Orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, egy lakóházat is eltalálva. A lengyel hadsereg lelőtte a behatolókat, NATO-gépek is riasztást kaptak. Az incidens nyílt provokációként értelmezhető, ami súlyos figyelmeztetés a szövetségnek, mert a háború immár közvetlenül érint NATO-területet.
A NATO történetében ilyen súlyú riasztási helyzet még nem fordult elő
Ez az első olyan dokumentált eset, amikor egy NATO-tag közvetlen katonai akcióval válaszolt egy ellenséges eszköz behatolására. A jogilag és politikailag is példátlan incidens számos kérdést vet fel, főként azt, hogy meddig tűrheti a NATO a határok folyamatos megsértését, és hogyan reagál kollektíven, ha újabb hasonló eset történik?
A provokáció súlyosságát jelzi, hogy életbe léptették a „Tier1-reakciót” is, ami NATO legmagasabb riasztási és sürgősségi szintjét jelenti, amikor már azonnali katonai és diplomáciai reagálás szükséges.
Ilyenkor a szövetség AWACS felderítő gépei, a légvédelmi egységek, illetve készenléti vadászgépek lépnek akcióba, amit a közös parancsnoksága (SHAPE, Mons) közvetlenül koordinál. Célja az, hogy megelőzze az eszkalációt és egyben jelezze Moszkvának, hogy a szövetség figyel és készen áll a válaszra.
A Tier-1 részeként holland F-35-ös harci repülőgépek is felszálltak, és Mark Rutte NATO-főtitkár egyeztetett a szövetség tagjaival.
A helyzet súlyát érzékelteti, hogy Lengyelország várhatóan az atlanti szerződés 4. pontjának élesítését fogja kérni. Ez a passzus lehetővé teszi, hogy bármely tagállam konzultációt kezdeményezzen, ha úgy érzi, hogy területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri.
Ez nem jelent automatikusan katonai lépést vagy a kollektív védelem aktiválását (5.cikkely), hanem politikai egyeztetést indít el az Észak-atlanti Tanácsban. Törökország többször is élt ezzel a lehetőséggel a szíriai háború kapcsán, emellett a balti államok és Lengyelország is kértek 4. cikkely szerinti konzultációt az ukrajnai háború során.
Lengyelország lett az első közvetlen részes NATO-tag az ukrajnai háborúban, amikor orosz drónokat semmisített meg saját légterében. A hadművelet során több mint tíz drónszerű objektumot követtek radarral, amelyek közül azokat, amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek, lelőtték.
Az esetről szóló értékelések szerint az orosz üzenet átalakítja a regionális biztonsági dinamikát, és azt akarja kiprovokálni, hogy a NATO-tag nyíltan és katonailag reagáljon az incidensekre, ami a háború eszkalálódásával járhat.
A katonai elemzők szerint Moszkva valószínűleg elkezdte „tesztelni” a NATO reakcióidejét és elrettentési rendszerét (deterrence). Ez még nem teljes értékű támadás, hanem „szürkezónás provokáció”, ami a szövetség egységét és idegrendszerét teszi próbára.
A drónok esetleges tömeges átrepülése túlterheli a NATO radarrendszereit, a sűrű riadók pedig gazdasági és pszichológiai károkat okozhatnak.
Bár nem volt irányított, de a becsapódás megmutatta, hogy civil célpontok is sérülhetnek – ez növeli a politikai kockázatot, és egyben jelzi Moszkva közönyét, hogy milyen célpontot talál el. Ez különösen éles aggályokat vet fel, mert a szárazföldi és a légi hadviselés hangsúlyosan a pilóta nélküli rendszerek felé tolódik el.
Oroszország hatalmas kapacitásokat mozgósít az ilyen fegyvernemek fejlesztésére, kiegészítve az iráni Shahab-rendszerrel, amely a lengyelországi provokációnak is főszereplője volt.
A korábbi határesetek között említhető, amikor 2022 novemberében két ember meghalt a lengyelországi Przewodów faluban. Akkor egy eltévedt rakéta csapódott be, és a vizsgálat végül arra jutott, hogy ukrán légvédelmi rakéta darabja hullott le.
A mostani eset a legkomolyabb precedens, mert az orosz eszközök orosz drón valóban behatoltak a NATO légterébe, kárt is okoztak, és a szövetségi haderő
ténylegesen megsemmisítette az eszközöket.
A NATO-ra vonatkozó azonnali követelmény a keleti szárny állandó drónelhárító ernyőjének kiépítése, elfogó UAV-okkal, lézerfegyverekkel és integrált radarhálózattal. A közös EU-NATO álláspont „drónfal” létesítését javasolja a zóna védelme érdekében, és a NATO sürgősséggel összehívta az erről szóló konzultációt, megerősítve szolidaritását Lengyelországgal.
A szövetségi színtéren jelentős szempont az Egyesült Államok figyelmeztetése, hogy nre hanyagolja el az ukrajnai háború szélesebb körű veszélyeit. Az amerikai republikánus és demokrata képviselők egyhangúan közölték, hogy a támadást jogsértőnek és agresszívnek tartják, amely teszteli a NATO elkötelezettségét, és több kongresszusi vélemény szerint a válaszlépéseknek szigorúnak és következetesnek kell lenniük.
Dick Durbin demokrata szenátor szerint „a NATO légtér ismételt megsértése figyelmeztetés, hogy Vlagyimir Putyin próbára teszi a képességünket, hogy meg tudjuk-e védeni Lengyelországot és a balti államokat”.
Joe Wilson republikánus képviselő, a Külügyi Bizottság tagja azt nyilatkozta, hogy „ha Oroszország megtámadja a NATO-tag Lengyelországot iráni drónokkal, az háborús cselekmény. Hálásak vagyunk a NATO-szövetségesek gyors válaszáért, ahogy szembe szállnak Putyin további önkényes agressziójával.”
Wilson egyben sürgette Trump elnököt, hogy válaszoljon olyan szankciókkal, amelyek tönkre teszik a orosz hadigépezetet.