Hirdetés

Az OpenAI mesterséges intelligencia erősíti a NATO kiberbiztonságát

ARCHÍVUM – A NATO emblémája a 2026. július 7-én, Ankarában megrendezett NATO-csúcsról
ARCHÍVUM – NATO-logó, a 2026. július 7-én Ankarában megrendezett NATO-csúcs -  Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Sait Burak Utucu
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A NATO a kibertámadások elleni védelem erősítésére együttműködik a ChatGPT fejlesztőjével, az OpenAI-jal, hogy az MI segítségével előre felderítse és megszüntesse a hálózati biztonsági réseket.

Az OpenAI közölte, hogy fejlett mesterségesintelligencia-eszközöket biztosít a NATO-nak a szövetség hálózatainak kibertámadásokkal szembeni védelméhez és a lehetséges fenyegetések elemzéséhez. A vállalat szerint a NATO ezeknek a munkáknak a keretében havi szinten akár 300 milliárd tokenig terjedő felhasználást ér el.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az OpenAI, a ChatGPT fejlesztője november 17-én, kedden kiadott közleménye szerint az együttműködés a NATO Kommunikációs és Információs Ügynökségén (NCIA) keresztül valósul meg. A szövetség kulcsintézményei a vállalat Daybreak platformján keresztül férnek hozzá a fejlett kiberbiztonsági modellekhez.

A bejelentést az Izmirben megrendezett NATO Edge technológiai és digitális védelmi konferencián tették meg. A védelmi minisztérium korábban közölte, hogy a november 17–19. között tartott rendezvényen 284 technológiai cég vesz részt, közülük 30 belföldi.

Az OpenAI jelezte, hogy a NATO felhasználására megadott 300 milliárdos szám a modellek havi nyers bemeneti és kimeneti tokenjeit foglalja magában.

A token a mesterséges intelligencia modellek által a szövegek feldolgozásakor használt, egy szónak vagy egy szórésznek megfelelő, kis adategységet jelenti.

Dylan Browne, az NCIA főigazgatója elmondta, hogy a használat terjedésével egyre részletesebben fogják elemezni a tokenfogyasztást, a felhasználási módokat és a mesterséges intelligencia modellek költségeit.

Szerinte ezek az adatok segítenek a költségek csökkentésében, az alternatív megoldások összehasonlításában és a beszerzési döntések alakításában.

Szoftveres sérülékenységek és gyanús tevékenységek vizsgálata

A Daybreaket arra használják, hogy segítse a felhatalmazott kiberbiztonsági csapatokat a szoftverek elemzésében, a gyanús tevékenységek kivizsgálásában és a feltárt biztonsági rések ellenőrzésében. A platform támogatja a sérülékenységeket kiküszöbölő megoldások kidolgozását és tesztelését is.

Az OpenAI szerint az, hogy a NATO használja ezeket az eszközöket, megmutatja, miként vethetők be a fejlett mesterséges intelligencia modellek a tagállamok szabadságának és biztonságának védelmében. A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy az együttműködés erősíti a szövetséges hálózatokat védő többnemzetiségű csapatok szakértelmét.

Browne úgy fogalmazott: „A mesterséges intelligenciával támogatott kibervédelmi modellek nemzedékek közötti ugrást jelentenek a kiberbiztonságban. Felgyorsítják a biztonsági rések feltárását, gépi sebességgel azonosítják az új fenyegetéseket, és segítenek abban, hogy a védelmi csapatok a támadók előtt járjanak.”

Browne szerint ezek a technológiák növelik a NATO kiberellenálló képességét és műveleti előnyét, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a kritikus digitális infrastruktúrát nagyobb léptékben és gyorsabban lehessen megvédeni.

Az OpenAI nemzetbiztonsági politikáért felelős vezetője, Sasha Baker úgy nyilatkozott: „A demokráciáinkat védő emberek mellett a legfejlettebb technológiának kell állnia.”

Baker elmondta, hogy a Daybreakkel az a céljuk, hogy segítsék a biztonsági csapatokat a sérülékenységek feltárásában és megszüntetésében még azelőtt, hogy azokat a támadók kihasználnák, és hogy szeretnék elmélyíteni az együttműködést a NATO-val.

Az izmir-i rendezvényen részt vevő Radmila Shekerinska, a NATO főtitkárhelyettese szintén jelezte, hogy örömmel vett részt a konferencián.

X-fiókjában Shekerinska azt írta: „Az előttünk álló fenyegetések nem tűnnek el.” Hozzátette, hogy a NATO a kormányokkal, technológiai cégekkel és a védelmi iparral együttműködve dolgozik azon, hogy védelmi rendszereit a legújabb technológiákkal szerelje fel, és ezek a technológiák pontosan akkor működjenek, amikor a legnagyobb szükség van rájuk.

A Daybreaket a november eleji kiberhadgyakorlaton is bevetették

Az együttműködés gyakorlati példái közé tartozott a Crossed Swords 2026 hadgyakorlat, amelyet Észtország fővárosában, Tallinnban tartottak november 2. és 6. között.

A NATO Egyesített Kibervédelmi Kiválósági Központjának (CCDCOE) közlése szerint a gyakorlaton több mint 250 résztvevő vett részt, több mint 40 NATO-tag és nem tag országból. A gyakorlat általános kerete a támadó és védelmi célú kiberképességek más katonai tevékenységekkel való összehangolását is magában foglalta.

Idén egy, a mesterséges intelligencia-ügynökökre összpontosító új képzési modul került a programba. A résztvevők olyan ügynököket terveztek, fejlesztettek, állítottak üzembe és értékeltek, amelyeket kiberműveletekben lehet alkalmazni. A Daybreaket is először használták a gyakorlat technikai környezetében.

A gyakorlat igazgatója, Jozef Kostelansky hangsúlyozta, hogy a képzés során a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználása mellett nagy hangsúlyt fektettek az emberi felügyelet fenntartására.

Biztonsági rések az uniós intézményekben használt szoftverekben

Az OpenAI azt is bejelentette, hogy a NATO mellett hozzáférést biztosított modelljeihez az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA), Franciaország nemzeti kiberbiztonsági ügynöksége, az ANSSI, valamint a németországi és lengyelországi kiberbiztonsági szervezetek számára is.

A vállalat közlése szerint az ENISA az OpenAI modelljeit használva négy biztonsági rést azonosított az uniós intézményekben használt szoftverekben. Valamennyi sérülékenységre kiadták a javításokat.

Az OpenAI beszámolója szerint az ENISA és az uniós intézmények kiberbiztonsági szolgálata, a CERT-EU novemberi közös jelentése arról számolt be, hogy 27 szoftverprojektet vizsgáltak meg különböző fejlett mesterségesintelligencia-modellekkel. A munkában a Daybreaken keresztül elért OpenAI-modellek mellett olyan eszközöket is használtak, mint például a Codex biztonsági bővítmény.

A szoftverekért felelős csapatok által értékelt 88 lehetséges biztonsági probléma 95 százalékát valódi problémaként erősítették meg. Ez az arány a vizsgálatban tesztelt különböző modellek összesített eredményeire vonatkozik. Az OpenAI szerint az eredmények azt mutatják, milyen értéket képvisel a mesterséges intelligencia és az emberi szakértelem együttes alkalmazása.

Hat sérülékenység Lengyelországban, támogatás az ukrajnai polgári infrastruktúrának

Lengyelország kiberesemény-elhárító csapata, a CERT Polska szeptember 5-i közleményében arról számolt be, hogy az OpenAI modelljeinek segítségével hat biztonsági rést tártak fel a MikroTik RouterOS szoftverben. A szervezet közölte, hogy megerősítették: a gyártó által kiadott javítások megakadályozzák a megfigyelt támadásokat.

A CERT Polska hangsúlyozta, hogy a kutatást szakértők irányították, az eredményeket valós rendszereken tesztelték, a téves következtetéseket kiszűrték, és ellenőrizték a feltárt sérülékenységek hatásait.

A szervezet szerint a mesterségesintelligencia-modellek felgyorsították az elemzést, de nem váltották ki a szakértők ellenőrző munkáját.

Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztériuma szintén a Daybreaket használja a polgári infrastruktúra kibervédelmének megerősítésére. Az OpenAI szerint ez a munka segíti az alapvető szolgáltatásokat folyamatos kibertámadásoktól védő csapatokat abban, hogy gyorsabban azonosítsák a szoftveres sérülékenységeket, valamint kidolgozzák és teszteljék a megoldásokat.

Milyen elvek vonatkoznak a mesterséges intelligencia katonai felhasználására?

Az OpenAI közölte, hogy „teljes mértékben elkötelezett” a NATO felelős mesterségesintelligencia-használatra vonatkozó elvei és a biztonságos megoldások nyújtása mellett.

A NATO 2024. július 10-én közzétett, frissített mesterségesintelligencia-stratégiája a védelmi célú felhasználásra hat alapelvet határoz meg: jogszerűség, felelősség és elszámoltathatóság, magyarázhatóság és nyomon követhetőség, megbízhatóság, irányíthatóság, valamint az elfogultságok csökkentése.

A stratégia nemcsak a mesterséges intelligencia szövetségen belüli alkalmazásának felgyorsítását irányozza elő, hanem a rendszerek biztonságának tesztelését is, valamint intézkedéseket a technológia ellenfelek általi felhasználásából eredő fenyegetések ellen.

Az OpenAI a nemzetbiztonsági partnerségekről szóló külön közleményében azt is hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a demokratikus elszámoltathatóságot, az emberi mérlegelést és a jogállamiság elvét.

A vállalat közölte, hogy az Egyesült Államok védelmi irányításával kötött megállapodásban szerződéses korlátozásokat vezettek be arra, hogy technológiáját belföldön tömeges megfigyelésre, autonóm fegyverrendszerek irányítására vagy nagy kockázatú automatizált döntésekre használják.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

ECB: az AI‑részvényboom után hirtelen átárazódás jöhet

Anthropic részvénykibocsátása a Nasdaqon lesz az MI-be vetett hit nagy próbája

Google-dolgozók kérik a CEO-t: utasítsa el a titkos katonai MI-t