Egy fellebbviteli bíróság engedélyezte Donald Trump amerikai elnöknek, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartsa a Nemzeti Gárda csapatait Kaliforniában, amelyeket azután vetettek be, hogy a városban tüntetések törtek ki a bevándorlási razziák ellen.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte Donald Trump elnöknek, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartsa a Los Angeles-i Nemzeti Gárdát, miután az állam kormányzója megtámadta a bevetésüket.
Trump a bevándorlási razziák miatti tüntetések után hívta be a csapatokat. A döntés felülírja egy alsóbb szintű bíróság bírájának döntését, aki szerint az elnök ezzel törvénytelenül járt el.
A Nemzeti Gárda bevetése 1965 óta az első, amelyet amerikai elnök a kormányzó engedélye nélkül, amerikai földön hajtott végre.
A 9. amerikai kerületi fellebbviteli bíróság háromtagú bírói testülete határozatában egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy Trump valószínűleg jogszerűen gyakorolta hatáskörét a gárda ellenőrzésének föderalizálása során.
Azt mondta, hogy bár az elnököknek nincs korlátlan hatalmuk arra, hogy átvegyék az ellenőrzést egy állam gárdája felett, a Trump-kormányzat elegendő bizonyítékot mutatott be ahhoz, hogy a tüntetők erőszakos cselekményeire hivatkozva védhető indoklással rendelkezzen erre.
"A vitathatatlan tények azt bizonyítják, hogy a Nemzeti Gárda bevetése előtt a tüntetők "leszorítottak" több szövetségi tisztviselőt, és "betondarabokat, folyadékkal teli palackokat és más tárgyakat" dobáltak a tisztviselőkre" - írta a bíróság a döntése indoklásában.
"A tüntetők szövetségi épületeket is megrongáltak, és legalább egy szövetségi épület bezárását okozták. Egy szövetségi furgont pedig megtámadtak a tüntetők, akik betörték a furgon ablakait" - tette hozzá a bíróság. "A szövetségi kormánynak jelentős érdeke fűződik az ilyen incidensek megelőzéséhez".
Azt is megállapította, hogy még ha a szövetségi kormány nem is értesítette Gavin Newsom kaliforniai kormányzót a Nemzeti Gárda föderalizálása előtt, ahogy azt a törvény előírja, akkor sem volt joga megvétózni az elnöki parancsot.
Hatáskör kérdése?
Trump az "Igazság" (TruthSocial) közösségi platformján ünnepelte a döntést, "nagy győzelemnek" nevezte azt.
Azt írta, hogy "az egész Egyesült Államokban, ha a városainknak és az embereknek védelemre van szükségük, mi vagyunk azok, akik megadjuk nekik, ha az állami és helyi rendőrség bármilyen okból képtelen lenne elvégezni a munkát".
Newsom közleményt adott ki, amelyben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a bíróság lehetővé teszi Trump számára, hogy megtartsa a Nemzeti Gárda feletti ellenőrzést. De a döntés egyik aspektusát üdvözölte is.
"A bíróság jogosan utasította el Trump azon állítását, hogy azt tehet a Nemzeti Gárdával, amit akar, és nem kell magyarázkodnia a bíróság előtt" - mondta Newsom.
"Az elnök nem király és nem áll a törvények felett. Folytatni fogjuk kiállásunkat Trump elnöknek, az amerikai katonáknak az állampolgárokkal szembeni önkényes felhasználásával szemben"."
A bírósági ügynek szélesebb körű következményei lehetnek az elnök azon hatalmára, hogy katonákat vethet be az Egyesült Államokon belül, miután Trump utasította a bevándorlási hivatalnokokat, hogy más, demokrata vezetésű városokból való kitoloncolásokat helyezzenek előtérbe.
Trump azzal érvelt, hogy a csapatokra a rend helyreállításához volt szükség. Newsom szerint a lépés feszültségeket szított, kisajátította a helyi hatalmat és erőforrásokat pazarolt. Azóta úgy tűnik, hogy a tüntetések lecsengenek.