Az Euronews-nak nyilatkozó politikai elemző szerint alapvetően sikeresnek értékelhető az elmúlt fél év, bár ehhez nagyban hozzájárult az, hogy az igazán vitás kérdéseket félretették.
HIRDETÉS
Július elsején a Donald Trumptól kölcsönvett és kissé módosított "Make Europe great again"-szlogennel indult a magyar soros elnökség, Orbán Viktor pedig két héttel később megkezdte ún. "békemisszióját." Néhány nap alatt felkereste a világ vezetőit, köztük az EU legfőbb ellenségeinek számító orosz és kínai elnököt - igaz, közlése szerint "nem mint az uniós elnökségi posztot betöltő ország vezetője, hanem szimplán mint magyar kormányfő" -, így Brüsszel nem győzött elhatárolódni tőle, sőt azok a hangok is felerősödtek, amelyek szerint Magyarországtól azonnal el kell venni a soros elnökséget.
Nyáron úgy tűnt, az EU mindent megtesz azért, hogy a magyar elnökség kudarcos, de legalábbis súlytalan legyen. A főbb kérdésekről való döntéseket átütemezték a lengyel elnökség idejére és bejelentették: bojkottálni fogják a legnagyobb diplomáciai eseményeket. És valóban, számos informális találkozó zajlott le úgy, hogy fontos tagállamok alacsonyabb szinten képviseltették magukat.
Ám eljött a november, amikor is az EPK-, majd az EU-csúcstalálkozón az összes vezető politikus megjelent - a helyszín ekkor már nem a Várkert Bazár vagy a Bálna volt, hanem egyenesen a Puskás Aréna.
"Mindenképpen egy pozitív eseményről van szó. Belpolitikai szempontból mindenképpen, hiszen Orbán Viktor meg tudta mutatni, hogy a világ, hogy Európa legfőbb vezetői ellátogattak Magyarországra" - magyarázta Kiss Róbert, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. "A kormánykommunikációban is így jelent meg. Olyan bevágásokkal, amelyeken a külföldi országok vezetői elismerően nyilatkoztak a szervezésről, az eredményekről, de ez csak azért volt lehetséges, mert a vitákat tényleg félre is tették" –tette hozzá.
Orbán a Puskás Arénában, aztán pedig év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján is azt kérte számon bírálóin, hogy milyen elszigeteltségről beszélnek, amikor a Magyarország izolációját emlegetik.
"Én ilyen elszigeteltséget még életemben nem láttam, mint ami velünk történt az elmúlt fél évben. Itt volt a fél világ Magyarországon. Magyarország történetének legnagyobb eseményét tartottuk. És a munkánk végén még az ellenfeleink is gratuláltak az elvégzett munka mennyiségéhez és minőségéhez" - fogalmazott a kormányfő december 21-i sajtótájékoztatóján.
Az, hogy az elnökség súlytalan volt-e vagy sem, Kiss Róbert szerint csak később fog kiderülni. Az elemző alapvetően sikeresnek értékeli az elmúlt fél évet, de azt is hozzátette: sikertelen nem is tud lenni egy uniós elnökség.
"Olyan intézményi eszközök állnak rendelkezésére a soros elnökséget betöltő országnak, hogy nem is lehet ezt nagyon elrontani. Amikor olyan időszak van, amikor nem Magyarország a soros elnök, akkor nagyon turbulens a viszony az EU és közötte. Ezeket a vitákat most igazából sikerült háttérbe szorítani, és arra fókuszálni, ami az Európai Uniónak ténylegesen közös érdeke" - hangsúlyozta.
Magyarország legelőször 2011-ben töltötte be a soros elnöki posztot. Ahogy akkor, úgy most is Lengyelországnak adja át a stafétát. Annak a Lengyelországnak, ahol a kormányfő Európa-barátsága megkérdőjelezhetetlen. Hiszen Donald Tusk, Orbán Viktor elszánt kritikusa az Európai Tanács éléről ült vissza a lengyel miniszterelnöki székbe.
A POLITICO értesülései szerint pedig Kijev egyik legszorosabb szövetségese, az orosz energiaimport szigorítására készül a lengyel uniós elnökség alatt. A lap elemző cikke szerint céljuk, hogy új lendületet adjanak az orosz cseppfolyósított földgáz és nukleáris technológia behozatalának korlátozására.