Fehéroroszország annak ellenére csatlakozott Donald Trump konfliktusmegoldó kezdeményezéséhez, hogy az ország elnöke folyamatosan elnyomja a másként gondolkodó állampolgárait, és támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Belarusz lett a legújabb ország, amely csatlakozott Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához. Tehette ezt annak ellenére, hogy meghívásakor aggályok merültek fel Aljakszandr Lukasenka elnök miatt, aki köztudottan elnyomja az ellenzékét, Vlagyimir Putyin legfőbb szövetségese és Oroszország támogatója az Ukrajna elleni háborúban.
Az egyelőre nem világos, hogy Minszk befizette-e az 1 milliárd dolláros díjat, hogy biztosítsa Fehéroroszország állandó tagságát.
A belarusz külügyminisztérium múlt heti nyilatkozatában azt írta "Minszk kész aktív szerepet vállalni a globális és regionális biztonság új architektúrájának kialakításában, amely a kölcsönös tisztelet és a tagállamok nemzeti érdekeinek feltétlen figyelembevétele elvein alapul".
Lukasenka kormánya uniós szankciók hatálya alatt áll, amelyeket a 2020-as vitatott elnökválasztás és a tüntetők és más ellenzéki hangok elleni erőszakos fellépést követően vezettek be. További szankciókkal sújtották, miután az ország megengedte Oroszországnak, hogy területét felhasználva 2022 elején teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen.
Bár Washington enyhítette a Minszkkel szembeni szankcióit a fehérorosz politikai foglyok szabadon bocsátásáért cserébe, továbbra is aggályok merülnek fel Lukasenka 1994 óta tartó szilárd uralma és az Oroszország elleni háborúban játszott szerepe miatt.
Mi történt Davosban?
Belarusz egyike annak a több mint 20 országnak (többek közt Magyarország), amelyek beleegyeztek, hogy csatlakozzanak Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.
Trump múlt csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon írta alá a testületet hivatalosan elindító chartát, amelyet az alapító tagok vezetői - köztük Javier Milei argentin és Orbán Viktor magyar államfő - kíséretében írt alá. "Béke lesz a világban" - jelentette be Trump.
A testület, amelynek Trump még hivatalából való távozása után is állandó elnöke, eredetileg a gázai tűzszünetet felügyelő kis csoportként jött létre, de ma már több tucatnyi nemzetre kiterjesztett meghívást tartalmaz.
Trump a múlt héten azt mondta, hogy több mint 50 ország csatlakozására számít, ami a jelek szerint megkérdőjelezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának hagyományos szerepét a nemzetközi konfliktusmegoldásban.
Az állandó tagságra pályázó országoknak 1 milliárd dolláros hozzájárulási díjjal kell számolniuk. A nem fizető tagoknak hároméves mandátumuk lenne a média által megszerzett alapszabály egy példánya szerint.
Trump korábban úgy magyarázta Lukasenka és az orosz Vlagyimir Putyin meghívását, hogy "mindenkit" akar, aki erős és "el tudja végezni a munkát". Putyin úgy reagált, hogy előbb "stratégiai partnerekkel" konzultál Moszkva részvételéről.
Több európai ország, köztük Franciaország, Németország, Norvégia és Svédország visszautasította a meghívást, míg Kína, Oroszország és India továbbra sem nyilatkozott. Trump visszavonta Mark Carney kanadai miniszterelnök meghívását közvetlenül Carney davosi beszéde után, amelyben a világrend "szakadására" figyelmeztetett.
Horvátország egyelőre szintén nem csatlakozik a Béketanácshoz, erről szerdán döntött Zoran Milanovic államfő és Andrej Plenkovic miniszterelnök. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány és a parlamenti többség megítélése szerint Horvátország több okból sem csatlakozna a testülethez, és ez a döntése előzetes elemzéseken alapul.