Oroszország szeptemberben fokozta nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadásait Ukrajna ellen. Mindezekre az Európa felé történő orosz légtérsértések és a béketárgyalások befagyása közepette került sor.
A háború történetének legnagyobb támadássorozata
HIRDETÉS
Oroszország mintegy 5638 nagy hatótávolságú drónt és 185 rakétát lőtt ki szeptember folyamán, ami 36%-os növekedés augusztushoz képest.
Moszkva ideiglenesen visszafogta a légicsapásokat Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump amerikai elnök augusztus 15-i csúcstalálkozója előtt, de a megbeszélés nem hozott előrelépést. Oroszország ezután szeptemberben kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások „szünetelnek”, és jelezte, hogy folytatja offenzíváját.
Szeptemberben Oroszország megindította a háború történetének legnagyobb légi bombázását a 6-áról 7-ére virradó éjszaka, amikor 810 drónt lőtt ki Ukrajnára. A zárótűz eltalálta a kijevi belvárosban fekvő ukrán kormányzati épületet, melyet először ért csapás 2022 februárja óta.
Oroszország május 10-e óta minden egyes éjjel lőtt ki drónokat Ukrajna ellen, miután véget ért a Putyin elnök által bejelentett háromnapos „fegyverszünet”, amely egybeesett a nagyszabású moszkvai katonai parádéval.
A támadások elhárítására Ukrajna mobil légvédelmi egységeket, elektronikus zavaróberendezéseket és új elfogó drónokat vetett be. A légierő adatai szerint az orosz drónok 87%-át és a rakéták 68%-át lőtték le vagy térítették el. Sőt, az év során már képes volt nagyon távoli orosz bázisok elleni közeli dróntámadásokra is.
Ez kimondottan magas arány, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a háborúk történetében sosem történt ilyen tömeges, vegyes (drón–rakéta) támadássorozat. Az elfogások szintje azt jelenti, hogy Ukrajna légvédelme a világ egyik legintenzívebb légitámadás-hullámát volt képes döntő részben kivédeni.
A taktikai siker mellett azonban észre kell venni, hogy a célba találó eszközök stratégiailag még mindig hatalmas veszélyt jelentenek, ami a légvédelem további fejlesztését sürgeti Ukrajna számára. Kijev ezért tárgyalásokat kezdett a NATO-tagországokkal arról is, hogy megosszák tapasztalataikat az orosz/iráni drónok lelövésével kapcsolatban, miután Oroszország megsértette NATO-tagállamok légterét is.
Egyre erősödő követelmény egy kelet-európai drónfal kiépítése is - Ukrajnával közösen -, ami az alacsony rétegű légvédelem kialakítását jelentené. Ennek keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden bejelentette, hogy Ukrajna drónok elleni harcban részt vevő és tapasztalatokat szerzett katonai egységet telepít Dániába - „gyakorlatok céljából”.
Jelenleg nyoma sincs semmiféle béketárgyalásnak
Alaszka után sem épült ki egy működő, részleteiben kidolgozott és jogilag kötelező béketerv, és a rendelkezésre álló felvetések is homályosak, vagy ellentmondásosak. Ukrajna álláspontja továbbra is az, hogy nem fogadhat el olyan feltételeket, amelyek a területi szuverenitását aláássák.
A NATO részéről sem körvonalazódik egy „5. cikkely” formula, ami azt jelentené, hogy külön paktum alapján védelmet nyújtana olyan államnak is, amely nem tagja az atlanti szövetségnek. Nem ismert, hogy milyen formában és kik lennének a garantáló nemzetek, de főként az, hogy a formula milyen jogi kötelezettségekkel járna a számukra.
Az sem ismert, hogy Oroszország ténylegesen visszavonulna-e vagy feladna-e jelenleg birtokolt területeket a békeszerződés fejében. Ezt az elgondolást gyakorlatilag kizárja, hogy Oroszország már annektálta a keleti területek jókora részét, és beemelte őket az Orosz Föderáció alkotmányos rendszerébe is.
Nem tudjuk, hogy a felek dolgoznak-e valamilyen tárgyalási ütemterven és és sorrenden (fegyverszünet, részegyezmények, teljes szerződés), és nem ismertek a szerződésen kívüli esetleges politikai egyezségek sem. Ugyanez vonatkozik a garanciák kikényszeríthetőségére is, azaz kérdéses marad, hogy ha Oroszország megszegi az esetleges megállapodást, akkor milyen mechanizmusok lépnek életbe.
Ugyanígy a jövő zenéje, hogy sor kerülhet-e újabb Trump-Putyin találkozóra, vagy egy Zelenszkij-Putyin, esetleg egy hármas csúcsértekezletre. Az orosz fél közleményei szerint ez a kérdés nincs napirenden, noha korábban az orosz vezető tett olyan kijelentést, hogy hajlandó fogadni az ukrán elnököt - Moszkvában.
A legkevésbé bizonytalan kérdés az, hogy kap-e folyamatos támogatást Ukrajna a jövőben annak érdekében, hogy katonailag és diplomáciailag megtartsa tárgyalási pozícióját. A NATO, az Európai Unió és az USA jelenleg teljes egyetértésben van abban, hogy Ukrajna alkuképességét meg kell tartani, amíg a valódi békefolyamat ideje el nem érkezik.
Egy Oroszországtól származó kompromisszum lenne a legfontosabb kiinduló pont, például hogy hajlandó legyen mérsékelni követeléseit, de eddig nem látható, hogy Moszkva a legcsekélyebb formában is kész lenne erre.