A kormányzó Kommunista Párt következő öt évre szóló tervének vázlatát a csütörtökön kiadott, 5 000 szavas közleményben ismertették.
Kína vezetői megfogadták, hogy csökkentik az ország függőségét a külföldi csúcstechnológiától, és erősebb belső keresletet ösztönöznek, miközben az Egyesült Államokkal fennálló, fokozott kereskedelmi feszültségek jelentette „erős szeleknek” ellenállnak.
A kormányzó Kommunista Párt következő öt évre szóló tervének vázlata egy 5000 szavas kommünikében jelent meg csütörtökön, a Pekingben tartott négynapos csúcsértekezlet után, alig néhány nappal a Hszi Csin-ping kínai vezető és Donald Trump amerikai elnök között tervezett tárgyalások előtt.
Az ötéves tervek a szovjet típusú központi tervezés korszakát idézik. Kína ma is nagy mértékben támaszkodik rájuk a szakpolitikai prioritások kijelölésére és a források elosztásának meghatározására. Az olyan pártplénumok, mint a mostani, arra is szolgálnak, hogy a pártot Hszi vezetése mögé sorakoztassák fel.
A csütörtöki bejelentés nem mutat jelentős irányváltást. A növekvő kereskedelmi feszültségek ellenére Kína továbbra is globális gyártóhatalom kíván maradni, miközben belföldön erős gazdasági növekedést tart fenn.
Kína magabiztosságra tesz szert a kereskedelmi háborúban
Kína „mélyreható” változásokkal és növekvő bizonytalanságokkal néz szembe, áll a kommünikében, amelyet az állami média közölt.
A szöveg nem utal közvetlenül a Peking és Washington közötti kereskedelmi háborúra, de figyelmeztet a növekvő „bizonytalanságokra és előre nem látott tényezőkre”.
„Proaktívan kell azonosítanunk, reagálnunk a változásokra és irányítanunk azokat, és merjünk szembenézni erős szelekkel, hullámzó vizekkel, sőt veszélyes viharokkal is” - áll benne.
Han Wenxiu, a pénzügyi, gazdasági és vidékügyi döntéshozatalt felügyelő vezető pártfunkcionárius pénteken újságíróknak azt mondta, hogy Kína jó helyzetben van az ilyen kockázatok kezelésére, hozzátéve: „minden válságban van lehetőség, és a válság lehetőséggé alakítható”.
Chi Lo, a BNP Paribas Asset Management Ázsia és a Csendes-óceán térségi vezető piaci stratégája szerint a tudományos és technológiai önellátás érdemi javítására helyezett hangsúly valószínűleg nagyobb magabiztosságot tükröz abban, hogy Kína kevésbé sérülékeny a kereskedelmi háború nyomásával szemben.
A párt megfogadta, hogy 2035-re „jelentősen erősebb” nemzetközi befolyást, gazdasági és nemzeti erőt ér el, és „megóvja a multilaterális kereskedelmi rendszert”, ami Pekinget a szabadkereskedelem védelmezőjeként tünteti fel - jegyezte meg Leah Fahy, a Capital Economics Kína-szakértő közgazdásza.
Maradnak a hazai gazdasági kihívások
A kínai kommüniké hangsúlyozta, hogy „erős” belső piacra van szükség a belföldi kereslet bővítésével és a fogyasztás növelésével.
Az ingatlanszektor visszaesése, amely akkor kezdődött, amikor Kína még a COVID-19 járvány miatti fennakadások közepette aláásta a fogyasztói bizalmat, rontotta a háztartások vagyoni körülményeit és tömeges elbocsátásokat okozott.
A kormány a kereslet élénkítésére a korszerűbb gyárakba és berendezésekbe irányuló beruházásokat ösztönözte, és támogatásokat fizet azoknak, akik régi háztartási gépeiket és járműveiket újra cserélik. Sok ágazatban azonban a termelési kapacitás meghaladja a keresletet. Ez káros árháborúkat váltott ki, és arra késztette a vállalatokat, hogy növeljék exportjukat, ami viszont tovább fokozza a kereskedelmi feszültségeket.
Még erős állami támogatás mellett is 4,8 százalékkal bővült a gazdaság az elmúlt negyedévben, ami az elmúlt egy év leglassabb üteme. A hivatalos adatok szerint a feldolgozóipari aktivitás szeptemberben már a hatodik egymást követő hónapban zsugorodott, mivel a belföldi kereslet lanyha maradt.
Kína vezetői kitartanak amellett a cél mellett, hogy „közepesen fejlett” országgá váljanak, és 2035-re megduplázzák a gazdaság 2020-as szintjét.
Ez a következő évtizedben évi nagyjából 4-5 százalékos átlagos növekedést jelent - mondta Lynn Song, az ING Bank Greater China régiójának vezető közgazdásza.
Kína továbbra is gyártó nagyhatalom marad
Kína a világ legnagyobb gyártója, a globális termelés mintegy 30 százalékát adja, és a világgazdaság körülbelül egynegyedét teszi ki. Az új ötéves terv - a kommüniké szerint - azt célozza, hogy a feldolgozóipar „megfelelő szinten” maradjon, és a fejlett iparágak képezzék a gerincét.
Ez azt jelzi, hogy a gyártás továbbra is kiemelt prioritás marad, még a túlkapacitás és az árháborúk ellenére is, mondta Leah Fahy a Capital Economics-tól.
Az évek során a kínai gyártás a munkaerő-igényes, olcsó termelésről a nagyobb hozzáadott értékű termékekre váltott, például elektromos járművekre, robotikára és akkumulátorokra. A következő években a hangsúly a fejlett gyártáson lesz - mondta Robin Xing, a Morgan Stanley vezető kínai közgazdásza.
Ez olyan területeket foglal magában, mint a kvantumtechnológia, a biogyártás, a hidrogén- és a magfúziós energia, a mesterséges intelligencia és a következő generációs mobilkommunikáció - mondta Zheng Shanjie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, Peking fő tervező szerve vezetője.
Zheng szerint „ezek az iparágak készen állnak a felfutásra”. „Ez azt jelenti, hogy a következő tíz évben egy újabb csúcstechnológiai iparágat építünk Kínában, ami folyamatos lendületet ad majd a kínai modernizáció elérésére irányuló erőfeszítéseinknek.”
Zheng megjegyezte, hogy az erősebb belső piac kiépítése stratégiai prioritás.
„A nagy országok gazdaságait mind a belföldi kereslet hajtja, és a piac a legszűkösebb erőforrás a mai világban” - mondta.
Nem világos, hogy a fogyasztói költekezés és a belföldi beruházások élénkítésére irányuló kínai vállalások érdemben visszafogják-e az exportot.
A Morgan Stanley szerint Kína részesedése a globális elektromos járművek eladásaiból 2023-ban elérte a 46 százalékot, és olyan nagy kínai cégek, mint a BYD és a CATL, vezető pozíciót vívtak ki az akkumulátortechnológiában és gyártásban.
Kína kulcsszerepet tölt be a globális ellátási láncokban, és stratégiai ellenőrzést gyakorol a ritkaföldfémekhez való hozzáférés felett; ezeket az anyagokat számos termékben használják.
„A kínai kormány a gyártást a biztonság és a más országokkal szembeni geopolitikai befolyás kulcskérdésének tekinti” - tette hozzá Gary Ng, a Natixis vezető közgazdásza.
Hszi folytatja a hatalom központosítását
A négynapos plénumot viszonylag alacsony részvétel jellemezte.
A kommüniké szerint a Kommunista Párt elit Központi Bizottságának 205 teljes jogú tagjából csak 168 volt jelen, a 171 póttag közül pedig 147.
Ez azt tükrözi, hogy „példátlan arányban kerültek politikailag bajba a Központi Bizottság tagjai” Hszi párton belüli mélyreható tisztogatásai nyomán - mondta Neil Thomas, az Asia Society Policy Institute Center for China Analysis kutatója.
A legnagyobb személyi változás Zhang Shengmin tábornok előléptetése volt, aki Kína második legmagasabb rangú tábornoka lett. Ő váltotta He Weidongot, akit Hszi legutóbbi korrupcióellenes akciója során nyolc másik magas rangú tisztségviselővel együtt kizártak a pártból.
A változások azt jelzik, hogy Hszi alatt a politikai lojalitás és a korrupció elleni fellépés kap hangsúlyt - mondta Sun, a londoni King’s College munkatársa. Ahogy a párt tovább központosítja a hatalmat, „Hszi politikai pozíciója és párton belüli dominanciája továbbra is viszonylag biztos” - tette hozzá Sun.