Kamu amerikai-izraeli szakadás, Trump figyelem-elterelő ajánlata Iránnak és több mint 100 alvóügynök készenlétben. A művelet visszavetette Irán nukleáris terveit, de a vezetői és nukleáris „agytröszt” felszámolása csak részben sikerült.
Miközben az Egyesült Államok és Irán nyilvánosan folytatta a nukleáris tárgyalásokat, Izrael titokban véglegesítette történelme egyik legösszetettebb műveletének előkészületeit. Egy mélyen titkos kampány zajlott, amelyben iráni földön dolgozó ügynökök, készenlétben lévő pilóták, fejlett fegyverek és előre kiválasztott fizikai és személyi célpontok szerepeltek. Az akció nemcsak a nukleáris infrastruktúrát, hanem az iráni nukleáris program mögött álló tudósokat is célba vette.
Az elnevezés misztikus, de találó, utalva C.S. Lewis népszerű regénysorozatára, a Narnia Krónikákra. Egy titokzatos országban beszélő állatok és mitikus lények élnek, akikhez emberek érkeznek a mi világunkból. A gyerekfőszereplők gyakran egy ruhásszekrényen keresztül utazva jutnak el a rejtelmes birodalomba.
A valóság azonban jóval keményebb és véresebb lett, messze túl a fantasy irodalom keretein.
A The Washington Post és a PBS köztévé Frontline című műsorának közös vizsgálata új részleteket tárt fel Izrael 12 napos háborújáról – egy titkos megtévesztő és csapásmérő kampányról, amelynek célja az iráni nukleáris projekt magjának megbénítása volt. A jelentés Izrael, Irán, az Egyesült Államok és arab országok jelenlegi és korábbi tisztviselőivel készült interjúk alapján rajzolja fel a hadművelet tervezését, végrehajtását és geopolitikai hatásait.
Tíz éven át annyira zavaros volt az USA Irán-politikája, hogy táptalaja lett a félrevezető politikai akcióknak
Barack Obama békülékeny politikája után a Biden és a Trump-adminisztráció egyetértett abban, hogy Irán nem veszi komolyan a JCPOA-paktum ígéreteit, és fenntartja nukleáris ambícióit. Eközben viszont az amerikai és az izraeli hírszerző ügynökségek gyakran nem értettek egyet abban, hogy a perzsa állam hol tart a fejlesztésekkel, és hogy mik az iráni tudósok aktuális szándékai és tevékenységei.
A CIA 2023-ban olyan adatokat gyűjtött, hogy az iráni védelmi minisztérium titkos egységének kutatói a fejlesztések felgyorsítására készülnek, ha Ali Khamenei legfelsőbb papi vezető visszavonja a nukleáris fegyverek ellen 2003-ban meghirdetett vallási tilalmát (fatwát).
Az amerikai központi hírszerzés becslése szerint Irán azt tanulmányozta, hogyan állíthat össze egy „nyers nukleáris eszközt” a már meglévő dúsított uránkészletből. Ez egy olyan bomba lenne, melyet potenciálisan körülbelül hat hónap alatt lehetne megépíteni. Bár egy ilyen eszköz kezdetleges volna és nem is tesztelhető, mégis rendkívül romboló hatású lenne, ha elkészülne.
Az amerikai és izraeli hírszerzők úgy vélték, hogy Irán fontolgatja egy termonukleáris (hidrogén) bomba építésének koncepcióját is, azonban mindkét fél egyetértett abban, hogy egy ilyen szintű technológia egyelőre elérhetetlen Irán számára.
2025 tavaszára az izraeli elemzők már nem voltak biztosak benne, hogy időben észreveszik, ha Khamenei titokban megváltoztatja álláspontját, és engedélyezi a bombaépítést. Ez a lehetőség létező fenyegetés volt, tekintettel a főpap sorozatosan ismételt nyilatkozataira Izrael és az USA ellen, melyekben a „halál” szó rendre szerepelt, még májusban is. A hírszerzői emlékeztetők szerint az ajatollah már korábban világossá tette, hogy a halál emlegetése nem csak jelszó, hanem kitűzött politika.
A légicsapások előtti megtévesztések - egyik jelentés sem volt igaz, hanem a leplezés magasiskolája
Amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök meglátogatta Trumpot a Fehér Házban - az első külföldi vezetőként –, négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel egy Irán elleni csapásra. Először is, Netanjahu egy olyan tervet mutatott be, amelyben Izrael egyedül cselekszik. A második lehetőség szerint Izrael vezetné a műveletet minimális amerikai támogatással. A harmadik forgatókönyv a két szövetséges teljes együttműködését szorgalmazta, a negyedik pedig az Egyesült Államok vezetését irányozta elő.
A valóságban megvalósult végső kép az lett, hogy Izrael kezdi a támadásokat, és az USA becsatlakozik, ha Teherán nem adja meg magát.
A látogatás egy hónapokig tartó intenzív és szupertitkos stratégiai tervezés kezdetét jelentette. A művelet egy nagyon bonyolult és magas szintű megtévesztési manőver volt, amely teljes titkosságot követelt mindkét kormány részéről, nehogy Irán megneszelje a közelgő veszélyeket. A lényege az volt, hogy Washington látszólag ehetőséget ad a diplomáciának Iránnal szemben, de közben folytatja a hírszerzési információk megosztását és a műveleti koordinációt Izraellel. „Az volt a gondolkodásmód, hogy ha a tárgyalások kudarcot vallanak, azonnal készen kell állnunk” – mondta az egyik forrás.
Eközben el kellett híresztelni azt is, hogy ellentétek támadtak az USA és Izrael között
Izraelben úgy vélték, hogy egy esetleges diplomáciai nyitány fontos leplezése a majdani csapás globális legitimitásának megszerzéséhez. Ugyanakkor attól is tartottak, hogy Trump esetleg rossz feltételeket fogad el. Április közepén az elnök 60 napot adott Iránnak egy új nukleáris megállapodás megkötésére, és ez a határidő június 12-én – az izraeli hadművelet megindításának éjszakáján – járt le.
Tehát mind Trump, mind Netanjahu szándékos megtévesztést folytatott, hogy megakadályozza Iránt a közelgő csapások előrejelzésében és a felkészülésben.
Korábban Trump azt nyilatkozta, hogy Izrael „nagyon is könnyen megtámadhatja Iránt”, de kifejezte, hogy ő a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben. Eközben az izraeli tisztviselők olyan jelentéseket szivárogtattak ki, miszerint Netanjahu főtanácsadója, Ron Dermer és David Barnea Moszad vezető hamarosan Steve Witkoff-fal, az Egyesült Államok különmegbízottjával találkozik, tehát az egyeztetések folytatódnak. Az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások újabb fordulóját június 15-re jelentették be.
Ennek folytán Irán úgy gondolhatta hogy bőven van ideje, mert az USA még bizonytalankodik és tárgyalásokra készül. A valóságban azonban Izrael már eldöntötte a csapást, az Egyesült Államok teljes tudatában és jóváhagyásával. A diplomáciai lépések a cselszövés részei voltak. Kivált, ha mindkét ország tisztviselői olyan médiajelentéseket terjesztettek, amelyek Washington és Jeruzsálem közötti szakadást sugalltak.
„Az összes jelentés, amely Bibi és Witkoff vagy Trump közötti ellentétekről szólt, nem volt igaz” – mondta a tervezést közvetlenül ismerő egyik forrás, Netanjahu becenevét használva. „Jó volt, hogy ez lett az általános vélekedés, mert segített abban, hogy a tervezéssel haladjunk előre, anélkül hogy sokan észrevették volna.”
A felszíni eseményekről és kísérő jelenségekről az Euronews is rendre beszámolt, de a mélyben folyó titkos egyeztetéseket természetesen mi sem ismerhettük. Néhány uralkodó részletet azonban észrevettünk.
Miután a légicsapások és a személyeket célzó merényletek elkezdődtek, a Trump-adminisztráció még egy - álcázó - diplomáciai lépést tett. Katari diplomatákon keresztül Iránnak eljuttatott titkos üzenetében Washington bemutatta Teherán utolsó lehetőségét, még mielőtt az amerikai erők csatlakoznának az offenzívához.
A Post által megszerzett és korábban nem ismert megállapodási feltételek nagyon erősek voltak Teherán felé. Iránnak fel kellett volna hagynia a Hezbollahhoz és a Hamászhoz hasonló proxy erők támogatásával, és a Fordói dúsítóüzemet – „bármely más működő létesítménnyel” együtt – urándúsításra alkalmatlanná kellett volna alakítania. Cserébe az Egyesült Államok felajánlotta, hogy feloldja az Iránnal szembeni összes szankciót.
Röviddel az ajánlat kézhez vétele után Teherán elutasította azt – Trump pedig zöld utat adott az amerikai katonai beavatkozásnak – állítja egy magas rangú amerikai diplomata.
Tizedeljék meg Irán „agytrösztjét”
Ahogy a háborús előkészületek a végéhez közeledtek, több tucat kiképzett és Izraelnek dolgozó ügynök már a helyszínen volt Iránban, korszerű fegyverekkel ellátva. Az izraeli légierő pilótái készenlétben álltak, hogy lecsapjanak Irán nukleáris infrastruktúrájára, ballisztikusrakéta-indítóira és légvédelmi rendszereire. Izrael és az Egyesült Államok konszenzusra jutott abban, hogy Teherán közel áll a nukleáris fegyver megszerzéséhez, és diplomáciai füstfüggöny működött, hogy eltakarják Iránt a közelgő támadástól.
Az izraeli biztonsági tisztviselők azonban tudták, hogy ahhoz, hogy az Irán bővülő nukleáris programjában ne csak átmeneti kárt okozzanak, meg kell tizedelniük az „agytrösztöt” is – egy olyan iráni mérnökökből és fizikusokból álló generációt, akikről az amerikai és izraeli hírszerzés úgy vélte, hogy a hasadóanyag atombombává alakításának „sötét művészetén” dolgoznak.
Június 13-án, hajnali 3:21 körül, a később „12 napos háborúként” ismertté vált esemény első perceiben az izraeli légierő megkezdte a teheráni épületek elleni támadásokat. Ezzel egyidejűleg elindították az említett Narnia speciális műveletet, vagyis a célzott kampányt Irán vezető atomtudósai ellen.
Az izraeli hírszerzés a 100 legfontosabb iráni nukleáris tudósról és mérnökről szóló listát körülbelül egy tucatra szűkítette. Mindegyiküket az évek során épített hírszerzési fájlok segítségével követték nyomon, amelyek tartalmazták az illetők rendszeres mozgását, munkakörét és lakóhelyüket.
Az elsők között halt meg Mohammad Mehdi Tehranchi fizikus és robbanóanyag-szakértő, akit az Egyesült Államok szankcionált az iráni nukleáris fegyverekkel kapcsolatos erőfeszítéseiben játszott szerepe miatt. Hatodik emeleti lakásában ölték meg, egy olyan épületben, amelyet a helyiek Professzori Komplexumként ismernek. Két órával később egy másik kiemelkedő nukleáris személyiség, Fereydoun Abbasi – az Iráni Atomenergia-szervezet korábbi vezetője, akit az Egyesült Államok és az ENSZ is szankcionált – vesztette életét egy teheráni csapásban.
A Post és a Bellingcat megerősítette, hogy tíz civil, köztük egy két hónapos csecsemő halt meg a teheráni Saadat Abad negyedben található Professzor Komplexum elleni támadásban. A szemtanúk beszámolói, és a károkról készült felvételek arra utalnak, hogy a robbanás ereje körülbelül egy 225 kilogrammos bombáéval vetekedett.
A befejezett merényletek száma végül 11 lett. Amir Tehranchi, a meggyilkolt fizikus testvére a PBS műsorában azt mondta, hogy testvére munkája nem lesz hiábavaló. „Ezek a professzorok talán eltűntek, de a tudásuk nem veszett el az országunk számára” - mondta a fivér.
A Rising Lion hadművelet lefolyása
A katonai akciósorozat részeként izraeli vadászbombázók és drónok - az Iránon belüli beépített ügynökökkel együttműködve - megsemmisítették az ország ballisztikusrakéta-indítóállomásainak több mint felét, valamint a fennmaradó légvédelmi rendszerek nagy részét. Az iráni hadsereg és az Iszlám Forradalmi Gárda magas rangú parancsnokai is meghaltak.
Előbb izraeli repülőgépek bombázták a Natanz és Fordow centrifugák működéséhez elengedhetetlen erőműveket és szellőzőrendszereket, Irán két fő urándúsító telephelyén. Ezeket a csapásokat amerikai B-2 Spirit lopakodó bombázók és Tomahawk cirkálórakéták zápora követte.
A Moszad több mint 100 iráni ügynököt toborzott össze, és néhányukat egy háromrészes „különleges fegyverrel” szerelte fel, amelyet katonai eszközök elleni precíziós csapásokra terveztek – mondta a műveletben közvetlenül részt vevő magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő a Postnak. Az ügynököket Izraelben és más rejtett helyeken képezték ki, és csak az egyes küldetéseikről tájékoztatták őket, anélkül, hogy tájékoztatták volna őket Izrael tágabb műveletének teljes skálájáról. „Ez a művelet példa nélküli a történelemben. Mobilizáltuk saját eszközeinket és ügynökeinket, hogy Teherán közelébe kerüljünk, és megkezdjük a szárazföldi műveletet, mielőtt a légierő belépett volna az iráni légtérbe”.
Izrael széleskörű intézkedéseket hozott a civil áldozatok számának korlátozása érdekében. „A Narnia hadművelet tervezésének egyik fő szempontja a járulékos károk lehető legkisebbre csökkentése volt” – mondta az izraeli katonai hírszerzés egyik magas rangú tisztje. Az iráni kormány szóvivői júliusban közölték, hogy a 12 napos háború alatt az izraeli légicsapásokban 1062 ember halt meg, köztük 276 civil.
Mik a nukleáris veszteségek?
Izraeli, amerikai és NAÜ tisztviselők szerint a művelet jelentős csapást mért Irán nukleáris programjára – évekkel késleltetve azt –, de nem felelt meg Trump azon állításának, hogy a programot „megsemmisítették”.
Amerikai és izraeli tisztviselők, valamint a NAÜ azt állítják, hogy bár a misszió nem szüntette meg teljesen Irán nukleáris infrastruktúráját, jelentős károkat okozott. Úgy vélik, hogy a belátható jövőre visszavetette Teherán urándúsítási képességeit, és – egyelőre – leállította a fegyverminőségű anyagok előállításának képességét.
A Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet novemberi, részben műholdképeken alapuló értékelése arra a következtetésre jutott, hogy „összességében a légicsapások által számos nukleáris létesítményben okozott kár jelentős, és sok esetben katasztrofális volt”.
Izraeli tisztviselők szerint Irán programja „jelentős késedelmet szenvedett”, a natanzi dúsítóhely megsemmisült, az iszfaháni nukleáris kutatóközpont jelentős részei megsemmisültek, a mélyen eltemetett fordói dúsítóüzem pedig súlyosan megrongálódott.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója megerősítette, hogy Irán még mindig körülbelül 400 kilogramm 60%-os tisztaságúra dúsított uránnal rendelkezik – ami csupán egy lépésnyire van a nukleáris fegyverhez szükséges 90%-tól. Ennek az anyagnak a nagy része Iszfahánban, Fordóban és Natanzban maradt. Azonban továbbra sem világos, hogy Irán még mindig hozzáfér-e az anyaghoz, mivel a NAÜ ellenőreinek a csapások óta megtagadták a belépést a kulcsfontosságú létesítményekbe. „Nyilvánvaló, hogy egy helyre való fizikai hozzáférés nélkül bármilyen értékelés részleges” – mondta Grossi.
A Post szeptemberben arról számolt be, hogy a 12 napos háború befejezését követően Irán felgyorsította egy titkos földalatti létesítmény építését Natanztól délre, a Csákány-hegy néven. Izraeli és amerikai elemzők szerint Irán kínai segítséggel próbálja újjáépíteni ballisztikusrakéta-arzenálját, miközben Trump arra figyelmeztetett, hogy újabb katonai csapásokat engedélyez, ha Irán folytatja a dúsítást.
Az amerikai-izraeli közös csapások sokkolták a Közel-Keletet, iráni megtorlás fenyegetéseit váltották ki, és jó időre elsöpörték egy diplomáciai megállapodás kilátását. Ali Laridzsani, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára a Frontline-nak azt nyilatkozta, hogy „Irán nukleáris programját soha nem lehet megsemmisíteni, mert ha egyszer felfedeztek egy technológiát, azt már nem vehetik el.”