Az EU és Moldova első kétoldalú csúcstalálkozóját tartják meg pénteken. Maia Sandu moldáv elnök a gazdasági növekedésről és a biztonságról fog tárgyalni Ursula von den Leyen EB-elnökkel és Antonió Costa ET-elnökkel Kisinyovban.
HIRDETÉS
Miközben Moldova arra készül, hogy pénteken Kisinyovban az Európai Unióval tartandó kulcsfontosságú, kétoldalú csúcstalálkozó házigazdája legyen, Maia Sandu elnök és Európa-barát kormánya összehangolt erőfeszítéseket tesz az ország EU-hoz való csatlakozásának felgyorsítása érdekében, ami a szomszédos Ukrajnát is megelőzheti.
Az Oroszország részéről érkező ismételt hibrid támadások és a gazdasági ellenszél ellenére Moldova a közelmúltban az uniós normákhoz való igazodás terén elért előrehaladásával kívánja indokolni, hogy a bővítési pálya elváljon az ukrán pályától. Brüsszel azonban továbbra is óvatos.
A dán soros EU-elnökség egyik forrása az Euronewsnak elmondta, hogy "a bővítési folyamat leválasztása Moldova és Ukrajna között egyelőre nem áll fenn". Az EU vezetői óvakodnak attól, hogy Moldova előrehaladásának engedélyezése rossz jelzést adjon, és azt sugallja, hogy stratégiai belenyugvást tanúsítanak Oroszország destabilizáló céljai iránt a régióban.
Az EU szempontjából a bővítés nem csupán egy bürokratikus folyamat, hanem egy geopolitikai üzenet. A Moldovával és Ukrajnával szembeni egységes megközelítés fenntartása a szolidaritás hangsúlyozásának és a külső manipulációval szembeni ellenállásnak tekinthető.
Siegfried Mureșan román európai parlamenti képviselő, az EU-Moldova parlamenti társulási bizottság vezetője az egyik leghangosabb szószólója Moldovának Brüsszelben. Szerinte a kis ország nemcsak gyorsan halad előre, de Ukrajnához képest könnyebb emelést is igényelne az uniós intézményektől.
"A Moldovai Köztársaság integrálása az EU-ba kisebb erőfeszítés lesz" - mondta Mureșan az Euronewsnak. "A kis országok integrációja könnyebb, mint a nagyobb országoké. Moldova egy kis ország, és a mi támogatásunkkal sokat elérhet olyan összegekkel, amelyek az EU számára nem jelentősek, de Moldova számára átalakító erejűek"."
Növekedési terv és gazdasági rugalmasság
Az EU várhatóan egy hároméves, 1,9 milliárd eurós növekedési tervet mutat be Moldova számára, amelyet részben az Európai Beruházási Bank támogatásával nyújtott kölcsönökből és támogatásokból finanszíroznak. A beruházás célja a moldovai gazdaság fellendítése és a külső, különösen az oroszországi nyomásnak való kiszolgáltatottság csökkentése.
"Tudjuk, hogy Oroszország magas energiaárakkal zsarolta" - mondta Mureșan. "Az ország szenvedett a magas inflációtól; meg kell erősítenünk a gazdaságát".
Moldova energetikai infrastruktúrája 2022 óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Mostanra csatlakozott az európai villamosenergia-hálózathoz, és az EU finanszírozta a hazai elosztórendszerek jelentős korszerűsítését. Kisinyov emellett kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra energiájának 27%-át megújuló forrásokból állítja elő.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a visszaesések - köztük az ukrajnai háború okozta energiasokknak tulajdonított lassulás - ellenére a moldovai gazdaságot rugalmasnak tartja. Mérföldkőnek számít, hogy 2024-ben a moldovai export több mint 50%-a az EU-ba irányul - ez a legmagasabb arány az ország történetében.
Hibrid fenyegetések és stratégiai nyomás Oroszország részéről
Brüsszel továbbra is élesen tudatában van a Moldovára nehezedő belső és külső nyomásnak. Miközben a közvélemény megosztott a nyugat- és az oroszbarát érzelmek között, a szakadár Dnyeszteren túli régió - amely de facto még mindig orosz ellenőrzés alatt áll - továbbra is az instabilitás forrása.
"Az úgynevezett Dnyeszteren túli régió orosz ajkú kisebbsége és vállalatai profitálnak az európai integrációból. Exportjuk több mint 70%-a az európai piacra irányul. Ezért úgy gondolom, hogy Oroszország továbbra is megpróbálja majd destabilizálni" - mondta Mureșan, hangsúlyozva az orosz befolyás paradoxonát a régióban.
A biztonsági együttműködés máris mélyül. Az EU és Moldova közötti biztonsági és védelmi partnerség keretében az EU 197 millió eurót különített el az európai békefenntartási eszközön keresztül (2021-2025) a moldovai fegyveres erők modernizálására.
Moldova és Ukrajna egyaránt 2022 márciusában kérte az uniós tagságot, és még az év júniusában megkapták a tagjelölti státuszt. A hivatalos csatlakozási tárgyalások 2024 júniusában kezdődtek, de az, hogy az egyes országok hogyan és mikor lépnek előre, továbbra is politikai szempontból érzékeny kérdés marad.
Egyelőre úgy tűnik, Brüsszel nem hajlandó szétválasztani a pályákat. De ha Moldova továbbra is képes lesz kézzelfogható reformokat, gazdasági rugalmasságot és geopolitikai megbízhatóságot felmutatni, a gyorsított csatlakozás mellett szóló érveket nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni.