A gyorsfelmérés szerint politikailag is befolyásoltak a bántalmazási esetekről alkotott vélemények.
Magas fokú érdeklődés és közfigyelem, egyöntetű felháborodás, de szerteágazó vélemények a felelősségi szint és az elvárt következmények kérdésében – így foglalható össze a Szőlő utcai eseményekkel kapcsolatos gyorsfelmérés eredménye, amelyet a keddi rendőrségi akciót követő napon végzett el az Europion 1200 fős, országosan reprezentatív mintán, mobil- és webapplikáció-alapú adatfelvétel segítségével.
Széles körben váltak ismertté a keddi Szőlő utcai események a magyar nyilvánosságban: a 16 év feletti magyar lakosság 53%-a már korábban is követte a javítóintézettel kapcsolatos eseményeket, míg további 23%-ot eddig nem ütötték át az intézményben zajló események hírei, de a keddi események eljutottak hozzájuk.
Csak 24% nem értesült korábban egyáltalán a Szőlő utcával kapcsolatos hírekről. Különösen nagy közfigyelmet kapott a Juhász Péter Youtuber (volt ellenzéki politikus) által feltöltött biztonsági felvétel: a megkérdezettek közel fele (48%) állítja, hogy már megnézte a gyermekbántalmazásról szóló videót.
Az ügy kapcsolata a politikával
Az ügy ismerete erősen összefügg a politikai érdeklődéssel.
A gyermekvédelmi intézményekben alkalmazott fizikai fenyítés kérdésében – legalábbis annak extrém formájában, amit a videóban láthatott a nyilvánosság – széles körű egyetértés uralkodik a társadalomban. A magyarok 60%-a egyértelmű álláspontja szerint ez semmilyen körülmények között nem megengedett, és egy további 29% is árnyaltabban ugyan, de hasonló vélemény felé hajlik.
Alig 11%-a gondolja úgy, hogy a fizikai fenyítés is a „nevelés része, és most is ennyi történt”. A fizikai erőszak elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelez. Egyedül az egyedülálló szülők azok, akik valamelyest elnézőbbek e tekintetben: ennek a szegmensnek 26%-a megengedő álláspontot képvisel a fizikai fenyítés kérdésében.
25% szerint Orbán személyesen is felelős
A felelősség kérdésében igen szerteágazók az állampolgári vélemények. Ugyan a felelősség teljes elhárítása („nincs felelős, mert semmi különösebb nem történt”) csak egy törpe kisebbség (4%) álláspontja, de egy jelentősebb társadalmi szegmens (26%) szerint a felelősség az adott intézmény vezetésére korlátozódik. További 13% ennél magasabb, területért felelős államtitkári szinten állapítja meg az elsődleges felelősséget, 12% még magasabb, miniszteri szinten, és kb. minden negyedik magyar egyenesen Orbán Viktor miniszterelnök személyében látja az elsődleges felelőst. Vagyis összességében a népesség pont fele véli úgy, hogy politikai felelősség is megállapítható.
Az elvárt következmények kérdésében is hasonló relatív arányok érvényesülnek. Egy 5%-nyi törpe kisebbség szerint nem indokolt semmiféle következmény, 26% szerint Kovács-Buna Károly lemondásával már megtörtént a felelősségre vonás, 14% szerint azonban le kéne mondania a gyermekvédelemért felelős államtitkárnak, 14% szerint Pintér Sándor belügyminiszternek. 25% szerint pedig Orbán Viktornak. Ezen belül a Tisza-szavazók 54–60%, egyéb ellenzéki szavazók 39–42%-a hajlamos a legmagasabb szinten keresni a politikai felelőst, és a kormányfő lemondását tartanák indokoltnak az ügy kapcsán.
A téma erejét mutatja az a tény is, hogy a felelősségi szint és az elvárt következmények kérdésében a megkérdezettek kevesebb mint ötöde (19–17%) az, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt alkotni (ábra)
A felelősségi szintekkel kapcsolatos véleménykülönbségek dacára széles körű konszenzus uralkodik annak kérdésében, hogy a Szőlő utcai eset rendszerszintű probléma az országban (75%), és csak 25% gondolja úgy, hogy elszigetelt, kivételes üggyel állunk szemben. A kormánypárti szavazók hajlamosabbak izolált esetként tekinteni a történtekre, de ebben a körben is 41% úgy gondolja, hogy rendszerszintű problémával áll szemben a magyar társadalom.
A kormánypárt számára kényes, hogy a társadalomnak csak egy kisebbsége (24%) gondolja úgy, hogy a két nagy párt közül a Fidesz alkalmasabb a probléma kezelésére. Ennek közel kétszerese bízik a Tiszában (44%), hogy megoldást kínál a gyermekvédelemben uralkodó állapotokra. Egy jelentős kisebbség (32%) szerint egyik nagy párt sem alkalmas a helyzet kezelésére.
A kormányzat saját táborában csak kevesebb mint kétharmad (64%) gondolja azt, hogy a kormánypárt lenne alkalmasabb a probléma kezelésére. 26% szerint egyik nagy párt sem alkalmas rá, és minden tizedik kormánypárti a Tiszát jelölte meg válaszul.
Az Europion mérésének hibahatára 2,9%, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok legfeljebb ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.