Bár előzetesen a palesztin állam ígért elismerése kapta a legnagyobb figyelmet, az iráni szankciók, az ENSZ reformja, az Ukrajna elleni orosz háború, az éghajlati célok, a globális fejlesztési célok és a humanitárius válságok megoldása is az asztalon van.
HIRDETÉS
A világ vezető politikusai New Yorkban gyűlnek össze, hogy részt vegyenek a kedden kezdődő ENSZ Közgyűlésen, amelyen megfigyelőként rész vesz a Szentszék és a Palesztin Állam is.
A palesztin képviselők várhatóan videókapcsolaton keresztül vesznek részt az ENSZ Közgyűlés idei, 80. ülésszakán, miután az Egyesült Államok külügyminisztériuma a kötelezettségvállalások megszegésére hivatkozva megtagadta a vízumot a Palesztin Hatóságot képviselő tisztviselőktől, köztük Mahmúd Abbász elnöktől.
Az ukrajnai háború szintén kiemelt helyen szerepel majd a vezetők megbeszéléseinek napirendjén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán mond beszédet, míg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - Vlagyimir Putyin orosz elnök helyett - a tervek szerint szombaton.
Az idei közgyűlésen várhatóan további Irán elleni szankciókról, az éghajlat és a fenntarthatósági fejlesztési célokról, egyéb humanitárius válságokról és az ENSZ működési kapacitásának reformjáról - az eredetileg márciusban bejelentett UN80 kezdeményezésről - is lesz vita.
Palesztina
A palesztin államiság várhatóan az idei ENSZ-közgyűlés egyik legnagyobb témája lesz, miközben a világ egyre nagyobb nyomást gyakorol Izraelre, hogy tiltakozzon a gázai háború és az azt követő súlyos humanitárius válság miatt.
A nemzetközi közösség nagy része is bírálta az izraeli kormányt a megszállt Ciszjordániában tervezett, a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintett tervei és a növekvő telepesmozgalom miatt.
Erre reagálva számos ország, köztük Franciaország, Belgium, Málta, Portugália, Kanada és Ausztrália várhatóan a hétfői ülésen hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, hogy ezzel is próbálják életben tartani a kétállami megoldás reményét.
A várakozások szerint Keir Starmer brit miniszterelnök is be fogja jelenteni, hogy országa elismeri Palesztina államot.
A bejelentések valószínűleg heves bírálatokat váltanak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök részéről, aki szintén jelen lesz az ENSZ New York-i székhelyén. Az izraeli miniszterelnök várhatóan pénteken lép az ENSZ-közgyűlés színpadára.
Izrael álláspontja szerint a palesztin állam elismerése jutalmazza a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023 október 7-én elkövetett brutális mészárlást, amely a háború közvetlen kiváltó oka volt. A palesztin államot elismerni tervező államok többségében a Hamász lefegyverzését és hatalomból való távozását, illetve a túszok szabadon bocsátását szabják az elismerés feltételéül.
Iránnal szembeni szankciók
A világ vezetői versenyt futnak az idővel azzal, hogy a héten újból szankciókat vezessenek-e be Irán ellen.
Csütörtökön jár le a Teheránnal kötendő nukleáris megállapodás elérését célzó 30 napos vitarendezési folyamat, amelyet Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, az úgynevezett E3 indított el.
Az E3-országok hat hónapos időtartamot javasoltak az Iránnal való diplomáciai kompromisszum kidolgozására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken elutasította az Iránnal szembeni szankciók végleges feloldásáról szóló határozattervezetet, így csak néhány nap áll rendelkezésre a megállapodás tető alá hozására.
Az európai országok követelték, hogy Irán engedje vissza az ENSZ nukleáris ellenőreit a helyszínre, hogy egyértelműen eloszlassák a Teherán dúsított uránkészletével kapcsolatos aggodalmakat, lehetővé téve az Egyesült Államokkal való újbóli kapcsolatfelvételt. Irán fenntartja álláspontját, és tagadja, hogy atomfegyverre vágyna.
A diplomáciai csatornát a 12 napos Izrael-Irán háború befejezése után nyitották meg újra. Júniusban Izrael katonai offenzívát indított Irán ellen, hogy válaszoljon a Netanjahu által a világbékére nézve "súlyos következményekkel" járó fenyegetésekre.
Az izraeli hadművelet iráni politikusokat, katonai vezetőket, nukleáris létesítményeket és tudósokat, valamint katonai helyszíneket vett célba. Az Egyesült Államok csak napokkal Tel-Aviv inváziójának megindítása után avatkozott be, és precíziós támadásokat hajtott végre az ország három fő nukleáris létesítménye ellen.
Donald Trump amerikai elnök nem sokkal a támadás után bejelentette, hogy hét B-2-es lopakodó bombázó repülőgép, amelyek egyenként két "bunkerromboló" bombát szállítottak, sikeresen "megsemmisítette" Teherán létesítményeit. Az értékelést Netanjahu is osztotta, aki azt állította, hogy Trump támadásai évekkel vetették vissza az iráni atomprojektet.
Teherán azonban lekicsinyelte az amerikai támadásokat, Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető azt állította, hogy Trump megjegyzései "erősen túlzóak".
Párizsi megállapodás
António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán várhatóan a Párizsi Megállapodás aláíróit is összehívja, hogy aktualizálják nemzeti hozzájárulásaikat (NDC).
A 2015-ben elfogadott megállapodás egy jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, amelynek célja az éghajlatváltozás katasztrofális hatásai elleni küzdelem azáltal, hogy a globális felmelegedést úgy korlátozzák, hogy a Föld átlaghőmérséklete végső soron kevesebb mint 2ºC fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Az NDC-k olyan nemzeti éghajlat-változási cselekvési tervek, amelyek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a tiszta energiával kapcsolatos kezdeményezések előmozdításának módozatai.
A Párizsi Megállapodás előírja, hogy az NDC-ket ötévente frissíteni kell, egyre nagyobb ambícióval, figyelembe véve az egyes országok kapacitását.
Az ENSZ reformja
Az ENSZ bejelentett reformjával, amelyet UN80 kezdeményezésnek neveztek el, várhatóan szintén foglalkozni fognak az ENSZ Közgyűlésen.
A reformot először márciusban mutatták be, válaszul az ENSZ finanszírozásának súlyos csökkentésére, amely pénzügyi válságot okozott a kormányközi szervezet számára.
Az ENSZ-nek több mint 500 millió dolláros (426 millió eurós) csökkentéssel kell szembenéznie a rendes költségvetésében. A megszorítások a következő 2026-os költségvetési évre mintegy 15%-os költségvetési és közel 19%-os létszámcsökkentést jelentenek (2025-höz képest).
A megszorításokra akkor kerül sor, amikor az ENSZ továbbra is krónikus likviditási problémákkal küzd, amelyek a tagállamok hozzájárulásaihoz kapcsolódnak, és amelyeket Trump politikája erősen súlyosbít. Az Egyesült Államok jellemzően a szervezet éves költségvetésének mintegy 22%-át fedezte, az ENSZ-nél dolgozó források szerint a Trump-kormányzat az Ovális Irodába való visszatérése óta nem teljesített semmilyen kifizetést.
Guterres korábban 3,24 milliárd dolláros (2,76 milliárd euró) felülvizsgált költségvetést jelentett be, amely a korábbi mintegy 3,7 milliárd dollárról (3,15 milliárd euró) csökkent le.
Guterres szerint az UN80 kezdeményezés célja, hogy "az ENSZ mozgékonyabbá, integráltabbá és hatékonyabbá váljon, és a szűkülő pénzügyi források mellett jobban tudjon reagálni napjaink globális kihívásaira".
A reformról még folynak a tagállami egyeztetések. Az ENSZ Közgyűlése jó helyszín a világ vezetői közötti további megbeszélésekhez.