt lett a parlamenti választásokat megelőző öt hónap legnagyobb hirdetője, és hogy elsősorban a(z ukrajnai) háborúval való riogatás volt az, amire a Fidesz a leginkább épített. A jelentésben megállapítják, hogy a TISZA egészen a kampány utolsó hetéig nem indított politikai hirdetést, akkor is csak a Google-ön, mindössze 8 millió forint értékben. Mint összegzik:
Szeptemberben egy a kormánypárti sajtónak adott interjújában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója felelőtlenségnek nevezte és az 1956-os forradalomhoz hasonlította az orosz invázió alatt lévő Ukrajna védekező háborúját. A közbeszéd szerint ezzel nemcsak a kormánypárt hazaszeretetét kérdőjelezte meg, hanem az egykori forradalmárok emlékét is meggyalázta. Az ellenzék a politikai igazgató és a miniszterelnök távozását követelte, eredménytelenül.
Orbán Viktor és Magyar Péter október 23-i beszédeivel gyakorlatilag olyan választási kampány kezdődött, ami hivatalosan csak az elmúlt napokban indult. A miniszterelnök a beengedő kapukkal körbevett Millenáris Parkban mozgósításra szólított fel, újból beszélt a háborúról, magát azonosította a nemzet egyetlen képviselőjeként, kihívóját pedig Kádár Jánoshoz hasonlította, és "idegen erők bábjának" nevezte. A Tisza Párt elnöke a Hősök terén beszélt: meghirdette a Fidesz által kisajátított nemzeti jelképek visszaszerzését, társadalmi konzultációt kezdeményezett a párt programjáról, és az EP-választás kampányának módszereit követve újból nyílt pályázatot hirdetett a párt leendő politikusi posztjaira. Ettől kezdve a Tisza nem csupán az igényét fejezte ki a kormányzati kommunikációban megszokott motívumokra. El is kezdte használni azokat – annyi különbséggel, hogy kihagyta a háborúellenes elemeket, a nemzeti szimbólumokat önmagukban használta.
Független politikai elemzők szerint a fokozatosan egyfejűvé vált, tehát elsősorban Orbán Viktor megszólalásait előtérbe helyező kormányzati kommunikációt egyre inkább kiélezték a jelenleg is legtisztábban képviselt politikai üzenetekre (magyar szuverenitás, háború). Az országot a Fidesz szerint háborúba kényszerítő, és a háborút éltető bűnbak szerepében Brüsszel állt, amelynek megtestesítői a nemzetközi politikában Ursula Von der Leyen, Manfred Weber, és Volodimir Zelenszkij voltak, Magyarországon Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, és Magyar Péter. Soros György egyre kevésbé, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt politikusai pedig szinte soha.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin eközben 2024 decemberében telefonon megállapodott, hogy folytatják “kölcsönösen előnyös energetikai projektjeiket”, nem korlátozzák az orosz-magyar energetikai együttműködést.
A “MAGA-univerzum”, mint retorikai katalizátor
Donald Trump tavaly januári beiktatása – amire ugyan Orbán Viktort nem hívták meg – a világpolitikában és az első kételyek ellenére a magyar-amerikai kapcsolatokban is fordulópontot jelentett. A “Make Amerika Great Again” program értelmében az USA külpolitikájának a többi között az vált az alaptörekvésévé, hogy lezárja a gázai és az orosz-ukrán háborút, tartós békét teremtsen a két régióban.
Valójában az mozgatja Trumpot, hogy vámpolitikája és katonai nyomásgyakorlás révén a világgazdaságban a legfontosabb szereplő újból az Egyesült Államok legyen, és hogy az amerikai érdekek szerint működjön a globális biznisz. Egyelőre nem teljesen kristályosodott ki a davosi Világgazdasági Fórumon megalapított Béketanács szerepe. A testületet eredetileg a gázai rendezés felügyeletére hozta létre Trump, majd többször kiterjesztve annak feladatköreit minden konfliktusos övezet fölötti őrszerepet adott neki.
A Béketanácsot az európai politikusok nem győzték bírálni: a müncheni biztonsági konferencián (MSC) tartott amerikai külügyminiszteri beszédig többen alternatív NATO-próbálkozásként tartották számon, mások az ENSZ kihívójaként értékelték. Az előbbi vádakat Marco Rubio külügyminiszter azzal verte vissza, hogy elköteleződött az euroatlanti kapcsolatok fontossága mellett, ugyanakkor újból egyértelművé tette, amit a tavaly nyári, hágai NATO-csúcson már kifejtett, hogy az amerikai vezetés nagyobb pénzügyi szerepvállalást vár a védelmi szövetség európai tagállamaitól.
Az ENSZ felügyeletét illető törekvései jobban tetten érhetők. Donald Trump a szervezet washingtoni alakuló ülésén kijelentette, hogy az Egyesült Államok szorosan együtt fog működni a világszervezettel. „Egy napon már nem leszek itt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, azt hiszem, sokkal erősebb lesz. A Béketanács úgymond felügyelni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és gondoskodni fog arról, hogy az megfelelően működjön” – mondta.
Az elsősorban harmadik világbéli autoriter vezetőket tömörítőBéketanácsban a két uniós vezető közül Orbán Viktor az egyik. Az Európai Unió először azért határolódott el a szervezettől, mert abba meghívást kapott az Ukrajna megszállásáért felelős Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Bár több uniós tag elutasította a csatlakozást, az EU tagországok döntő része és az Európai Unió is jelen volt a washingtoni alakulóértekezleten.
Bár az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök Trump első adminisztrációja idején is jó viszonyt ápoltak, az elmúlt egy évben még szorosabbá vált ez a kapcsolat. Ez nem elsősorban a diplomáciai intézményrendszeren nyugszik. Orbán Viktor mostanra az egyetlen uniós politikus, akinek egyszerre van bejárása Washingtonba és Moszkvába, ugyanakkor ez nem tükrözi Magyarország valódi geopolitikai súlyát, ami minden szempontból eltörpül a két nagyhatalom mellett.
A diplomáciában dolgozók szerint, amikor a magyar miniszterelnök a nagyhatalmak vezetőivel mutatkozik, hivatalából kifolyólag sem az orosz, sem az amerikai elnök nem tekint rá egyenrangú tárgyalópartnerként. Orbán Viktorra ugyanakkor mindkét vezető erős politikusként hivatkozik, amivel persze nem a saját szintjükre emelik.
Mindent visz a békemantra
A Trump-adminisztráció által felborított globális gazdasági és politikai klímában az Orbán-kormány végleg a háborúellenes retorikára bízta magát: mint azt a független sajtó bebizonyította, 2025 tavaszára a kormány tagjai és a kormánypárti sajtó odáig ment, hogy kétségbe vonta Ukrajna szuverenitását azáltal, hogy többször „Ukrajna nevű területnek”, „problémának”, „maffiaállamnak” nevezte az országot, ami nem példa nélküli, hiszen a magyar miniszterelnök korábban már „senki földjének” is nevezte Ukrajnát.
Tavaly májusban az iparkamara gyűlésén Orbán győzelmet ígért 2026-ra, „egyetlen, de komoly kockázatnak” pedig Ukrajna EU-tagságát nevezte, ami szerinte óriási veszély a vállalkozásokra, a gazdaságra. Beszédében azt is kijelentette: ha nem lenne háború, már 20 milliárd euróval több pénz lenne a magyar gazdaságban, de „Brüsszel terve az, hogy fenntartja a háborút és az ukrán hadsereget, és ezért erőltetett menetben felvegye az ukránokat az EU-ba”.
Pártmérések és közvéleménykutatások Ukrajna csatlakozásáról
A tavaly nyári VOKS-felmérés értelmében a magyarok 95 százaléka ellenzi az ukrajnai csatlakozást, ugyanakkor ez egy olyan felmérés, amelyről az ellenzék és a közvéleménykutatók is azt állítják, hogy súlyosan manipulált kampányeszköz. A Tisza Párt Nemzet Hangja nevű, valamivel korábban meghirdetett konzultációja jelentősen eltérő eredményeket közölt: eszerint Ukrajna uniós csatlakozását 58,18 százalék támogatta. A Fidesz vitatta ezeket az eredményeket. A Fidesz azt állítja felméréséről, hogy azt több mint 2,2 millióan töltötték ki, a Tisza Párt pedig azt, hogy az övékét több mint 1,1 millióan.
Az Eurobarométer tavaly őszi felméréseszerint a magyaroknak csupán 30 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, ami a legalacsonyabb szám az egész Európai Unióban. 2024-ben ugyanez az arány még 42 százalék volt az Eurobarométer felmérésében.
Idén januárban kijött egy másik közvélemény-kutatás is a témában, amit a kormányhoz közeli Századvég készített el egy nemzetközi együttműködés részeként. Eszerint a magyarok 43 százaléka ellenzi Ukrajna uniós tagságát, 56 százaléka viszont támogatja azt (és közülük 6 százaléknyian a gyorsított felvételt is). Ezzel az eredménnyel nem utolsó, hanem alulról az ötödik Magyarország az uniós rangsorban.
A közvélemény-kutatások tehát nem mutatnak egyértelmű képet Ukrajnát illetően. Azt azonban igen, hogy a magyar társadalom rendkívül megosztott Ukrajna megítélését illetően, illetve, hogy európai összevetésben kifejezetten alacsony Ukrajna uniós tagságának támogatottsága, ha nem is feltétlenül a legalacsonyabb.
Feloldhatatlan ellentét az orosz energiahordozók körül
Négy éve tart az orosz agresszió Ukrajnában, a Fidesz továbbra is Ukrajnát állítja választási kampánya középpontjába. A különbség az, hogy a kampány hangvétele négy év elteltével sokkal élesebb. 2022-ben például az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt még csak ellenfelének nevezte Orbán Viktor, néhány héttel ezelőtt viszont már nem ellenfélként, hanem ellenségként hivatkozott Ukrajnára a szombathelyi DPK-gyűlésen:
A kormány jelenlegi fő vádja Ukrajnával szemben az, hogy le akarja választani Magyarországot az olcsó orosz energiáról, hogy csökkentse Moszkva bevételeit. Ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy veszélybe sodorja a magyar gáz- és olajellátást. A Barátság kőolajvezetéken csaknem egy hónapja nem érkezik orosz gáz Közép-Európába, miután január végén orosz találat érte a vezeték ukrán szakaszát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a károkat azóta sikerült elhárítani, az ukrán kormány viszont szándékosan nem indítja újra a kőolajszállítást, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra. Az ukrán kormány ezt tagadja, és azt állítja, hogy még nem készültek el a javítással.
Horvátország némi huzavona után végül biztosítja a nyersolaj áramoltatását, azzal a kitétellel, hogy a JANAF kőolajvezeték-rendszerén az uniós szankcióspolitikának megfelelően orosz olajat nem küldenek. Ugyanakkor az energetikai cég vállalta, hogy maradéktalanul fedezi a szlovák és a magyar finomítók teljes éves kőolajszükségletét.
Példátlan lépések Ukrajna ellen
"Válaszlépésként" Magyarország leállította a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába. Szijjártó szerint addig nem is indul újra a magyar export, ameddig nem érkezik orosz olaj a Barátság vezetéken. Szlovákia hasonlóan döntött, sőt, a dízelszállítmányok után az Ukrajnába irányuló áramkivitelt is felfüggesztette.
A magyar kormány azt is bejelentette, hogy blokkolja az Európai Unió 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben, és az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsön folyósításához sem járul hozzá, annak ellenére sem, hogy Magyarország kimaradhat a kölcsön felvételéből. A rendkívüli lépést Orbán Viktor szintén az ukrán olajtranzit leállításával indokolta. Az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának azt írta, hogy Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az olajszállítást. A Tanácsnak megvannak az eszközei arra, hogy átvigye a hadikölcsön tervét, ugyanakkor feltehetően a befagyasztott uniós támogatások feloldására gondolnak ez alatt.
Pár napra rá, február 25-én, a védelmi tanács rendkívüli ülése után Orbán Viktor elrendelte "a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését". Azzal indokolta lépését, hogy az ukrán kormány "további akciókat tervez a magyarországi energiarendszer működésének megzavarására" azután, hogy hetek óta blokkolja az orosz gáz tranzitját.
A Tisza óvatos Ukrajnával kapcsolatban
Fő kihívóját, a Tisza Pártot legújabb kampányában azzal vádolja a Fidesz, hogy Kijev és Brüsszel finanszírozza a működését, illetve a párt Magyarország helyett Ukrajna érdekeit képviseli. Ezeket a vádakat Magyar Péter, a párt miniszterelnök-jelöltje visszautasította, ettől függetlenül az utcák hónapok óta tele vannak olyan plakátokkal, amelyek Magyar Péter, Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij érdekszövetségét sugallják.
A Tisza Párt eközben továbbra is óvatos állásponton van Ukrajnát illetően. Képviselőik például nem szavazták meg a 90 milliárd eurós hitelfelvételt az Európai Parlamentben, és a párt hivatalos programjában az is szerepel, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióba. Ezt Orbán Anita, a párt külpolitikai vezetője is több fórumon megerősítette.