Katar bejelentette, hogy joga van válaszolni Izrael keddi dohai csapására , amely a Hamász politikai vezetőit vette célba, és amit „kirívó támadásnak” nevezett. Az olajtermelő monarchiának többféle eszköze is van, de katonai akcióra vélhetően nem kerül sor.
HIRDETÉS
Sejk Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani, Katar miniszterelnöke a keddi támadást „állami terrorizmusnak” nevezte, amely a régió biztonságát és stabilitását vette célba.
„Katar fenntartja a jogot, hogy válaszoljon erre a nyilvánvaló támadásra” – mondta a monarchia kormányfője szerda késő esti sajtótájékoztatóján.
„Úgy gondoljuk, hogy ma sorsdöntő pillanathoz érkeztünk. Az egész régiónak reagálnia kell az ilyen barbár cselekedetekre.”
Donald Trump amerikai elnök „nagyon elégedetlen” az izraeli légicsapás miatt, amelyben hat ember halt meg, és amely sem Izrael, sem Amerika céljait nem szolgálja.Trump „sajnálatosnak” nevezte a Hamász politikai szárnya elleni csapást, és azt mondta, utasította Steve Witkoff amerikai megbízottat, hogy figyelmeztesse Katart, de már túl késő volt a csapás megállításához. Az izraeli gépeket az amerikai légierő is észlelte, de nekik sem maradt idejük Katar riasztására.
A Hamász közölte, hogy öt alacsonyabb rangú tagja és egy katari biztonsági tisztviselő vesztette életét a légicsapásban, de minden jelentős vezetője túlélte a támadást.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala szerint a Katar elleni légicsapás „teljesen jogos” volt. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a 2023 október 7-i terrortámadás után Izrael megfogadta és meghirdette, hogy bárhol a világon és bármely megfelelő pillanatban le fog sújtani a Hamász felelőseire és bárki másra, akinek direkt vagy közvetett szerepe volt a mészárlásban.
Ilyen megtorló akciókat Izrael nem csak Gázában, de Iránban, Libanonban és Szíriában is végrehajtott az elmúlt másfél évben. Jeruzsálem és Washington felelősnek tartja Katart a Hamász védelmezéséért és finanszírozásáért, de Netanjahu hangsúlyozza, hogy a légitámadás nem az ország, hanem a terrorszervezet vezetősége ellen irányult, akik Katart biztonságos menedékként használják.
2023 novemberében még az volt az első fogolycsere egyik feltétele, hogy Izrael megkíméli a Hamász katari politikai vezetését. Az Egyiptom és Katar közvetítésével létrejött egyezség szerint Benjamin Netanjahu ígéretet tett, hogy Izrael nem hajt végre merényleteket a Hamász Katarban élő vezetői ellen.
A fogolycserék további tárgyalása során ez a feltétel már nem szerepelt az egyezségekben. A tárgyalásokon résztvevő arab tisztviselők tavaly azt híresztelték, hogy Katarnak egyre inkább terhére van a Hamász jelenléte, amelyet biztonsági kockázatnak tartott, és felmerült a terrorszervezet politikai vezetőinek átköltözése Irakba. Erre azonban csak részlegesen került sor.
Milyen eszközei vannak Katarnak az Izrael elleni megtorlásra?
Az emírség hadserege a Global Firepower 2025-ös rangsorában a 72. helyen áll a 145 vizsgált ország közül, ami mérsékelt, de fejlett erőt jelez. A hadseregben 16,000 aktív katona szolgál, akiknek harmada a légierő tagja, és ez az állomány már nem bővíthető az ország alacsony lélekszáma miatt. (Katar lakossága körülbelül 3 milliő fő, de ebből mindössze 10–12% a teljes jogú állampolgár. A fennmaradó nagy tömböt főként indiai, nepáli, bangladesi, pakisztáni, filippínó és egyéb arab országokból érkező vendégmunkások alkotják, akik nem lehetnek a hadsereg tagjai.
A fegyverzet modern és több országból szármaik, benne csúcstechnológiás repülőgépekkel (F-15 Strike Eagle, Dassault Rafale, Eurofighter Typhoon), és fontos szerepet játszik a regionális szövetséges védelmi rendszerben a telepített Patriot ütegekkel. A légierő saját bázisai, amelyek független az amerikai katonai jelenléttől, így az Al-Udeid vagy a Dukhan/Tamim repülőterek korszerű infrastruktúrával rendelkeznek, és az ország gyorsított ütemben fejleszti ezeket.
Mégis, a katonai opció Izraellel szemben valószínűtlen, főleg logisztikai és politikai akadályok miatt, de főként mert Katar szorosan kötődik az amerikai stratégiai szövetséghez.
Ugyanakkor Doha hivatkozhat arra, hogy bár jogában állna egy katonai ellencsapás, de nem él a lehetőséggel, ami jópontot jelent számára a diplomáciai vitákban. Valószínűsíthető, hogy Katar elsősorban a nemzetközi politikai térben igyekszik majd kárt okozni Izraelnek, főként ha végleg kivonul a túszcsere-egyezmények közvetítéséből, ami részben már meg is történt, és a mediátor szerepét egyre inkább Egyiptom vette át.
Korábban Katar szívesen tüntette fel magát a tárgyalási bróker szerepében, és kilépése a közvetítői folyamatból azt az üzenetet küldené az izraeli közvélemény felé, hogy a maradék túszok kimentése ettől fogva végleg esélytelen, aminek felelőssége Netanjahut terheli.
További politikai lehetőség éket verni az USA és Izrael közé, megnehezítve Washington számára Jeruzsálem feltétlen támogatását, hiszen Izrael egy amerikai szövetséges szuverenitását sértette meg. Emellett többféle jogi útra is léphet – nemzetközi bíróságokon vagy ENSZ-szintű szervezeteknél követelheti az izraeli támadás nemzetközi kivizsgálását.
A legerősebb eszköz a gazdasági befolyás
Katar a világ LNG-exportjának 20%-át ellenőrzi, és óriási bevételeit külföldi befektetésekbe csatornázza, elsősorban a Qatar Investment Authority (QIA) szuverén alap révén, amely több mint 500 milliárd dolláros vagyont kezel.
Európában különösen erős jelenléte van: részesedéssel bír a londoni Heathrow repülőtérben, a Porsche–Volkswagen-csoportban, a Barclays bankban, valamint ikonikus ingatlanokban, például a Harrods áruházban és a londoni Canary Wharf negyedben.
Franciaországban a Paris Saint-Germain futballklub tulajdonosaként sportdiplomáciai befolyást is kiépített, Németországban pedig energiamegállapodások révén kötötte magához az ipart. Ezek az érdekeltségek egyaránt gazdasági hasznot és politikai tőkeáttételt jelentenek, hiszen Katar képes beruházásain keresztül lobbizni és jelezni elégedetlenségét európai partnerei felé.
A gazdasági befolyás kiegészül a médián keresztüli „puha hatalommal”. A dohai székhelyű Al-Jazeera hálózat világszerte ismert, és a közel-keleti közvélemény formálásában kiemelt szerepet játszik, gyakran primer hírforrásként, amelynek állításait olykor ellenőrizetlenül adják tovább a világhálózatok. (Izrael be is tiltotta területén a hálózat működését.)
A széles médiabefolyás, a sporton keresztüli imázsépítés és az energiaszállítási szerződések együtt teszik lehetővé, hogy Doha gazdasági eszközökkel is nyomást gyakoroljon, legyen szó az Európai Unióval folytatott LNG-tárgyalásokról, vagy regionális politikai vitákról. Katar így a katonai erő korlátozott súlyát gazdasági és kulturális befolyással kompenzálja, és használja fel befektetéseit politikai súlyának növelésére..