Dobrindt belügyminiszter és a CDU/CSU a kitoloncolási központokat szorgalmazza, az AfD szerint az SPD blokkolja ezeket. A Zöldek és a Baloldal az emberi jogok megsértésére figyelmeztet, az SPD pedig önmagával küzd.
"Ellenőrzés és világos határvonal" – ez az a mottó, amellyel Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter vissza akarja szorítani az illegális migrációt Németországban és Európában. Ennek alapját az új európai menekültügyi rendszer (CEAS) képezi majd. Erről csütörtökön heves vita folyt a Bundestagban. A tényleges megvalósításról nincs egyetértés.
Ezt vitatták meg
"Humanitás, szolidaritás és rend" – ez Dobrindt vezérelve. Más szóval: nem szabad, hogy minden teher egyetlen állam vállára nehezedjen, hanem azokat igazságosan kell elosztani Európa-szerte. Eddig a dublini rendelet volt hivatott biztosítani az igazságos elosztást. E rendelet szerint a menekülteknek abban az uniós országban kell menedékjogot kérniük, ahová először érkeztek.
Ez azonban a gyakorlatban eddig nem működött jól: a határidők lejártak, más tagállamok nem működtek együtt úgy, ahogy kellett volna, a bevándorlók pedig kijátszották az eljárásokat. Az eredmény: másodlagos migráció és egy teljesen túlterhelt rendszer.
Dobrindt: nincs jog a szabadon választott országra
A menekültügyi eljáráshoz van jog, de nincs jog arra, hogy a menekültügyi eljárás során szabadon választható országot válasszanak Európában – mondja Dobrindt. Javaslata: a bűncselekményt elkövető migránsok kitoloncolása Afganisztánba, másodlagos központokba és harmadik országokban lévő visszatérési csomópontokba.
"Konkrét előrelépéseket teszünk ebben a kérdésben" – mondta Alexander Throm, a CDU/CSU belpolitikai szóvivője az Euronewsnak. Throm a hazatelepítési központok mellett új fogvatartási kritériumok létrehozását szorgalmazza - hogy a hazatelepítések megvalósíthatóbbá váljanak.
"Ezek olyan emberek, akik illegálisan érkeztek Európába, és nincs joguk védelemre, nincs joguk itt maradni. Vissza kellene őket küldeni a hazájukba, vagy ha ez nem lehetséges, egy másik biztonságos harmadik országba" – mondta Throm az Euronewsnak.
"Nagyszerű ötlet" – de a végrehajtás miatt ismét kudarcot vall?
"Ez egy nagyszerű ötlet, és mi álltunk elő vele" – mondta Bernd Baumann, az AfD parlamenti képviselője az Euronewsnak a hazatelepítési központokról. De ez az ötlet kudarcra van ítélve: "Aki ezt meg akarja valósítani, az nem működhet együtt az SPD-vel" - mondja az AfD-s képviselő.
Az EU sem lenne nagy segítség. Baumann úgy véli, hogy a megvalósítás csak nemzeti politikával lehet sikeres. A CEAS minden, csak nem hatékony, mert továbbra is bárki bejöhet az európai határokon túlra. Az illegális migrációt nem állítanák meg, csak újraosztanák a "kötelező kvóták" miatt – mondta Baumann az Euronewsnak.
Meg lehet-e védeni az emberi jogokat?
Nem, véli Claudia Roth zöldpárti EP-képviselő: "A menekülő emberek kriminalizálására való állandó visszavezetés valóban helytelen" – mondta az Euronewsnak.
A menedékjogot a német alkotmány rögzíti. Roth utal Németország felelősségére is a történelmével kapcsolatban.
"Senki sem hagyja el ok nélkül a hazáját. És én inkább ezzel foglalkoznék, mint azzal, hogy most azt gondolnám: hogyan hárítsam át a felelősséget az emberekért, a védelmet kereső emberekért a külvilágra" – mondta Roth az Euronewsnak.
Clara Bünger, a Baloldali Párt képviselője szintén úgy véli: az új CEAS reform biztosítja, hogy az EU-ba, Németországba érkező emberek közül alig néhányan kapnak majd itt védelmet.
Bünger figyelmeztet: "A jövőben az emberek túlnyomó többsége fogvatartási központokba kerül, majd harmadik országokba szállítják őket, amelyek nem biztonságosak". A baloldali párti képviselő aggódik az emberi jogok miatt. A menekültügyi eljárásokat egyre inkább aláássák – mondta Bünger az Euronewsnak.
Az SPD megosztott
Az SPD-s Hakan Demir viszont nem lát mindent feketén. A KEMR-ben sok olyan pont van, amely jó irányba mutat – mondta az Euronewsnak. Ugyanakkor aggódik az emberi jogok miatt is, különösen a másodlagos létesítményekben és a harmadik országokban lévő visszatérési központokban történő mozgáskorlátozásokkal kapcsolatban.
Elvileg a visszatoloncolási központok jogilag lehetségesek - mondja az SPD EP-képviselő. "De valahányszor megkérdezem: "Mondj egy országot, ahol ez most lehetséges, és ahol a jogi feltételek adottak", soha nem kapok választ".
Európai példák
A múltban már voltak sikertelen próbálkozások. Azonban nem a koncepció, hanem a keretfeltételek vallottak kudarcot. Olaszország például azt tervezte, hogy migránsokat szállásol el albániai menekültügyi központokban, ami ellen jogi ellenállásba ütközött.
Ennek az volt az oka, hogy ezek egyfajta fogva tartási központnak minősültek. Egy olasz bíróság ezt aztán jogellenesnek nyilvánította. Albániában azonban nem lett volna más megoldás - mert a szabad mozgás mellett az elutasított menedékkérők gyakorlatilag Szerbián keresztül utaznának vissza az EU-ba.
Az Egyesült Királyságnak a migránsok Ruandába való kitoloncolására vonatkozó tervei szintén kudarcot vallottak. Azonban ebben az esetben sem a visszatérési központok miatt! Az Egyesült Királyság eredetileg azt tervezte, hogy a menekültügyi eljárásokat közvetlenül a harmadik országok végzik el. Az Egyesült Királyság bíróságait ez nem nagyon győzte meg. A Konzervatív Párt ezután javítani akart a helyzeten, és az Egyesült Királyságban akarta lefolytatni a menekültügyi eljárásokat. Erre azonban nem került sor, mivel a Munkáspárt teljesen elutasította a tervet. Ezért soha nem fogjuk megtudni, mi lett volna a végeredmény.
Hollandia sikeresebb volt: a holland kormány nemrégiben egyetértési megállapodást írt alá Ugandával. Az elutasított menedékkérők számára egy visszatérési központot hoznak létre. Ez egy befogadóközpont lesz, nem börtön. A kísérleti projektet a következő hónapokban véglegesítik és jogilag biztosítják.
Ez mutatja, hogy a projekt mint olyan nem valószínű, hogy kudarcot vall – de az ellenszél és a megosztott kormány igen.