Elakadt a gázai béketerv: az amerikai elnök a tervekkel ellentétben csak januárban hozza nyilvánosságra az övezetet a jövőben felügyelő "béketanács" összetételét. Eredetileg már karácsonykor be akarták jelenteni a béketerv második szakaszába való átmenet mikéntjét.
Sem a Gázát a jövőben irányító új testületről nem tudni még semmit, sem a Hamász lefegyverzése nincs még napirenden - a terrorszervezet által fogva tartott túszok átadása óta látványosan elakadt Trump gázai béketervének végrehajtása.
A második fázisról és a Hamász lefegyverzéséről még csak a tárgyalások kezdeti szakaszában tartanak, amely Izrael szerint a Gázai övezet újjáépítésének előfeltétele, az utolsó elhunyt túsz földi maradványainak átadása mellett. Az Egyesült Államok még nem tudott meggyőzni egyetlen országot sem, hogy csatlakozzon a nemzetközi stabilizációs erőhöz, amelyre szükség lesz az Izrael által még mindig ellenőrzött Gázai övezet keleti felében az izraeli erők helyettesítésére - tudta meg a The Times of Israel.
A két hetes határidő közeledtével, amelyet amerikai tisztviselők december 4-én adtak a riportereknek a második fázis bevezetésének bejelentésére, egy fehér házi riporter megkérdezte Trumpot, hogy mikor fogja bejelenteni a Béketanács összetételét. "Jövő év elején fogjuk megtenni" – válaszolta Trump, ezzel eloszlatva a spekulációkat, hogy a bejelentés már korábban megtörténhet.
Trump ismét hangsúlyozta, hogy a testületet ő fogja vezetni, és a világ számos olyan vezetője fogja alkotni, akik érdeklődésüket fejezték ki a csatlakozás iránt. Eddig még egyikük sem jelentkezett (izraeli lapjelentések szerint Tony Blair volt brit kormányfő mégsem játszik szerepet a folyamatban, mert arab és muszlim államok állítólag megvétózták).
Ami pedig a terroristák lefegyverzését illeti: a béketerv végrehajtásának elősegítése érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt hónapban elfogadott határozatában nemzetközi mandátumot adott ugyan a Nemzetközi Stabilizációs Erőnek, de szinte az összes szóba jöhető ország ódzkodik a részvételtől, mivel tartanak a Hamásszal való összecsapásoktól, illetve nem kockáztatják, hogy katonáik az izraeli-Hamász konfliktus kereszttüzébe kerüljenek Gázában.
A Hamász vezetője, Khaled Mashaal szerdán kijelentette, hogy a terrorista szervezet "tárolhatja" a fegyvereit, de nem adja át azokat, ahogyan azt Trump átfogó gázai tűzszüneti terve előírja.
"Vannak, akik a palesztinok, arabok és muszlimok álláspontjával ellentétben saját elképzeléseiket akarják ránk kényszeríteni. Például az ellenállás (tehát a Hamász - a szerk.) fegyvereinek kérdését" – jelentette ki a terrorszervezet vezetője az Al Jazeera televíziónak adott interjúban. "A teljes leszerelés gondolata elfogadhatatlan az ellenállás számára" - közölte, mondván, a tapasztalatuk az, hogy "amikor a palesztinokat lefegyverzik, tömeggyilkosságok következnek".
Közben Pedro Sánchez, spanyol kormányfő szerdán fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt. A találkozó során Sánchez "valódi" tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben, tekintettel a palesztin lakosság számára kritikus humanitárius helyzetre.
A szocialista miniszterelnök elítélte, hogy"a gázai palesztinok - szerinte - a mai napig "támadásoknak, erőszaknak és korlátozásoknak vannak kitéve, amelyek sértik alapvető jogaikat, például az élethez, az oktatáshoz és az élelemhez való jogot", és hangsúlyozta, hogy az offenzíva továbbra is nagyszámú civil áldozatot követel.
A spanyol kormányfő megerősítette, hogy kormánya támogatja az ún. "kétállami megoldást", mint a tartós béke szerinte egyetlen útját a térségben, és figyelmeztetett a konfliktusnak a polgári lakosságra gyakorolt súlyos hatásaira. "2025 szörnyű év volt a palesztin nép számára. Palesztin férfiak, nők és gyermekek százezrei számára valószínűleg ez lesz életük legrosszabb éve" - mondta, emlékeztetve arra, hogy az ENSZ adatai szerint a gázai lakások nagy része már most is lakhatatlan.
Az izraeli háborús reakciót kiváltó palesztin terrorról, a gázai civil lakosság által is elkövetett súlyos atrocitásokról a spanyol miniszterelnök nem beszélt.
Mahmúd Abbász a maga részéről megköszönte Spanyolország támogatását, és üdvözölte, hogy a spanyol kormány elismerte a palesztin államot, amit "történelmi jelentőségűnek" nevezett. A palesztin vezető nagyra értékelte Spanyolország szerepét a Palesztina elismerését és a palesztin nép támogatását támogató nemzetközi koalíció létrehozásában.