A javaslat azért fontos, mert a 2027-es parlamenti választások előtt átalakíthatja a részvételt az 5,4 milliós országban. Tüntetők gyűltek össze a fővárosi parlament épülete előtt, miközben hasonló tiltakozások zajlottak Košicében, Banská Bystricában és külföldön is, többek között Brüsszelben és Prágában. A bírálók szerint a lépés a Nyugat-párti szavazókat veszi célba, míg Robert Fico miniszterelnök azt állítja, hogy a csalások megelőzése a célja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ellenzéki vezető, Michal Šimečka a pozsonyi tömegnek azt mondta, hogy a tét a demokrácia, és párhuzamot vont a Magyarországon végbement közelmúltbeli politikai változásokkal. A 2023-as parlamenti választáson csaknem 59 ezer külföldön élő szlovák szavazott levélben; több mint 80 százalékuk ellenzéki pártokat támogatott, és mindössze 6,1 százalékuk szavazott Fico Smer-SD pártjára.
A tervezett változtatások értelmében a külföldön élő választók többé nem adhatnák le voksukat levélben, hanem személyesen kellene szavazniuk a nagykövetségeken, ami az ellenzéki politikusok szerint megnehezítené a részvételt sok olyan állampolgár számára, akik távol élnek a diplomáciai képviseletektől. A terv tovább fokozta a Fico körüli feszültséget; a politikus 2023-ban tért vissza a hatalomba, és azóta sorozatos tiltakozásokkal szembesül a fékek és ellensúlyok korlátozására, a médiaszabadság visszanyesésére és az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására irányuló törekvései miatt.
A külföldi szavazás reformjáról szóló vita rávilágít arra, hogy a 2027-es választás de facto népszavazássá válhat Fico illiberális irányba sodródó Szlovákiáról alkotott víziójáról, miközben hívei azt állítják, hogy a változtatások célja a biztonság és az átláthatóság erősítése.
