Az EKB és a legfontosabb uniós tagállamok szkeptikusak az Európai Bizottság merész tervével kapcsolatban, amely szerint orosz eszközöket akarnak elkobozni Ukrajna finanszírozására.
HIRDETÉS
Jóllehet a tervet Ukrajna hatalmas finanszírozási igényeinek kielégítésére innovatív új megoldásnak tartják Brüsszelben, a Kijevnek nyújtandó különleges „kárpótlási hitel” iránti felhívást azonban több kulcsfontosságú szereplő is potenciálisan átpofozott megoldásnak tekinti, amely végül új, komoly problémává válhat.
A javasolt kölcsönt, amelyet Ursula von der Leyen jelentett be az „Unió helyzetéről” szóló beszédében, Koppenhágában fogják részletesen megvitatni az EU vezetői szerdán. A terv szerint több száz milliárd eurót használnának fel az EU-ban befagyasztott orosz központi banki eszközökből Ukrajna költségvetési hiányának pótlására és hosszú távú biztonságának finanszírozására.
Az Európai Bizottság elnöke azt állítja, hogy a terv – amely Hugo Dixon, a Reuters neves kommentátorának 2024-es cikkén alapul – nem érinti az alapul szolgáló eszközöket, ami potenciálisan sértené a nemzetközi jog által garantált szuverén immunitásukat.
Ennél is fontosabb, hogy Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a hitelt, ha Moszkva beleegyezne Kijev háborús kártérítésébe. Elméletileg ez a megállapodás lehetővé tenné a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő EU-tagállamok számára, hogy ne kelljen pénzt kiadniuk Ukrajna háborús erőfeszítéseinek és újjáépítésének támogatására.
A terv számos fontos részletéről azonban meglepően kevés az egyetértés – írja az Euractiv. Az egyik nagy kérdés az érték. Friedrich Merz német kancellár, aki a Financial Timesban múlt héten megjelent véleménycikkében teljes mértékben támogatta Brüsszel javaslatát, kijelentette, hogy az „csaknem 140 milliárd euró” kamatmentes hitelt biztosíthatna Kijevnek.
Hétfőn azonban Ujvári Balázs, a Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a hitel „körülbelül 170 milliárd eurót” fog mozgósítani a befagyasztott eszközökből a brüsszeli Euroclearnél, amely az orosz központi bank eszközeinek döntő többségét tartja. Azokat az EU röviddel Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után fagyasztotta be.
Sok uniós tisztviselő és diplomata hangsúlyozza, hogy az ilyen nézeteltérések teljesen normálisak, amikor a tervek még korai fejlesztési szakaszban vannak. Vitatható azonban, hogy a javaslat – és az azt övező részletek hiánya – egy olyan Bizottságra utal, amely egyre inkább a háttérben működik, és amelynek vezetője a kritikusok szerint nem rendelkezik alapvető gazdasági ismeretekkel.
A terv máris szokatlanul heves reakciót váltott ki Belgiumból, amely az EU-tárgyalásokban kulcsszerepet játszik, mivel az Euroclear székhelye.
„Putyin pénzét elfogadni, és a kockázatokat Belgiumra hagyni: ez nem fog megtörténni, hadd legyek nagyon világos ebben” – mondta Bart De Wever miniszterelnök a múlt héten. Hozzátette, hogy a befektetők „visszavonhatják tartalékaikat az euróövezetből, ha az országok látják, hogy a központi bank pénze eltűnhet, ha az európai politikusok úgy látják jónak”.
A Bizottság ezután másfél oldalas feljegyzést adott ki a tagállamoknak a tervéről, mielőtt az EU nagykövetek pénteken megvitatták volna azt, de ez csak részben enyhítette Belgium aggodalmait, a kérdést ismerő források szerint.
Az egyik uniós diplomata szimpátiáját fejezte ki De Wever álláspontjával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az EU végrehajtó szerve javaslata nem egyenlő az egyoldalú elkobzással, amelyet Belgium, Franciaország, Olaszország és több más tagállam már régóta ellenez.
„Megértjük, honnan származnak De Wever megjegyzései” – mondta a diplomata. „De kreatív megoldásokat szeretnénk találni a pénzeszközök felhasználására, figyelembe véve a jogi és pénzügyi kockázatokat.”
Lagarde haragja
Brüsszel javaslata – és annak előterjesztésének módja – az Európai Központi Bank (EKB) haragját is kiváltotta, amely már többször figyelmeztetett arra, hogy a vagyon jogilag nem megfelelő felhasználása a befektetők tőkéjének Európából való kivonulását eredményezheti, ami a legrosszabb esetben veszélyeztetheti az euróövezet pénzügyi stabilitását.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde csalódott amiatt, hogy a Bizottság nem nyújtott be írásos tervezetet az EU pénzügyminisztereinek koppenhágai találkozója előtt – állítja egy, a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekkel tisztában lévő forrás. Egy sajtótájékoztatón a láthatóan dühös Lagarde még nevetést is kiváltott a közönségből, amikor közvetlenül megkérdezte Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztost, hogy pontosan miből áll a terv.
„Ha jól értjük, ez nem lefoglalás, nem elkobzás, hanem a készpénzre vonatkozó követelés eurokötvényekre vonatkozó követelésre való átváltása. Igaz ez?” – kérdezte.
Dombrovskis, akit a kérdés zavarba ejtett, nem válaszolt közvetlenül. Ehelyett megismételte, hogy a terv nem egyenlő a kisajátítással, és hangsúlyozta, hogy az eszközökből származó nyereséget jelenleg egy külön program keretében használják fel az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros G7-kölcsön finanszírozására.
„Dolgoznak a részleteken”
Más fontos kérdésekben is zavar uralkodik. Ezek közé tartozik az, hogy az EU hogyan szándékozik teljesíteni von der Leyen ígéretét, miszerint nem nyúlnak az alapul szolgáló eszközökhöz, miközben a tagállami garanciák révén „mobilizálják” a forrásokat, ahogyan azt John Berrigan, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért felelős főigazgatója javasolta a múlt heti parlamenti meghallgatáson.
„Pontosan ezen dolgozunk – a részleteken dolgozunk” – mondta Ujvári, a Bizottság szóvivője, amikor hétfőn arra kérték, hogy fejtse ki ezt az ellentmondást.
Nem kívánta részletesen kifejteni a Bizottság összefoglalójában szereplő javaslatot, amely szerint a hitel jóváhagyásához nem lenne szükség a 27 tagállam egyhangú támogatására, mint az EU Oroszországra vonatkozó szankciócsomagja esetében.
A jóvátételi hitel terv az Európai Unióról szóló szerződés egy konkrét szakaszára (31. cikk, 2. bekezdés) támaszkodna, amely kimondja, hogy a Tanács „minősített többséggel” hozhat döntéseket a blokk „stratégiai érdekeivel és céljaival” kapcsolatos kérdésekben. Az egyhangúság követelményének elkerülésével megkerülhető lenne Magyarország esetleges vétója, amelynek Moszkva-barát vezetője, Orbán Viktor többször is azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a szankciók meghosszabbítását.
Az európai tisztviselők figyelmeztettek, hogy a kártérítési hitelekkel kapcsolatos nézeteltéréseket valószínűleg nem tudják elsimítani a szerdai találkozón Koppenhágában.
A Bizottság szóvivője azt ígérte, hogy továbbra is „nagyon alaposan” vizsgálják a tervet, és hamarosan részletesebb javaslattal fognak előállni.