Rob Jetten miniszterelnöknek nehézséget okozott a kisebbségi koalícióján belüli politikai viszályok megfékezése; a válság akkor csúcsosodott, amikor nézeteltérések alakultak ki a baloldali ellenzéki pártok által javasolt úgynevezett „milliomosadó” kapcsán.
Jetten a hétvégén meghosszabbította a koalíciós partnereivel folytatott válságtárgyalásokat, hogy elkerülje a kormány összeomlását, miután a pénteki, több órás megbeszélésen nem sikerült konszenzust elérni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A válság oka az a nézeteltérés, amely a Jetten által vezetett centrista D66, a jobbközép CDA és a jobboldali VVD között az ország költségvetési terveivel kapcsolatban alakult ki.
Jetten kabinetjének amúgy is törékeny egysége újabb csapást szenvedett el a héten, amikor a D66 és a CDA képviselői elfogadták a két balközép ellenzéki párt – a PRO és a Volt – által javasolt módosításokat, hogy egy egész napos vita után csütörtök este szoros szavazással átnyomjanak egy adócsomagot a holland parlamentben.
A megállapodás feltételei azonban felháborították a VVD-t, a PRO vezetője, Jesse Klaver többször is „milliomosadónak” nevezte a megállapodás egy részét.
A javaslat célja, hogy 38,5%-os magasabb adót alkalmazzanak a 60 ezer eurót meghaladó jövedelmekre, például a megtakarításokból vagy befektetésekből származó kamatokra. Aki 60 ezer eurónál kevesebb profitot nyer ki vagyonából, annak nem kell ezt a magasabb adókulcsot fizetnie.
A válság akkor robbant ki, amikor a tervet a parlament elfogadta, miután a kormány megszerezte a baloldali pártok támogatását az adócsomag átnyomásához. A VVD azonban a kormány saját adóterve ellen szavazott; a párt vezetője, Dilan Yeşilgöz-Zegerius kijelentette, hogy váratlanul érte a döntés.
A VVD „kudarcba fulladt kísérletnek” nevezi a kisebbségi koalíciót
Miután pénteken több mint hét órás válságtárgyalásokat folytatott koalíciós partnereivel – amelyek során a kormány jövője a hajszálon függött –, Jetten bejelentette, hogy egyelőre együtt maradnak.
Yeşilgöz azonban a tárgyalások után újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy „a kisebbségi kormány egy kudarcba fulladt kísérlet, és így nem mehet tovább”.
A koalíció „alapvető újraindítását” szorgalmazta, és azt Jetten is elismerte, hogy „komoly újrakezdésre” van szükség.
„Az elmúlt napokban sok jó dolog történt, de voltak olyanok is, amelyek nem alakultak jól… jobban kell teljesítenünk” – mondta Jetten.
„Ehhez pedig mélyreható tárgyalásokra van szükség, amelyeket ma meg is kezdtünk. Ez a beszélgetés még nem ért véget. Éppen ezért a következő néhány napot azzal fogom tölteni, hogy nyugodt és megfontolt módon folytassam ezeket a tárgyalásokat a három koalíciós párttal” – fogalmazott Jetten.
Ez a legújabb krízis a széttagolt holland politikai színtéren, ahol az elmúlt évtizedben négyszer is parlamenti választást kellett tartani, aláásta a közvélemény bizalmát az ország törvényhozói iránt.
Jetten, Hollandia legfiatalabb kormányfője, hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy új korszakot nyit a parlamenti pártok közötti konszenzus terén, de eddig nem sikerült megfékeznie a törvényhozásban – sőt, saját koalícióján belül is – dúló politikai viszályokat.
A legutóbbi vita felvetette a rendkívüli választások lehetőségét, mindössze kilenc hónappal Jetten kormányának hivatalba lépése után.
A közvélemény-kutatások szerint a baloldali PRO párt és annak energikus fiatal vezetője, Jesse Klaver nyerné a rendkívüli választásokat, míg a szélsőjobboldali szélsőséges Geert Wilders a második helyen végezne.