Hetekig tartó tüntetések után az amerikai elnök veje már nem akar egy szerb történelmi emlékművet luxusszálloda-komplexummá alakítani.
"Mivel az értelmes projekteknek egyesíteniük kell, nem pedig megosztaniuk, és tiszteletben tartva Szerbia népét és Belgrád városát, visszavonjuk pályázatunkat és jelenleg félreállunk" – nyilatkozta hétfőn Jared Kushner magántőke-társaságának, az Affinity Partnersnek a szóvivője.
A döntés azt követően született, hogy Szerbia szervezett bűnözés elleni ügyészsége vádiratot nyújtott be Nikola Selakovic kulturális miniszter és három másik tisztviselő ellen, akik állítólag visszaéltek hivatali pozíciójukkal az egykori jugoszláv hadsereg vezérkari épülete műemléki védelmének megszüntetése kapcsán - írja a The Wall Street Journal.
A vitatott területen zajlott 1999-ben a 78 napig tartó NATO-bombázások. A NATO támadása azzal a céllal történt, hogy véget vessen Slobodan Milosevic akkori elnök koszovói albánok elleni erőszakos etnikai tisztogatásának, amely 13 000 ember (főként albánok) halálát okozta. A NATO hidakat, katonai épületeket és kormányzati épületeket bombázott.
A Human Rights Watch becslései szerint a bombázásokban 528 civil halt meg, és sok szerb ma a romokat kulturális és építészeti büszkeségének tekinti.
Májusban Kushner cége és a szerb kormány 99 éves bérleti szerződést írt alá a Generalštab lebombázott épületei alatt fekvő telekre, amelynek "újraélesztését" ígérték, azaz egy felhőkarcoló szállodát, irodahelyiségeket és üzleteket. Az 500 millió dolláros projekt keretében Kushner cége egy külön emlékművet épített volna a bombázás áldozatainak máshol.
A Radar nyomozó újságírói múlt hónapban arról számoltak be, hogy a megállapodás értelmében az amerikai cég 77,5%-os részesedést szerezne a projektben, míg a szerb állam 22,5%-ot tartana meg. A kiszivárgott dokumentumok szerint az állam vállalta, hogy a befektető számára "kielégítő módon" lebontja a meglévő épületeket és megszünteti a védettségüket, miközben 99 évre ingyenes bérleti jogot biztosít, azzal a lehetőséggel, hogy azt tulajdonjogba alakítsa át.
A döntés széles körű tiltakozást váltott ki, és három szerb kormánytisztviselőt – köztük Nikola Selaković kulturális minisztert – vád alá helyeztek hatalommal való visszaélés és Kushner újjáépítési projektjével kapcsolatos dokumentumok hamisítása miatt - írja a The New Republic. A terveket ellenző szerbek azzal vádolták kormányukat, hogy megkerülik a közvéleményt és kibújnak a törvény alól, hogy Kushner projektjét elősegítse, és ezzel a Trump-kormány kegyeibe férkőzzön.