Oslóban holnap hirdetik ki a Nobel-békedíj nyertesét, két nappal a közel-keleti áttörés után. Az Izrael által is jelölt Donald Trump már többször is egyértelművé tette, hogy szerinte őnála lenne a legjobb helyen az idei díj. De van-e rá reális esélye?
HIRDETÉS
Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyan már júliusban közölte, hogy Nobel-békedíjra jelöli az amerikai elnököt, de amikor szerda éjjel kiderült, hogy valóban sikerült tető alá hozni az Izrael és a Hamász közti megállapodást, a túszok várható elengedését Tel Aviv utcáin ünneplő emberek is elkezdték követelni, hogy az amerikai elnök kapja meg a rangos kitüntetést.
Trump - aki évek óta hajt az elismerésre, mondván, hogy hét háborút lezárt - már első elnöki ciklusa idején is presztízskérdésnek tartotta, hogy megkapja a díjat. Idén augusztusban pedig, amikor telefonon beszélt Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszterrel, ismét szóba hozta ezt a kérdést is.
A norvég kormánynak azonban semmilyen beleszólása sincs a Nobel-békedíj odaítélésébe. Erről egy öttagú testület dönt, amelynek tagjait a norvég parlament nevezi ki (ez az egyetlen Nobel-díj, amit nem Stockholmban adnak át).
Csökkenti azonban Trump mostani esélyét, hogy az idei díjra való jelölések határideje január 31-e volt, nem sokkal azután, hogy visszatért a Fehér Házba.
Két elnöki ciklusa alatt Trumpot több mint tízszer jelölték a díjra. Netanjahu mellett Kambodzsa miniszterelnöke, Hun Manet, egy ukrán politikus, valamint az Egyesült Államok, Svédország és Norvégia törvényhozói is jelölték - idézi fel a Sky News (Pakisztán előrelátóan már a jövő évre jelöli az elnököt az Indiával kötött béke előremozdításáért). Idén 338 jelölt van, közülük 244 magánszemély és 94 szervezet.
Szakértők korábban jelezték, hogy ha sikerülne nyomást gyakorolnia Oroszországra, hogy vessen véget az ukrajnai háborúnak, vagy Izraelre, hogy állítsa le a gázai háborút, Trump esélyes jelölt lenne.
Szerda éjjel jelentős fejlemény történt: Izrael és a Hamász jóváhagyta Donald Trump 20 pontos béketervének első fázisát. Ez azt jelenti, hogy a Hamász által fogva tartott 48 izraeli túsz, akik közül 20-an valószínűleg még életben vannak, hétfőig visszatérhetnek.
Nina Graeger, az Oslói Békekutató Intézet igazgatója szerint azonban a szerda éjszakai események túl későn következtek be Trump számára.
"Nagyon valószínűtlen, hogy a gázai éjszakai fejlemények befolyásolnák a Nobel-bizottság holnapi döntését" – nyilatkozta a Sky Newsnak. "Ebben a szakaszban a díjazottat már kiválasztották, és a pénteki bejelentés előtt előkészítették a beszédeket."
Ha azonban Trump 20 pontos terve tartós és fenntartható békét eredményez Gázában, a bizottságnak szinte biztosan komolyan figyelembe kell vennie ezt a jövő évi tanácskozások során.