Az amerikai elnök szerint az izraeli vezetésnek nagyon meg kell gondolnia, ujjat húz-e az "USA legfontosabb térségbeli szövetségesével", Katarral. Donald Trump ezt a múlt heti dohai izraeli csapással összefüggésben mondta.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy Izraelnek "nagyon óvatosnak" kell lennie Katarral, és Washington legfontosabb térségbeli szövetségesének nevezte az Öböl-menti monarchiát.
Az amerikai elnök a New Jersey állambeli Morristown repülőterén újságírói kérdésre válaszolva mondta azt az izraeli hadsereg múlt heti célzott dohai támadására reagálva, hogy azt üzeni az izraeli kormányfőnek, nagyon-nagyon óvatosnak kell lenniük Katarral. Tenniük kell valamit a Hamász ellen, de figyelembe kell venniük, hogy Katar nagyszerű szövetségese az Egyesült Államoknak".
Az amerikai elnök a múlt héten kitérően fogalmazott, miután az IDF lecsapott a Hamász katari központjára. Lényegében azt mondta, hogy ő nem tudott erről, és nincs feldobva. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az izraeli hadseregnak sikerült-e likvidálnia a gázai terrorszervezet felső vezetését, ami az akció kimondott célja volt. A csapás hat embert ölt meg - a jelentések szerint egy katari biztonsági tisztviselőt és öt Hamász-tisztviselőt. Pár nappal később vált egyértelművé, hogy azok, akik célkeresztben voltak, túlélték a műveletet.
Donald Trump vasárnap már határozottabban, de továbbra is kétértelműen fogalmazott, azt mondta, elégedetlen a Hamász vezetésére mért izraeli csapással. Majd önálló izraeli akciónak minősítette, és közölte, hogy ez nem mozdította elő sem az amerikai, sem az izraeli érdekek érvényesülését.
Diplomáciai kármentés
Donald Trump és Steve Witkoff amerikai különmegbízott pénteken együtt vacsoráztak Mohammed bin Abdulrahman al-Thani sejkkel, aki a katari kormányfő, egyúttal külügyminiszter. Az amerikai elnök "csodálatos embernek" nevezte őt, és azt is mondta, hogy Katarnak "jobb PR-ra" volna szüksége.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn Izraelbe utazott, hogy tárgyaljon a kormányfővel és más tisztségviselőkkel, kifejezze Washington aggodalmát a katari támadás miatt, és tájékozódjon Izrael tervezett új gázai offenzívájáról.
Megfigyelők szerint a múlt keddi dohai művelettel Izrael megnehezítette, akár veszélybe is sodorhatta a gázai tűzszünet érdekében folyó közvetítést, aminek Katar az egyik főszereplője.
A katari kormány közben közölte, hogy a történtek ellenére is folytatja a békeközvetítést a Hamász és Izrael között, de közben csúcstalálkozóra hívta az arab államokat annak megvitatására, hogyan kellene visszavágniuk Izraelnek az emírség szuverenitását sértő katinai akció miatt.
Előzmények és következmények
A Hamász 2023. október 7-i izraeli vérengzése és túszejtése után az izraeli hadsereg offenzívát indított a Hamász gázai alagútrendszerének és egész szervezetének felszámolására. A közel két éve tartó háborúban az övezet nagy része megsemmisült, a helyi hatóságok jelentése szerint 65 ezerhez közelít a halálos áldozatok száma. Ez független forrásból nem igazolt, és nem tudni, hogy a halottak között hány a terrorista és hány a civil. Az izraeli hadsereg vesztesége mostanra meghaladja nyolcszázat.
A Hamász 251 embert hurcolt el 2023. október 7-én, közülük 49-en még mindig a terroristák fogságában vannak, de feltehetően körülbelül húszan lehetnek életben.
A gázai lakosság súlyos humanitárius válsággal küzd, a segélyezés módját gyakorlatilag minden szereplő vitatja, és egymást hibáztatják az elégtelenségéért. A Gázából érkező hírek szerint nagyon sokan éheznek. Az ENSZ kifejezetten éhínséggé nyilvánította az övezet északi részén kialakult helyzetet.
A gázai lakosság szenvedését a nemzetközi közvélemény egyre növekvő része kizárólag Izrael számlájára írja azzal együtt, hogy köztudott, a Hamász készakarva tartja maga elé pajzsként a lakosságot. Izrael a nemzetközi diplomáciában is elszigetelődik. Nyugat-európai államok vezetése sorra jelenti be, hogy elismeri a palesztin államot.
Eközben az izraeli kormányfő aláírta az elmúlt évtizedek legnagyobb telepépítési projektjét, amely gyakorlatilag kettévágja a megszállt Ciszjordániát.
Nem csak Gázában folynak harcok
Az elmúlt két évben Izrael megtorló csapásokat mért az északi határán folyamatosan provokáló libanoni síita Hezbollah állásaira, illetve személyi állományára, majd offenzívát is indított az Irán támogatta félkatonai szervezet felszámolására. A Hezbollah egészen mostanáig a térség legütőképesebb nem reguláris hadereje volt. A hadművelet jelentős pusztítással járt. Csak intenzív nemzetközi közvetítéssel, az amerikai és a francia elnök közbenjárásával sikerült véget vetni a harcoknak Libanon déli részén. Ez a múlt év november végi bejelentés a Biden-kormányzat utolsó külpolitikai sikere volt.
A gázai háborúval összefüggő legjelentősebb térségbeli izraeli hadművelet az Irán elleni csapássorozat volt június közepén. Erről bővebben itt olvashat!
Szíriában is lecsapott az ottani, tavaly decemberi hatalomváltás óta többször. Először az Iszlám Állam újraszerveződésének megakadályozására, legutóbb a megszállt Golan-fennsíkkal közös szíriai határvidéken egyrészt a megtámadott drúz kisebbség védelmében, másrészt az ENSZ ellenőrzése alatt lévő pufferzóna újbóli deklarálásának igényével.
A gázai háború kezdete óta rendszeresen rakétákkal támadó jemeni húszik ellen is számos megtorló akciót hajtott végre az IDF, és egy közelmúltbeli akcióban likvidálta a lázadók miniszterelnökét és a húszi haderő vezérkari főnökét is.