Az Egyesült Államok nyugtalan amiatt, hogy Kína szerte a világon megszerzi fontos kikötők felügyeletét vagy használati jogát, ami egy globális tengeri hálózat szisztematikus kiépítését mutatja.
Már rég nem csak a Dél-Kínai-tengerről van szó, hanem egy esetleges világháború kimeneteléről
HIRDETÉS
A két atomhatalom nem csak az ázsiai térségben néz farkasszemet, mivel Kína erős kihívást intézett az Egyesült Államok teljes globális tengeri fölénye ellen. Peking a terjeszkedést a kereskedelem és a szabad hajózás eszméjével magyarázza, de a mélyben súlyos katonai szempontok éppúgy jelen vannak.
Az amerikai kormányzat intézkedéseket hozott nyilvánosságra, új lapot nyitva Amerika gyenge kereskedelmi tengeri jelenlétének erősítésére világszerte.
Elképesztő fejlődési különbségek mutatkoznak Kína javára
Egy jelentés szerint Kína egyedül 2024 augusztusában világszerte 129 kikötői projektbe fektetett be, különböző állami vagy államilag felügyelt vállalatokon keresztül. Az amerikai haditengerészet becslései szerint Kína hajóépítő ipara már 230-szor nagyobb, mint az amerikai kapacitás, ami azt jelenti, hogy évtizedekbe telhet, mire az USA felzárkózik.
Donald Trump kormányzata kiemelt küldetésének tekinti Kína globális kikötői hálózatának visszaszorítását, és több stratégiai terminál nyugati ellenőrzés alá vonását. A kezdeményezés az 1970-es évek óta a legambiciózusabb erőfeszítés annak elkerülésére, hogy egy konfliktus esetén az USA tengeri hátrányba kerüljön Kínával szemben. (Itt megjegyzendő, hogy az orosz haditengerészeti és kereskedelmi jelenlét töredéke a kínainak a világtengereken.)
Mindez az Egyesült Államok lehatározottabb erőfeszítését jelenti a globális hajózásban betöltött pozíció javítására Richard Nixon elnök óta, aki megerősítette a hazai hajógyártást, a kereskedelmi hajónyilvántartást és általában az amerikai tengeri hatalmat. A Nixont követő kormányzatok ezen a téren lanyhábbak voltak, abban a tévhitben ringatózva, hogy a tengeri hegemónia már „zsebben van”.
Közben viszont az ügy katonai súlya magasra nőtt. Kulcskérdés lett a hosszú távú ellátási lánc, az üzemanyagok, alkatrészek, raktározás, a személyzeti pihentetése és gyógykezelés, ami nem egyenlő az állandó bázissal, de a gyors csapásmérő és evakuációs opciókat bővíti. Ezekhez kapcsolódnak a megfigyelési potenciálok, a kereskedelmi terminálok, a kábelfogadó pontok és ipari-katonai adatelemzések. Kétségtelen, hogy ezen a téren is rendkívüli sebesség figyelhető meg kínai részről.
A befolyásolási rendszert tetézik a politikai tőkebefektetések, a koncessziók, a hitelek és a munkahely-ígéretek, amelyekkel hatást lehet gyakorolni a fogadó állam döntéseire, amikor a kikötői hozzáférés és a vámpolitika kerül a tárgyalóasztalra.
Egy kínai óriáscég a fő mumus
Első intézkedésként az amerikai Védelmi Minisztérium felvette a pekingi kormány tulajdonában álló COSCO hajóépítő óriást a feketelistájára, új lapot nyitva a kínai hadsereggel kapcsolatban álló vállalatok számára. A besorolás nem jár azonnali tilalommal, de jelzés arra, hogy milyen további intézkedések várhatók.
Washington emellett a hazai hajógyártást is ösztönözni kívánja, bővíti az USA által ellenőrzött hajózási nyilvántartásokat, felülvizsgálja a globális tengerészeti szabályozást is, és általában új fejezetet nyit a szállítási kockázatok szempontjából szűk keresztmetszetek számára. Áprilisban az elnök végrehajtási rendeletet írt alá a hajógyártási kapacitás fellendítéséről, hogy bővítsék az amerikai ellenőrzés alatt álló hajók flottáját.
Emellett az USA készen áll arra, hogy díjakat vessen ki a kínai gyártású vagy kínai zászló alatt hajózó hajókra az amerikai kikötőkbe való behajózásért. Ezt egyaránt támogatják a demokrata és republikánus törvényhozók, akik Joe Biden elnök mandátumának lejárta óta vizsgálják Kína kikötői tulajdonjogait. Februárban Carlos Gimenez, a Képviselőház Belbiztonsági Bizottságának elnöke kijelentette, hogy „Amerika nem nézheti, és nem is fogja tétlenül nézni, miközben a kommunista Kína továbbra is aláássa az érdekeinket a tengeri kikötőkben”.
A sietség oka az is, hogy az amerikai kereskedelmi hajóflotta nincs felkészülve arra, hogy háború esetén logisztikai támogatást nyújtson a hadseregnek, ezért Washington túlzottan függ a külföldi hajóktól és kikötőktől. A Fehér Ház lehetőségei között szerepel az amerikai vagy nyugati magáncégek támogatása kínai kikötői részesedések felvásárlásában vagy magasabb résztulajdonok megszerzésére.
Ez főként olyan stratégiai pontokra vonatkozik, mint a Panama-csatorna vagy a Perzsa-öböl térsége, de sok más helyszín és régió is szóba kerül.
Európa, Afrika, Latin-Amerika, Ázsia - a teljes földgömb célkeresztbe került
Az amerikai tisztviselők aggódnak Görögország és Spanyolország, a Karib-térség és az Egyesült Államok nyugati partvidékének kikötői miatt is. Noha Kína a nemzetközi kereskedelmi jog keretein belül folytat együttműködést más országokkal, de ezek mérete, gyorsasága és globális kiterjedtsége már figyelmet kelt.
„Az amerikai kormányzat a globális kikötőkbe történő kínai befektetéseket hatalmas fenyegetésnek tekinti nemzetbiztonságára nézve” – mondta Stuart Poole-Robb, a KCS Group kockázatkezelési és hírszerzési tanácsadó cég alapítója. Az aggodalom az, hogy Kína kihasználhatja ezen eszközök feletti ellenőrzését kémkedésre, katonai előnyök megszerzésére vagy az ellátási láncok megzavarására geopolitikai válságok idején.
A kelet-afrikai Dzsibutiban létrehozott stratégiai helyzetű kínai támaszponttal nem lehet mást tenni, mint éberen figyelni a tevékenységét, hogy beavatkozik-e az élesedő Vörös-tengeri konfliktusokba a jemeni húszik ellen. Más helyeken viszont sor kerülhet üzleti vagy diplomáciai műveletekre a felügyelet visszaszerzése érdekében.
Az Egyesült Államok kínai érdekeltségeket fog vizsgálni a görögországi Pireusz kikötőjében, amely kulcsfontosságú csomópont az Európát, Afrikát és Ázsiát összekötő kereskedelmi útvonalon. Egyben fontos támasza Hszi Csin-ping kínai elnök Új Selyemút (BRI) programjának. A COSCO 67%-os részesedéssel rendelkezik a Pireusz Kikötői Hatóság vállalatában.
Európában továbbá Belgium (Zeebrugge) és a hollandiai Rotterdam is célpontja a kínai felvásárlási ajánlatoknak.
A mediterrán térség is vizsgálat tárgya
A Gibraltári-szoros, amely elválasztja Spanyolországot Afrikától és egyben átjáró az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, szintén egy olyan vízi út, amelyet az USA felülvizsgálat tárgyává tenne.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére törekszik, és ez aggodalmat keltett Washingtonban, mivel újabb lehetőséget nyit Peking számára az európai kikötőkhöz való hozzáférésre. A COSCO máris koncessziókkal rendelkezik konténerterminálok üzemeltetésére Valenciában és Bilbaóban, és továbbiak építésről folyik tárgyalás Barcelonában, Cartagenában és Cádizban.
Olaszországban a Vado Ligure mélyvízi kikötő (Savona közelébenI érdemel figyelmet, ahol szintén van már kínai érdekeltség. Trieszt és Genova is kötött már megállapodásokat a Selyemút program keretében.
A Közel-Keleten az Egyesült Arab Emírségek adott 35 éves koncessziót a COSCO-nak Abu Dhabi-ban. Ez kereskedelmi zászlóshajó a régióban, és elvben katonai felhasználásra is alkalmas lehet.
Ám ennél is fontosabb Kína egyiptomi jelenléte Port Szaidban és Alexandriában, ahol nem csak a kikötőben, de a környékbeli ingatlanokban is szerzett már részesedést. Ugyancsak jelen van a csatorna déli kijáratánál, Port Szuezben. Befolyása ezzel kiterjed a Vörös-tenger teljes egészére.
A karibi aggodalmak
Az Egyesült Államok tiltakozik a jamaicai Kingston terminálba történő kínai befektetés miatt, amely elhelyezkedése és mélytengeri létesítményei miatt kulcsfontosságú tengeri átrakodási központ a Karib-térségben. Egy júniusi elemzés szerint Kína jelenléte Jamaicán a legnagyobb biztonsági kockázatot jelenti az USA számára Peking a teljes latin-amerikai és karibi kikötői projekt közül.
Márciusi kingstoni látogatása Marco Rubio amerikai külügyminiszter a kínai stratégiát „ragadozó gyakorlatnak” nevezte, amelynek keretében kormányzati vállalatokat használnak fel arra, hogy „mindenkit alullicitáljanak” és fontos eszközöket szerezzenek meg. Rubio szerint a megbízhatatlan beszállítóktól származó berendezések jelenléte a kritikus infrastruktúrákban növeli az amerikai nemzetbiztonság kockázatát.
„Gyanítom, hogy az Egyesült Államok részéről egyre nagyobb nyomás fog nehezedni ránk, hogy vonakodjunk a Kínával való bármilyen együttműködéstől” – mondta Bruce Golding, Jamaica volt miniszterelnöke, aki korábban segített kínai befektetéseket vonzani a karibi országba, amely mindössze 850 kilométerre fekszik Floridától.
Ugyanilyen feltűnő a guayanai Berbice-körzetben zajló építkezés, ahonnan stratégiai ellenőrzés alá lehet vonni az Argentína/Brazília -> Panama/USA hajózási útvonalakat.
Nem kell kristálygömb ahhoz sem, hogy Kína érdeklődése ki fog terjedni Dél-Amerika egészére és egyáltalán nem csak a kikötőkre. A nagytérségben található a Föld lítium-készleteinek java, ami a technológiai és elektromosautó-ipar egyik legfontosabb alapanyaga. Bolíviában már be is indult egy erre irányuló 2,3 milliárd dolláros kínai project.
Beindult egy fejlesztés a patagóniai Nequén-medence körzetében, amit még Christina de Kirchner argentin elnökasszony adott Kínának 50 éves bérletbe. A létesítmény papíron űrkutatási célú, de nem mellékesen a körzetben található a világ harmadik palagáz-készlete. A Döglött Marha (Vaca Muerta) gúnynevű terület a természet kincseinek feltárásával kelhet új életre, és a jelentkezők egyike Kína.
Veszélyhelyzetek és konfliktuslehetőségek
A teljességigénye nélkül bemutatjuk a kínai tengeri pókháló néhány csomópontját, amelyeknek stratégiai értékei vannak a már említettek mellett.
- Ausztráliában a darwini kikötő bérleti szerződésének kínai megvásárlása okoz feszültséget, amiről Anthony Albanese miniszterelnök júliusi kínai látogatása során azt mondta, hogy visszaveszi a canberrai kormány ellenőrzése alá.
- Nyugat-Afrikában több láncszem is felfedezhető, elsősorban az Egyenlítői-Guinea-i Bata, ami 2021 óta ismétlődő amerikai figyelmeztetések célpontja. A jelek szerint Kína ott egy haditengerészeti logisztikai létesítmény tervez építeni, kiegészítve egy kereskedelmi kikötővel és finomító-kapacitásokkal, ami azért fontos, mert feltöltő bázist biztosítana vele hajói számára az Atlanti-óceánon.
- Nigériában már üzemel a Lekki mélytengeri kikötő, ami kínai hitelből épült, 75% tulajdonjoggal. Stratégiailag ez Nyugat-Afrika legmodernebb mélyvízi kapacitása és konténer-elosztó csomópontja.
- Kenya – Lamu. A 2021-ben indult kínai fejlesztés elakadt, mert biztonsági és finanszírozási gondokba ütközött, de folytatását tervezik, mert a kelet-afrikai partszakasz fontos pillére lehet.
- Srí Lankán 99 évre vette bérbe a China Merchants, egy adósság-átstrukturálási művelet folytán. Indiával szembeni stratégiai helyzete miatt a mélyvízi kikötő hosszú távon katonai célokra is felhasználható.
- Pakisztán – Gvádar fontos kínai csomópont, amely katonailag és logisztikailag ugródeszka lehet az Arab-tengerre a jövőben.
- Mianmar – Kjaukphju. A kínai konzorcium által fejlesztett mélyvízi kikötő (energiavezetékek végpontja, ami tengeri megkerülő útvonalat ad a Malaka-szoros helyett.
- Kambodzsa, Ream haditengerészeti bázis. 2024–25 között kínai finanszírozású móló és bázis épült, kínai hadihajók horgonyoztak itt hónapokon át. A tereprendezés és létesítmények elhelyezése exkluzív kínai hozzáférést biztosít, és regionális elhárítási és utánpótlási potenciált kínál a Thai-öbölben.