A katonai erő alkalmazása "mindig egy lehetőség". Ezt Karoline Leavitt sajtótitkár mondta Grönland megszerzésével kapcsolatban. Megjegyzésére még az elnökhöz közel álló republikánusok is felkapták a fejüket.
A fegyveres erők bevetése mindig opció - így fogalmazott keddi nyilatkozatában a Fehér Ház sajtótitkára, Karoline Leavitt azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump mindenképpen az Egyesült Államokhoz akarja csatolni Grönlandot.
A dán korona alá tartozó autonóm terület sorsa ismét határozott állásfoglalásokat szült az elmúlt napokban, és nem látszik, hogy akár a grönlandi vezetés, akár a dán kormány, akár az amerikai elnök hajlandó lenne bármiféle kompromisszumra. Így a Fehér Ház nevében nyilatkozó sajtótitkár megjegyzése még az elnökhöz közel álló republikánus törvényhozókat is meglepte.
A képviselőház elnöke sem tudott mit mondani erről újságíróknak azután, hogy Donald Trumpnál járt. Mike Johnson kérdésükre azt válaszolta, hogy ő a maga részéről az elnökre hagyatkozik, de Grönlandról most nem esett szó köztük. Annyi világos, hogy a sziget sokak szerint stratégiailag előnyös pozíció lenne az Egyesült Államok számára. Nem tudja, hogyan alakul majd ez a dolog, tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy katonai akcióval fogják-e elfoglalni Grönlandot, MIke Johnson határozott nemmel válaszolt mondván, hogy nem hiszi, mert az nem lenne helyénvaló.
Donald Trump második elnöki ciklusa megkezdésekor vetette fel először, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot a dán koronától, mert szüksége van rá az elnök szerint nemzetbiztonsági okokból.
A 18. század óta Dánia fennhatósága alatt lévő sziget vezetése, majd lakói is kinyilvánították, hogy nem akarnak az Egyesült Államok 51. államává válni. A dán kormány is folyamatosan tiltakozik az ötlet ellen, és ismételgeti, hogy Grönland nem eladó. Az amerikai elnök viszont úgy fogalmazott hétfőn, hogy az Egyesült Államoknak mindenképpen szüksége van Grönlandra, és Dánia nem tehet semmit ez ellen.
A hónapok óta folyó nyilatkozatháborút más megvilágításba helyezi az amerikai fegyveres erők múlt szombati caracasi művelete, amellyel foglyul ejtették, majd New Yorkba vitték a venezuelai elnököt és feleségét.
Európa kiáll Dánia mellett
A Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata alig egy nappal azután hangzott el, hogy Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezetői csatlakoztak Mette Frederiksen dán miniszterelnökhöz, aki megerősítette, hogy a stratégiai fontosságú, ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget fölött"saját népe rendelkezik".
Nyilatkozatukban megvédték Grönland szuverenitását, amely Dánia autonóm területe, és így a NATO katonai szövetségének része.
Mark Carney kanadai miniszterelnök is támogatását fejezte ki, és bejelentette, hogy a jövő hónap elején Grönlandra látogat az inuit származású Mary Simon kanadai főkormányzó és Anita Anand külügyminiszter. "Grönland és Dánia jövőjéről kizárólag a dán nép dönt" - mondta Carney, aki Frederiksen mellett állt a párizsi kanadai nagykövetségen.
Szintén kedden Jeff Landry volt louisianai kormányzó, akit Trump a múlt hónapban nevezett ki az Egyesült Államok grönlandi különmegbízottjává, azt mondta, hogy amikor a Grönlanddal való megegyezésről van szó, ő közvetlenül Grönland lakosságával akar beszélgetni erről.
"Olyan emberekkel szeretnék beszélni, akik lehetőséget akarnak arra, hogy javítsák az életminőséget Grönlandon" - mondta Landry a Fox News rádióműsorban. Elmondta, hogy már e-maileket váltott azokkal a grönlandiakkal, akik megkeresték őt.
"Azt mondták nekem, hogy szeretnek vadászni, szeretnek horgászni, szeretik jól érezni magukat. Én meg azt mondom, hogy a ti helyetek Louisianában van. Ezt nevezem én kulináris diplomáciának" - viccelődött Landry.
A Fehér Ház nem változtat álláspontján
Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese hétfőn kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államokhoz kell tartoznia, annak ellenére, hogy Frederiksen arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést Grönland fölött, az a NATO végét jelentené.
"Az elnök már hónapok óta egyértelműen fogalmaz, eszerint Grönlandnak az Egyesült Államok teljes biztonsági apparátusának részévé kell válnia" - mondta Miller a CNN-nek adott hétfői interjúban.
A dán kormányfő Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel együtt határozottan elutasította Trump újabb felhívását, hogy a szigetet amerikai ellenőrzés alá vonják.
Trump azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak azért van szüksége Grönland ellenőrzésére, hogy garantálni tudja biztonságát Kína és Oroszország növekvő térségbeli fenyegetése közepette.
A Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke a tévéinterjúban feltette a kérdést, hogy Dánia képes-e érvényt szerezni Grönland feletti ellenőrzésének. "Mi az alapja a területi igényüknek" - mondta Miller. - "Mi az alapjuk arra, hogy Grönland Dánia gyarmata legyen"? (Grönland nem Dánia gyarmata, hanem a dán korona fennhatósága alá tartozó autonóm terület - a szerk.)
Miller azt is hozzátette, hogy nem szükséges mérlegelni a fegyveres beavatkozás lehetőségét. "Nincs szükség arra, hogy még csak gondolkodjunk vagy beszéljünk is erről abban a kontextusban, amit kérdez, egy katonai műveletről. Senki sem fog harcba bocsátkozni az Egyesült Államokkal Grönland jövője miatt" - mondta Miller.
Grönland stratégiai jelentősége
Grönland évszázadokon át a dán királyság gyarmata volt, 1953-ban lett autonóm terület. Az amerikai kormány a 20. század elején ismerte el Dánia jogát Grönland egészére.
A dán törvényhozás 2009-ben kiterjesztette az önkormányzatiságot Grönlandra, ugyanakkor a nemzetközi jog alapján elismerte a függetlenséghez való jogát is, amelyet a grönlandiak többsége támogat.
Grönland Kanada északkeleti partjainál fekszik, területének több mint kétharmada az Északi-sarkkörön belül található. Fekvése miatt a második világháború óta kulcsfontosságú Észak-Amerika védelme szempontjából. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma működteti a távoli Pituffik űrbázisát Grönland északnyugati részén.
A Dánia és az Egyesült Államok között 1951-ben kötött védelmi megállapodás nyomán épült bázis az USA és a NATO rakétafigyelő, rakétavédelmi és űrfelügyeleti műveleteit támogatja.
Grönland őrzi a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság nevének kezdőbetűiről elnevezett GIUK rés egy részét, ahol a NATO az Atlanti-óceán északi részén zajló orosz haditengerészeti mozgásokat figyeli.
Grönlandnak jelentős a ritkaföldfém-készlete, ezek az ásványok a számítógépektől és okostelefonoktól kezdve az akkumulátorokig, nap- és széltechnológiákig mindenhez kellenek, ami a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásához szükséges. Az amerikai földtani intézet potenciális tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyeket is azonosított a világ legnagyobb szigete mentén.