Nagy tanulmány igazolja: az ember okozta klímaváltozás felerősítette a 2024-es valenciai villámárvizeket.
Spanyolország még mindig kétségbeesetten próbálja begyógyítani sebeit, és megérteni, pontosan mi romlott el, majdnem két évvel történetének egyik legsúlyosabb árvize után.
2024. október 29-én egy heves DANA (Depresión Aislada en Niveles Altos) csapott le Valenciára. Ez az egyedi légköri képződmény akkor alakul ki, amikor egy hideg légtömeg leszakad a poláris futóárról, és a meleg Földközi-tenger fölé sodródik.
Ennek nyomán katasztrofális villámárvizek alakultak ki, az utcák sebes folyású folyókká változtak, az infrastruktúra összeomlott, házak rongálódtak meg, és még egy vonat is kisiklott.
A szűnni nem akaró esőzésben legalább 230 ember vesztette életét, a szakértők pedig mintegy 29 milliárd eurós kárt becsülnek. Az eset országos felháborodást váltott ki, mivel a hatóságok ügyetlenül próbálták kezelni a katasztrófát.
Hogyan súlyosbította a klímaváltozás a valenciai áradásokat
Most egy új tanulmány, amely a Nature Communications (forrás: angol) tudományos folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése okozta klímaváltozás súlyosbította a valenciai áradásokat.
A kutatók szimulációs modelleket használtak annak vizsgálatára, hogyan alakulna a csapadék mennyisége és területi eloszlása a melegedő világban, majd ezt hasonlították össze egy hipotetikusan hűvösebb klímával – feltételezve, hogy az ipari forradalom óta az emberi tevékenység nem forrósította volna fel a bolygót.
Arra jutottak, hogy a kritikus, hatórás időszakban 21 százalékkal nőtt a csapadék intenzitása, 56 százalékkal nagyobb lett az a terület, ahol 180 milliméternél több eső esett, és 19 százalékkal nőtt az összes lehullott csapadék mennyisége a Júcar folyó vízgyűjtőjében a hőmérséklet-emelkedés következtében.
Minden egyes 1 °C-os hőmérséklet-emelkedésnél a légkör körülbelül hét százalékkal több nedvességet képes magában tartani, ami intenzívebb, hevesebb esőzésekhez vezethet.
A Földközi-tenger és az Észak-atlanti-óceán vize is rekordmagas hőmérsékletet ért el 2024 nyarán, közvetlenül azelőtt, hogy a DANA lecsapott Spanyolországra. Ez növelte a légkörben lévő vízgőz mennyiségét, és hozzájárult a vihar intenzitásához.
„Bár továbbra sem tudjuk biztosan, hogy egy melegebb éghajlaton ezeknek a légköri képződményeknek a gyakorisága változik-e, és ha igen, hogyan, az ugyanazon vihar hűvösebb és melegebb feltételek melletti szimulációinak összevetése lehetővé teszi annak becslését, milyen mértékben erősödött fel a vihar, miután kialakult” – mondja Markus Donat klímakutató, aki nem szerzője a tanulmánynak.
„Összességében ez a tanulmány rendkívül jelentős mértékben járul hozzá annak megértéséhez, milyen folyamatok erősítik fel a heves esőzéseket egy melegebb éghajlaton, és lökik át őket egy „szokásos” szélsőséges esemény határán, a valódi katasztrófa tartományába.”
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Spanyolországban
A kutatók szerint a tanulmány az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések fejlesztésének és végrehajtásának „azonnali szükségességét” hangsúlyozza, vagyis azt, hogy a nyugat-mediterrán térségben növekvő árvízveszélyre válaszul erősíteni kell a városok ellenálló képességét.
Spanyolország már bejelentette, hogy országos hálózatot hoz létre a középületekben kialakítandó klímamenedékekből, hogy még a nyár előtt menedéket kínáljon az embereknek a szélsőséges hőség elől.
A menedékhelyeket az állam finanszírozza majd azokban a térségekben, ahol a perzselő hőség a leginkább sújtja az országot, így többek között Katalóniában, a Baszkföldön és Murciában.
A kormány azt is megerősítette, hogy támogatja a kisvárosok árvízmegelőzési terveit, és további 20 millió eurót különít el tűzmegelőzési programokra, miután tavaly rekordméretű tüzek hatalmas erdőterületeket perzseltek fel.