1311 milliárd forintnyi állami forrás, az idei magyar költségvetés 3 százalékának megfelelő összeg tűnt el a magántőkealapokban az elmúlt években a TI Magyarország friss kutatása szerint. Az elköltött milliárdok jó része kormányközeli alapkezelők által működtetett alapokban landolt.
A Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit által jegyzett tanulmány az eddigi legátfogóbb módon mutatja be a hírhedt magántőkealapok működését. Sok mindenre azonban még így sem tud választ adni, és ez a magántőkealapok természetéből fakad – azok legfőbb jellemzője ugyanis az a civil szervezet szerint az, hogy átláthatatlanok.
Egy nemzetközileg elismert eszköz, amit kifordítanak a bőréből
Nem mindenhol van ez így a világon, sőt, a magántőkealapok alapvetően fontos és hasznos elemei egy piacgazdaságnak. A TI december 9-én, azaz a korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján Zsiday Viktor befektetési szakember elmondta, hogy az angolul private equity fundként ismert magántőkealapok alapvetően arra jók, hogy sok befektető, akár állami szereplőket is beleértve, összeadja a pénzét, hogy olyan befektetéseket is meg tudjanak valósítani, amilyenekre önállóan nem lenne forrásuk.
Reszegi László üzletember, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára pedig egészen odáig ment, hogy a rendszerváltás környékén neki is nagy segítséget jelentett volna, ha akkor is léteztek volna már magántőkealapok. Ő akkor ugyanis befektetni akart, de önállóan nem volt elég pénze ehhez, és végül csak olyan megoldást talált, amely sokkal kevésbé gördülékeny működést biztosított, mint egy magántőkealap.
Abban azonban mindkét szakértő egyetértett, hogy jelenleg Magyarországon nem úgy működnek a magántőkealapok, ahogy kellene nekik. Sőt, Zsiday szerint a magyar változatokra nyugodtan tekinthetünk legalizált offshore-eszközökként. A kormány rendre visszautasítja ezt az érvelést, és hasznos, megbízható konstrukcióként hivatkozik a magántőkealapokra. Október elején a Nemzeti Tőkeholding vezetője, Buda Sándor kijelentette, hogy a magántőkealapokba helyezett állami pénzek nem vesztek el, és azokat szigorúan felügyelik.
A civilek gondja az, hogy fogalmunk sincs, hogy ez valóban így van-e, ugyanis az alapok működése teljesen átláthatatlan. Azt tudjuk, hogy magántőkealapot legalább 250 millió forint kezdőtőkével lehet létrehozni, és hogy a működésük elválaszthatatlan az alapkezelőtől: az alapban gyűlnek a pénzek, de az alapkezelő dönt arról, hogy azt mibe fekteti, milyen cégekben szerez tulajdonrészt belőle az alap számára.
Egy uniós kötelezettségszegési eljárás miatt jövőre talán megismerjük a tulajdonosokat
Azt viszont nem tudjuk, hogy kik az alapok tényleges tulajdonosai, legfeljebb következtetni tudunk rá bizonyos esetekben. A Válasz Online újságírója, Bódis András a TI eseményén azt hangsúlyozta, hogy ez alkotmányellenes, az Alaptörvény szerint ugyanis állami szervezetek nem köthetnek szerződést átláthatatlan tulajdonosi hátterű szervezettel.
A tulajdonosi kör elrejtése szembemegy az uniós pénzmosás elleni szabályokkal, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a magántőkealapokkal kapcsolatban. A kormány azzal reagált, hogy kötelezővé tette a tulajdonosi kör nyilvánosságra hozását, de csak 2026 júliusától, tehát a választásig nem leszünk okosabbak.
Zeisler Judit tanulmánya 194 magántőkealapot számolt össze 2024 végén, ezek működését pedig 60 alapkezelő irányította. Az alapkezelők jó részében szintén nehéz megállapítani a tulajdonosi kört, például olyanok is vannak, amikben magántőkealapok is tulajdonosok. Az összetett tulajdonosi hálózat ellenére azonban 60-ból 46-ban sikerült azonosítani valamilyen természetes személyt a befektetők között, elsősorban kormányközeli szereplőket, például Mészáros Lőrincet vagy Tiborcz Istvánt.
Mészáros és Tiborcz alapkezelői vannak a legtöbb állami pénzt kapott alapok mögött
A TI a 194 alap közül összesen 51-ben találta meg 5 állami hátterű cég (többek között az MFB-csoport és az Eximbank) valamelyikének befektetéseit. Ezek adják ki az összesen 1311 milliárd forintra rúgó kihelyezett állami vagyont. Ez az összeg magasabb, mint a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlására kifizetett nagyjából 1200 milliárd forint.
A legtöbb pénz, 146 milliárd forint 3 olyan magántőkealapba vándorolt, amit Tiborcz István Gránit Alapkezelője kezel, de a miniszterelnök vejének alapkezelői más alapok felett is bábáskodnak. Egy Mészáros Lőrinchez köthető cég által irányított alapokba majdnem 100 milliárd került, a szintén kormányközeli üzletembernek számító Jellinek Dániel Indotek-csoportja által kezelt alapok pedig 84 milliárd forintnyi állami forrást kaptak.
A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a magántőkealapok már több mint 1300 magyar és külföldi céget birtokolnak, rendkívül széles portfólióval, a hadiiparig bezárólag. A felvásárlások jó része pedig úgy valósult meg, hogy az állam nem végzett versenyhatósági vizsgálatot az esetleges monopol-helyzetek kialakulásának megakadályozására.
Közbeszerzéskirályok is vannak a magántőkealapok cégei között
Bár a magántőkealapok háttere, tulajdonosi köre átláthatatlan, ezért elvileg kockázatot jelenthet velük üzletelni, 83 olyan cég nyert el közbeszerzést az elmúlt években, aminek a tulajdonosi körében magántőkealapok is vannak. Ezek a cégek 2021 és 2024 között összesen 2603 milliárd forintnyi közpénzt nyertek el a közbeszerzéseken, csak a kórházak takarításáért felelős B+N Referencia nevű vállalat közel ezermilliárd forintot kapott az államtól.
A hatóságok eközben szemet hunynak afölött, hogy az alapkezelők nagyjából fele a törvényi kötelezettsége ellenére nem teszi közzé a kezelt alapjai értékét. A TI az adatigénylései alapján végül 142 alap eszközértékét tudta megismerni, ezekben összesen 3100 milliárd forint van (ez kicsivel kevesebb, mint a magyar GDP 4 százaléka).
Ezen probléma kapcsán Reszegi László felhívta a figyelmet egy érdekes esetre: az Magyar Nemzeti Bank nemrég a saját alapkezelőjét is felszólította, hogy tegyen eleget a beszámolási kötelezettségének, ami a szakértő szerint már kabaré-kategória. Reszegi azt is érthetetlennek nevezte, hogy a magántőkealapok legalább 280 olyan vállalatba fektettek be, aminek se árbevétele, se létszáma nem volt a befektetés időpontjában.
A versenyszféra szenved hátrányt a kormányközeli cégek tündöklése miatt
Reszegi úgy érzi, hogy az átláthatatlan működés és a kormányhoz közel álló vállalatok rendkívüli eredményessége a közbeszerzéseken végső soron nemcsak az államot károsítja meg, hanem a magánszektort is. A versenyképesebb vállalatok ugyanis kevésbé tudnak növekedni az állami megrendelések híján, a vezetőségük pedig sok esetben arra jut, hogy már próbálkozni sem érdemes ezeken a tendereken. Az egyetemi tanár így fogalmazott:
Zsiday Viktor az általa mutyiszektornak nevezett, államhoz közel álló szféra károkozására konkrét példát is hozott, az érintettek megnevezése nélkül:
„Egy vállalkozó üzemeltetett egy hotelt. Mellette felhúztak egyet állami támogatásból, így az olcsóbban tudta adni a szobáit, ezért pedig a másik szálloda tönkrement” - mesélte.
Zsiday még egy aggályos pontra hívta fel a figyelmet. A magántőkealapokba pénzt rakó állami és nem állami szereplők befektetési jegyeket kapnak a befektetésükért cserébe, amelyek jelenleg akár egyetlen nap alatt gond nélkül gazdát cserélhetnek, és még annak sem kell nyilvánosnak lennie, hogy a vevő mennyi pénzt fizetett a jegyekért. Külföldön egyébként jellemzően különböző jogok kapcsolódnak az állam által vásárolt befektetési jegyekhez, például egy minimumhozam, amit ki kell fizetni az állami befektetés után. Arról fogalmunk sincs, hogy itthon is vannak-e ilyen jogok.
Egy dolgot még mindenképpen le kell szögezni a magántőkealapokkal kapcsolatban: azt, hogy elvileg a beléjük fektetett pénz egy idő után visszajárhat a befektetőnek, méghozzá hozammal. Igaz, az lehet éppen negatív hozam is, és az átláthatóság hiánya miatt a pénznek nagyon könnyen nyoma veszhet. És persze olyan is előfordulhat, hogy a rossz befektetői döntések miatt a kezelt állami vagyon egy része egyszerűen megsemmisül, ahogy az nagyjából 200 milliárd forinttal történt az MNB-alapítványok esetében.