A Donald Trump által augusztusban aláírt rendelet nyomán a Nemzeti Gárda több mint 2000 tagja járőrözik Washington utcáin, ami az európai fővárosokéhoz hasonló jeleneteket idéz fel. Amerikai szakértők és a lakosok szerint azonban más jelenségről van szó.
Washingtonban, a híres National Mallon sétálva könnyű észrevenni a tartalékos katonai egységek különböző csoportjait. Az amerikai Nemzeti Gárda - egy állami katonai tartalékos erő, amelyet szövetségi küldetések esetén közös szolgálatra hívhatnak be - mintegy 2200 katonája a főváros számos metróállomásán és közterületén állomásozik.
Jelenlétük első pillantásra nem különbözik Brüsszel, Párizs vagy London utcáitól, ahol katonai egységek jól láthatóan járőröznek a kulcsfontosságú intézményekben, nevezetességekben és közlekedési csomópontokban.
Carrie Lee, a German Marshall Fund vezető munkatársa és az Egyesült Államok katonai-polgári ügyeinek egyik legjelentősebb szakértője szerint azonban a helyzet egészen más az Atlanti-óceán túloldalán.
"Az amerikaiak egyszerűen nem szoktak katonákat látni az utcákon" - mondta az Euronewsnak.
"Ezért sokunk számára nagyon megrázó, amikor a metró mellett sétálva négy dél-karolinai nemzetőr egyenruhás fickót látunk M-16-osokkal a kezükben" - mondta Lee, aki korábban az amerikai hadsereg hadi főiskolájának docense is volt.
"Bűnözés, bűnözés, bűnözés"
Amikor augusztus 11-én a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón bejelentette döntését a Nemzeti Gárda fővárosba küldéséről, Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a lakosság különböző félelmeire reagál, nevezetesen arra, hogy "kirabolnak, megerőszakolnak, lelőnek és megölnek".
Trump szavai szerint a döntés célja az volt, hogy "segítsen helyreállítani a törvényt, a rendet és a közbiztonságot Washingtonban".
"Ez a felszabadulás napja Washingtonban, és visszavesszük a fővárosunkat - visszavesszük" - mondta Trump. "Történelmi akciót jelentek be, hogy megmentsük nemzetünk fővárosát a bűnözéstől, a vérontástól, a zűrzavartól és a mocsoktól, és a még rosszabb dolgoktól".
A sajtótájékoztatón az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy átveszi az irányítást a fővárosi rendőrség felett, és szövetségi bevándorlási és kábítószer-ellenes rendőröket küld oda.
"Mindannyian ismernek olyan embereket és barátaikat", akik erőszakos bűncselekmények áldozatai lettek - mondta Trump az újságíróknak. "Lehet bármi, amit csak akarnak, de biztonságot akarnak az utcákon".
A Republikánus Párt washingtoni vezetője, Patrick Mara egyetértett ezzel a megközelítéssel. "A legtöbb (képviselőházi) tagnak van egy története arról, hogy a bűnözés hogyan hatott az életükre... Úgy értem, egy gyakornokot megöltek, meggyilkoltak az elmúlt néhány hónapban" - mondta az Euronewsnak.
A 21 éves massachusettsi kongresszusi gyakornokot, Eric Tarpinian-Jachymot júniusban lőtték agyon, Michael Gill volt Trump-párti tisztviselőt pedig 2024-ben egy autólopás során ölték meg. Mindkettő a hadsereg tartalékosainak Washingtonba vezénylésének okaként szerepelt.
Mara is úgy véli, hogy az elnök döntése már régóta váratott magára. "Trump elnök megválasztása előtt volt egy olyan helyzet, hogy a képviselőház republikánus tagjai lementek hozzá Floridába látogatóba" - mondta.
"És az első dolog, amit mondott nekik, hogy 'Hogy mennek a dolgok Washingtonban?'. És az első dolog, amit válaszoltak, az volt, hogy 'bűnözés, bűnözés, bűnözés'. Szóval ez nem hasonlít semmilyen helyzethez, amiben DC korábban volt."
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke megvédte a bevetés hatékonyságát, a letartóztatási statisztikákra hivatkozva a siker bizonyítékaként. "Összesen 465 letartóztatás történt, és a művelet még tart" - mondta az újságíróknak egy augusztus 19-i sajtótájékoztatón.
"Ha nem lett volna ez a munkacsoport és a magas szintű koordináció, valamint az elnök vezetése, akkor még 465 erőszakos bűnöző lenne a főváros utcáin".
Ree és Lex, a magukat nem Trump támogatóinak számító washingtoni lakosok elismerik, hogy a bűnözés továbbra is probléma az amerikai fővárosban.
A washingtoni impozáns neoklasszicista kormányépületek árnyékában húzódó utcán a 30 éves Lex egy olyan helyre mutatott, ahol egy barátját elrabolták.
A washingtoni városi rendőrség (MPDC) hivatalos statisztikái szerint 2025-ben eddig közel 1900 erőszakos bűncselekmény történt a városban.
Muriel Bowser washingtoni polgármester azonban támadta az elnököt, azt állítva, hogy az erőszakos bűncselekmények 30 éve a legalacsonyabb szintre csökkentek - ezt a számot az elnök és Mara is cáfolta, aki azt is kijelentette, hogy minden állítólagos csökkenés még mindig kicsi lenne, mintha "májrákod lenne, de most már csak a vesédben".
Washington 100 ezer lakosra jutó 1006 erőszakos bűncselekménye az első helyen áll az Egyesült Államok államai között - ez 180%-kal magasabb az országos átlagnál, és jelentősen meghaladja az olyan európai fővárosokét, mint Párizs a maga 180 erőszakos bűncselekményével vagy Berlin a 100 ezer lakosra jutó 95 erőszakos bűncselekménnyel.
A 100 ezer lakosra jutó 26,6 gyilkossági arány 2024-ben a negyedik legmagasabb az amerikai nagyvárosok között, közel hatszor magasabb, mint New Yorké, és jóval magasabb, mint az európai társaiké átlagosan. Brüsszelben ez a szám 3,19 volt, a második legmagasabb az EU-ban.
A történelem mégis azt mutatja, hogy a csapatok bevetése a reguláris rendőrség fölé továbbra is példátlanul erősíti az elnöki hatalmat a helyi bűnüldözés felett egy amerikai nagyvárosban.
Szakértők szerint ezek a döntések alapvetően ellentmondanak a beavatkozásmentes szövetségi kormányzat amerikai hagyományának, amely a polgári ügyekbe való katonai beavatkozást a demokráciára és a személyes szabadságra egyaránt fenyegetésnek tekinti.
"Az amerikai kultúra éppen az, ahol a rendfenntartást mindig is a lehető legalacsonyabb szintű helyi hatóságoknak tartottuk fenn, és ez az alkotmány 10. kiegészítéséig nyúlik vissza. És ez része az amerikai jogi hagyománynak" - mondja Lee, aki karrierje nagy részét a hivatásos katonai oktatásban töltötte, ahol magas rangú tiszteket tanított a nemzetbiztonsági politikáról és döntéshozatalról.
- mutatott rá.
Mark Cancian nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos ezredes, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető tanácsadója az Euronewsnak elmondta, hogy a bevetés politikai jellege váltotta ki a washingtoniak haragját, és nem a tényleges csapatok.
"Az emberek bírálták ezeket a telepítéseket, mert a helyi kormány akarata ellenére történtek" - mondta Cancian.
"A bűnözés elleni harcot rendőrségi feladatnak tekintik, és aggályok merültek fel, hogy a fegyveres katonák hibát követnek el a halálos erő alkalmazásakor. Szerencsére ez eddig nem történt meg" - mutatott rá.
"Ez nem egy Glock"
Lex, aki Brüsszelben az EU-val együtt dolgozott, amikor a hadsereget különböző európai országokba telepítették a terrorfenyegetések elleni küzdelemben, azt mondja, jelentős különbség van a terrorcselekmények és a rendszeres bűncselekmények kezelésére szánt, példátlan intézkedések között.
"Ha megnézzük ezeket az európai bevetéseket, mindegyikre abszolút szörnyű terrorcselekmények után került sor" - mondta.
Emlékeztetett a 2015-ös párizsi terrortámadásokra, amelyek a Bataclan színház és más helyszínek ellen irányultak, és 130 ember halálát okozták. A 2016-os brüsszeli repülőtéren és metróállomáson történt robbantásos merényletek szintén az okok között szerepeltek, amelyek miatt Lex megértette, hogy katonai személyzetet kell bevetni az európai városokban.
Az Egyesült Államokban az al-Kaida 9/11-es, több ezer emberéletet követelő merénylete után végrehajtott katonai bevetések legitim intézkedések voltak - mondja mind a 40 éves Ree, mind Lex.
A Nemzeti Gárda 2025-ös washingtoni bevetése azonban teljesen más dolog, vagy ahogy Ree mondta: "Ez nem normális. Ennek a bevetésnek nem a (terrorizmus) az előfeltétele. Nem az amerikai nép védelme olyan erőktől, amelyek meg akarnak ölni minket" - mondta Ree.
Az európai katonák a nagy fővárosok utcáin mind automata puskát viseltek. Ezzel szemben az amerikai Nemzeti Gárda tagjait először fegyvertelenül vetették be, és csak később engedélyezték, hogy egyszerű pisztolyt viseljenek.
"Tudja, akárhányszor jártam Európában, a rendőröknél legális fegyverek vannak - mondta Mara az Euronewsnak. "Amerikaként azt gondolod, hogy hűha, nem tudom, mi ez, de nem egy Glock".
Eközben az európaiakat úgy tűnik, nemigen zavarja, hogy Trump csapatokat küld be országa fővárosába. A nemzetközi reakciókból feltűnően hiányoztak a legfelsőbb európai vezetők nyilatkozatai, akik általában beleszólnak a jelentős amerikai politikai döntésekbe.
Brüsszel, a fegyveres bűnözés európai fővárosa?
Részben ez azzal is magyarázható, hogy Európában a katonai bevetések a városokban teljesen más jogi keretek között történnek.
Németországban az alaptörvény kifejezetten tiltja a hadsereg belügyekbe való beavatkozását, kivéve természeti katasztrófák esetén.
Franciaországban a 2015-ös párizsi merényletek után indított Sentinelle hadművelet keretében közel 7000 katonát is bevetettek, de szigorúan a terrorizmus elleni mandátum alapján, amely 15 napon belüli parlamenti értesítést és hathavonta automatikus felülvizsgálatot ír elő.
A katonáknak a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos speciális bevetési szabályaik vannak, és a hazai rendőrség mellett, nem pedig helyett dolgoznak.
Belgium, Olaszország és az Egyesült Királyság is telepített katonákat a terrorizmus fenyegetésének kezelésére, de ezek a bevetések ideiglenesek, fenyegetés-specifikusak és szintén parlamenti felügyelet alatt működnek.
A belga bevetések a fegyveres erők alkalmazásáról szóló 1994. évi törvényt követik, amely a 30 napot meghaladó missziókhoz parlamenti jóváhagyást ír elő, és a katonai személyzetet a rendőrség mellett meghatározott támogató szerepekre korlátozza.
Stefania Benaglia, az EU brüsszeli külpolitikai tanácsadója szerint az USA és Európa közötti különbségek mélyebbek, mint a jogi kérdések.
"Jelentős különbség van mind a felszerelés, mind a rendőrség társadalomban betöltött szerepe tekintetében" - mondta Benaglia az Euronewsnak.
"A speciális egységeket leszámítva az európai rendőri erők szigorúbb szabályok szerint működnek, és korlátozottabban férnek hozzá katonai felszerelésekhez" - tette hozzá.
"Európa a közbiztonság központosítottabb rendszerére is támaszkodik: a nemzeti politikai hatóságok döntenek a bevetésekről, a parancsnoki lánc pedig vertikálisan az elnökig vagy a miniszterelnökig tart." Egyik sem közelíti meg a washingtoni bevetés nyílt végű, bűnözésre összpontosító mandátumát - ez azonban változhat.
Szeptemberben Theo Francken belga védelmi miniszter bejelentette, hogy több katonai egységet tervez a belga főváros utcáira küldeni a nem terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre, nevezetesen a kábítószer-ellenes műveletekre.
A városban megugrott a kábítószerrel kapcsolatos bandaháború: Julien Moinil, a városi ügyész szerint január és augusztus közepe között 57 lövöldözés történt, és több mint 7000 személyt tartóztattak le - ez majdnem háromszorosa a 2024-es teljes évinek.
Moinil, aki júliusban maga is rendőri védelem alá került, miután komoly fenyegetéseket kapott a Brüsszelben működő drogkartellektől, azt állította, hogy ez egy olyan város, ahol "mindenki veszélyben van".
- mondta Francken védelmi miniszter.
Benaglia szerint az európai fővárosokra erős biztonsági nyomás nehezedik. "Európa számos fővárosában - Brüsszellel kezdve - folyamatos vita folyik a biztonságról. A drogbandákhoz kapcsolódó lövöldözések rekordszintet értek el, bár az Egyesült Államokkal összehasonlítva továbbra is más nagyságrendűek" - mondta.
"Ez a hullámzás vitákat váltott ki arról, hogy ki kell-e terjeszteni a felügyeletet és növelni kell-e a járőrözést a városi területeken. Bár az Egyesült Államokban zajló tendencia valószínűleg hatással lesz ezekre a vitákra, az Atlanti-óceán két partján jelentős különbség van az erőszakot - és az arra adott reakciókat - mozgató politikai indítékok között." - tette hozzá.
Washingtonban a Nemzeti Gárda számos katonáját a parkok körüli szépítési projektekbe vonultatták be, ahol szisztematikusan szedik össze a lakosok által hátrahagyott szemetet.
Néhányan a főváros ikonikus Lincoln-emlékművének árnyékában ültek, szünetet tartva a napozásban való ácsorgásban a ragacsos, tikkasztó washingtoni hőség közepette.
A Union Station főpályaudvaron az amerikai nemzeti gárda egyik, fegyverét tartó tagja hajlandó volt beszélgetni, de a beszélgetés rövid volt. Azt mondta, Georgiából érkezett. Arra a kérdésre, hogy szerinte sokáig marad-e Washingtonban, a fiatalember vállat vont.