Az amerikai elnök legutóbbi, Grönland elfoglalásáról tett kijelentéseit elítélték Dániában és Európában. A szakértő szerint katonai értelemben már Amerikáé a sziget, Trump foga most inkább a nyersanyagokra fájhat.
Miután az Egyesült Államok egy katonai akció keretében elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, Donald Ttump figyelme ismét Grönland felé fordult. Az amerikai elnök a hétvégén többször megismételte, hogy szeretné annektálni a Dániához tartozó szigetet.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök mellett Franciaország és Svédország is visszautasította ezt.
Grönland Dánia félautonóm régiója, Dánia pedig a NATO és az Európai Unió tagja.
Trump 2025 januári hatalomra kerülése óta többször is felszólított annak annektálására, és Maduro leváltása után a nyilvánosság előtt is visszatért az ötlethez.
"Grönlandra nemzetbiztonsági okokból van szükségünk" - mondta Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak. "Stratégiai jelentőségű. Jelenleg Grönland körül mindenütt orosz és kínai hajók vannak".
"Tudják, hogy Dánia mit tett mostanában a biztonságért? Vettek még egy kutyaszánt" - gúnyolódott Trump.
Egy nappal korábban a The Atlanticnak nyilatkozva az elnök azt mondta: "Feltétlenül szükségünk van Grönlandra. Szükségünk van rá a védelemhez."
Válaszul a dán miniszterelnök azt mondta, hogy az amerikai fenyegetéseknek azonnal véget kell vetni.
"Értelmetlen arról beszélni, hogy Amerikának el kell foglalnia Grönlandot. Az Egyesült Államoknak nincs joga a Dán Királyság egyik régióját annektálni" - mondta Frederiksen vasárnapi nyilatkozatában.
Miért akarja Trump Grönlandot?
Nem sokkal karácsony előtt Trump különmegbízottat nevezett ki Jeff Landry louisianai kormányzó személyében, hogy rendezze Grönland kérdését. Landry a közösségi médiában úgy nyilatkozott, hogy megtiszteltetés számára az, hogy segítheti Grönlandot az Egyesült Államok részévé tenni.
Trump rendszeresen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik Grönlanddal kacsolatban, amely stratégiai fontosságú helyen, a Jeges-tengeren, a fő hajózási útvonalak közepén fekszik. A világ legnagyobb szigete földrajzilag Észak-Amerika része.
A globális felmelegedés előrehaladtával egyre több, az Északi-sarkvidéken áthaladó hajózási útvonal nyílik meg, ami még fontosabbá teszi Grönlandot.
Az Egyesült Államok 1951-ban védelmi megállapodást kötött Grönlanddal, és mintegy 150 főnyi katonát állomásoztat ott a Pituffik űrbázisán, amely rakétaelhárítással és a világűr védelmével foglalkozik.
Ian Lesser, az amerikai German Marshall Fund of the German Marshall Fund kutatója szerint Washington már most is rendelkezik a szükséges biztonsági támaszpontokkal Grönlandon, és a Trump-kormányzat szándékai szinte biztosan inkább a természeti erőforrásokra vonatkoznak.
"Az elnök nagy hangsúlyt fektet az erőforrásokra, az ásványkincsekre, az energiaforrásokra és a kereskedelmi lehetőségekre" - mondta Lesser az Euronewsnak. "Még ha ezeket az erőforrásokat nem is könnyű nyereségesen kitermelni, nem lepne meg, ha most inkább erről lenne szó."
Hogyan reagált Európa?
Mette Frederiksen dán miniszterelnök televíziós nyilatkozatban utasította vissza Trump legutóbbi megjegyzéseit.
"Egyáltalán nincs értelme arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak szüksége lenne Grönland átvételére" - mondta. "Az Egyesült Államoknak nincs jogalapja arra, hogy a Dán Királyság három régiójának egyikét annektálja".
Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök tiszteletlenségnek nevezte Grönland kérdésének összekapcsolását a venezuelai katonai beavatkozással, míg Pascal Confavreux francia külügyminisztériumi szóvivő szerint Franciaország kiáll Dánia mellett.
"Grönland a grönlandi népé és a dán népé. Rajtuk múlik, hogy mit kívánnak tenni. A határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni" - mondta Confavreux a TF1 francia nemzeti televíziónak.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök eközben azt mondta, hogy országa Dánia mögött áll.
"Csak Dániának és Grönlandnak van joga dönteni a területeikről" - mondta Kristersson.
Az EU tavaly többször is elítélte az Egyesült Államok Grönland átvételére vonatkozó javaslatait.
Ian Lesser a lehetséges forgatókönyvekről azt mondta, hogy Grönland erőszakos annektálása valószínűtlen, de nem zárható ki teljesen.
"Nem tartom valószínűnek, hogy az Egyesült Államok valaha is erőszakot alkalmazna Grönlandon, de a venezuelai beavatkozás után sokan levonták a következtetést és szó szerint értelmezik Trump mondatait" - mondta.
Szerinte a katonai beavatkozásnál valószínűbb az, hogy a nyomásgyakorlás miatt Dánia engedményeket tesz, és az Egyesült Államok nagyobb hozzáférést kap a terület ásványkincseihez.
"Valószínűleg nem lesz katonai beavatkozás, de kereskedelmi, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás segítheti azt a jövőben, hogy, hogy az Egyesült Államok jó üzletet kössön Grönlandon" - monda Ian Lesser.
Mit tehetnek most az európaiak?
Miközben a dán kormány válságmódban van, és ragaszkodik ahhoz, hogy a terület nem eladó, Lesser szerint Dániának és Európának is van néhány ütőkártyája.
"Az amerikai kormányzat a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket helyezi előtérbe. Úgy gondolom, hogy van lehetőség egy olyan transzatlanti csomag megkötésére, amelyben egyéb kérdések mellett Grönland ügyét is rendezik" - mondta Lesser.
Európa azonban némi hátránnyal indul egy ilyen alkuban, hiszen egyrészt az amerikai elnök céljai nem teljesen világosak, másrészt Európa lényegesen lassabban dönt, mint a Trump-adminisztráció.
"Nem arról van szó, hogy az Európai Unió vagy a NATO képtelen reagálni ezekre a kihívásokra, de az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán sokkal lassabb a tempó, mint Washingtonban" mondta Lesser.
A grönlandi vita kárt okozhat a NATO-nak?
A legutóbbi Trump megjegyzéseire adott reakciójában Frederiksen emlékeztetett arra, hogy NATO-tagként Dániára kiterjed a szövetség kollektív biztonsági garanciája.
"Ezért nyomatékosan felszólítom az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a fenyegetőzéssel egy történelmileg közeli szövetségesünkkel, valamint egy másik országgal és néppel szemben, akik már világosan kijelentették, hogy nem eladóak" - mondta.
A feszültségek és ellenségeskedések nem példa nélküliek a NATO-szövetségesek között: Görögországnak és Törökországnak például a múltban is volt már nagyon feszült szóváltása.
Ezúttal azonban a konfliktusban álló tagok között lehet az európai biztonság garantora, az Egyesült Államok, és az egyik olyan nemzet, amelynek védelmét elvileg Washingtonnak kellene ellátnia.
"Ez nyilvánvalóan alapvetően rombolja a szövetségen belüli kohéziót" - mondta Lesser. "Hiszen abból indulunk ki, hogy a szövetségesek egyszerűen nem viselkednek így".
Hozzátette, hogy a fenyegetések rendkívüli módon zavarják az amúgy is hanyatló transzatlanti biztonsági kapcsolatokat.
"Ha a grönlandi retorikát azon túlmutató, más jellegű lépések követik, az valódi válságot okozna a szövetségen belül".