A magyar jogvédő- és civilszervezetek nem szerveztek számottevő rendezvényt az Emberi Jogok Világnapján, ugyanakkor a szakértők szerint a közösségi szerepvállalás kulcsfontosságú.
A magyar jogvédő- és civilszervezetek nem szerveztek számottevő rendezvényt az Emberi Jogok Világnapján. Hetvenhét éve, december 10-én történt, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, azt a dokumentumot, amely rögzíti az emberek alapvető szabadságjogait.
A migráció, a kisebbségek ügye, a hajléktalanhelyzet, a háborúk, az oktatás, sőt, az öregedés is számtalan olyan esetet okoz, amelyekben az emberi méltóság, és az emberi jogok sérülhetnek, azonban sok esetben ezekre nincs valódi jogorvoslat.
Lena Riemer (CEU) migrációkutató-jogász azt mondja, hogy Európa határvidékein, a lengyel-belarusz határtól a spanyol partokig naponta történnek jogsértések, mivel sokszor erőszakosan tartják vissza a bevándorlókat, "elfogják őket, vagy pingpongoznak velük". Az Európába való bejutással sokan az életüket is kockáztatják.
Mint mondja, a gyakorlatban alig van lehetőség jogorvoslatra. A törvények számos garanciát biztosítanak a menekülteknek arra, hogy az ügyeiket bíróság elé vigyék, és hallassák a hangjukat, de nagy eltérés van a törvénybe foglaltak és a valóság között. Azt látjuk, hogy ezeknek a jogsértéseknek csak egy töredéke kerül ténylegesen a bíróság elé, ecseteli.
Riemer úgy véli, hogy a civil szervezeteknek kulcsszerepe van a humanitárius feladatokban, az olyan napok pedig, mint amilyen az Emberi Jogok Világnapja is, egy pillanatra kihangosítják a nehéz helyzetben lévők történeteit. Az idősgondozás terén is fontos a közösség.
Mint azt a Magyar Máltai Szeretszolgálat közép-magyarországi régióvezetője mondja, az állandó foglalkoztatás mellett ez az, ami biztosíthatja a méltóságteljes időskort. Morva Emília szerint a magyar idősgondozás úgy lehetne jobb helyzetben, ha a szektort vonzóbbá tennék, azonban ez egy bonyolult ügy.
Szerinte a szociális ágazatra jelenleg jellemző, hogy azt nagyon kevesen választják hivatásuknak. Szerinte arra kellene törekedni, hogy a szakmát minél vonzóbbá tegyék. Ha ugyanis jó kollégákkal tudna együtt dolgozni az ember, az garantálja egyúttal az intézmények színvonalát is, mondja.
A magyar törvényhozás az emberi jogok napján ratifikálta, hogy Magyarországon ENSZ Egyetemi Intézet jöjjön létre: Kőszegen fogják megalapítani a legnagyobb kormányközi jogvédő szervezet tizennegyedik intézményét, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ez előrelépést jelent-e a helyi gyakorlatban.