Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékezik és ahhoz képest fogalmazza meg önmagát a magyar politika. Orbán Viktor beszédein szépen követhető, hogyan változott a magyar miniszterelnök habitusa, politikai irányvonala és az ehhez szabott retorika is.
"Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt " - talán ez a legismertebb Orbán Viktor-idézet október 23-i ünnepségről, 2021-ban mondta a Magyarország európai szerepéről a miniszterelnök akkor, amikor valamennyi ellenzéki párt összefogni készült a FIDESZ-KDNP ellen a 2022-es választáson. Ezek a beszédek, bár erősen árulkodnak a korról és az aktuális politikai helyzetről, nem tartoznak a legtöbbet idézettek közé: a választásoktól jellemzően időben távolabb, kevésbé felpaprikázott hangulatban hangzottak el, a miniszterelnök több évben ki is hagyta ezeket az ünnepségeket, mert például uniós csúcstalálkozóra volt hivatalos. A nagy programbeszédek - például az illiberális demokráciát meghirdető 2014-ben - Tusványoson, a hazai ellenféllel szemben a legdurvábbak pedig inkább március 15-én hangzottak el. ("A választás után elégtételt fogunk venni", 2018, "Átteleltek a poloskák", 2025). Az október 23-i Orbán-beszédnek ugyanakkor megvannak az állandó toposzai, és ha ezeket sorba vesszük, látjuk, honnan és hová jutott el a miniszterelnök.
A mindenkori ellenfél = Szovjetunió
A FIDESZ és Orbán Viktor október 23-ájának rendszeres hivatkozási pontja 2006 október 23., amikor az őszödi beszéd után felháborodott, a rendőrökkel rendszeresen összecsapó tüntetők összekeveredtek a Fidesz megemlékezéséről távozó békés ünneplőkkel, és a tévéostrom miatt revansra vágyó rendőrség velük szemben is brutálisan lépett fel. A miniszterelnök rendszeresen használja ennek az emlékét arra, hogy párhuzamba állítsa a forradalmat leverő Szovjetuniót a 2006-ban kormányzó szocialista-liberális koalícióval, azt pedig az éppen aktuális legerősebb belpolitikai kihívójával.
A másik jellemző gondolatmenete ezeknek a beszédeknek, hogy egyre erősebb párhuzamot vonnak a Szovjetunió és a külföldi ellenfélként felfestett, Magyarország ellen fenekedő gonosz erők között. Ez 2010 előtt adott esetben lehetett Oroszország is: "A szovjetek birodalma is a múlté", mondta 2007-ben Orbán. "Eltűnt, de nem enyészett el nyomtalanul. Helyén ma egy életerős, újratatarozott keleti hatalom emelkedik fel. (...) A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük."
IMF, Soros, határozatlan Európa
Ugyanakkor 2010 után ez lassan átfordult, először egyfajta megfoghatatlan hálózat, spekulánsok, tőkések, (akiket 2015 után Soros György személyesített meg) lettek a Szovjetunió aktuális megfelelő, majd egyre inkább a Brüsszel néven emlegetett Európai Unió. Az EU kezdetben még alapvetően jó szándékú, csak kissé tehetetlen szervezetként jelent meg ezekben a beszédekben. "Európa még nem döntötte el, hová is álljon. Brüsszelben még nem tudják, a fékre lépjenek, vagy inkább a gázpedálra, jobbra vagy inkább balra fordítsák a kormánykereket", mondta például 2012-ben.
A 2010-es évek közepén is rendre felmerült a Magyarországot veszélyeztető szervezetek között az EU, de még mindig úgy, mint ahol harc dúl a kontinens irányításáért, és nem úgy, mintha a Brüsszel néven megszemélyesített EU maga törne Magyarország ellen. "Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől, hogy el akarják dönteni helyettünk, hogy kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban", mondta 2016-ban. "Itt állunk, és elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, s azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo Brüsselicusszá gyúrjanak bennünket", lépett finoman előre ehhez képest 2017-ben.
Az ügyetlen EU-tól a gonosz EU-ig
A 2020-as évekre az EU = Szovjetunió párhuzam az október 23-i Orbán-beszédek legfontosabb és leginkább egyértelmű elemévé vált. A pénzügyi viták és a migráció után a legfontosabb konfliktusos terület a jogállamiság és az Ukrajna elleni orosz agresszió lett, ugyanakkor egész a közelmúltig a belga főváros gonoszsága mellé mindig járult egyfajta komikus teszetoszaság is. "Moszkva tragédia volt, Brüsszel kortárs komédia. (...) Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy akarunk. Ha nem akarunk, nem táncolunk", mondta Orbán Viktor 2023-ban Veszprémben. Ez a folyamat jutott el 2024-ben oda, hogy Orbán nyíltan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy bábkormányt akar Magyarország élére helyezni. "Megvan a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni, megvan a vezetője is, igazi aláíró fajta, ideális jelölt egy bábkormány élére", mondta 2024-ben a Millenárison Orbán, kerülve, hogy kimondja akár a Tisza-párt, akár annak vezetője, Magyar Péter nevét.
Mozgósítási verseny
A 2025-ös október 23-ának fontos eleme az is, hogy a Fidesznek tavaly óta van hasonló súlycsoportot képviselő kihívója. Elemzők ennek tulajdonítják, hogy 2 olyan év után, amikor Orbán Viktor a nemzeti ünnepeken vidéken tartott beszédet, és gyakorlatilag átengedte a főváros szimbolikus tereit az ellenzéknek, '24-ben visszatért Budapestre, akkor még megszűrt közönség elé, a Millenárisra. Az idei október 23-mal és a Békemenettel a Fidesz egyértelműen felvállalta a mozgósítási versenyt a Tisza párttal szemben - ugyan nehéz lesz objektíven összehasonlítani a részvételt, de legalább attól nem tart jelenleg a Fidesz, hogy szemmel látható nagy különbség lesz a két rendezvény látogatottságában. És bár kisebb hangsúlyeltolódások mindig vannak Orbán beszédeiben, de a közel 20 év alatt felrajzolt ívet - egyre durvább retorika az EU-val és saját belpolitikai ellenfeleivel szemben - nem valószínű, hogy meg fogja törni.