Az elnök azt kéri a legmagasabb ítélkező testületettől, hogy mielőbb döntsön a vámtarifák ügyében, miután a rendelet fennakadt az alsóbb fokú bíróságon. Addig is, a vámok elkerülésében Kína jár az élen, de mások is keresik a veszteségek elkerülésének trükkös módjait.
HIRDETÉS
A Trump-adminisztráció a Legfelsőbb Bíróság elé vitte a vámok körüli vitát, és arra kérte a bírákat, hogy mielőbb döntsenek arról, hogy az elnöknek joga van-e átfogó importvámok kivetésére.
A kormány azt várja a főbíróságtól, hogy törölje el azt az ítéletet, amely kimondta, hogy a vámtarifák nagy része (nem mindegyik) a rendkívüli állapotról szóló törvény törvénytelen alkalmazása. A végleges döntés várható időpontja novembernél nem korábbi.
Addig is a világgazdaság tűkön ül és reménykedik, de egyelőre kénytelen-kelletlen a Trump szabta tarifákhoz igazodik, amelyek több ország esetében kifejezetten bénítóak. Amíg a Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) ki nem mondja a végső szót, az amerikai Vámhivatal beszedi a tarifákat és irgalmatlan büntetések várnak azokra, akik ezt megpróbálják kikerülni.
Végzetes csapás lenne a Fehér Házra a vámok eltörlése
Amerikában a vámok támogatói és ellenzői egyaránt a zavaros helyzetre hivatkoznak. Az ügyészség szerint a fellebbviteli bíróság vámellenes döntése „a bizonytalanság homályát veti a folyamatban lévő külföldi tárgyalásokra, amelyeket az elnök az elmúlt öt hónapban vámok ügyében folytatott. A tét ebben az esetben nem is lehetne nagyobb”.
Az új vámok kritikusai ugyanezt mondják, de másként másként látják, és szintén gyors döntés követelnek. „A jogellenes vámok súlyos károkat okoznak a kisvállalkozásoknak, és veszélyeztetik a fennmaradásukat. Reméljük, hogy ügyfeleink számára ez az ügy mielőbb megoldódik” – mondta Jeffrey Schwab, a Liberty Justice Center vezető jogtanácsosa.
A vállalkozások eddig kétszer is győztek, egyszer egy kereskedelemmel foglalkozó szövetségi bíróságon, másodszor pedig a fellebbviteli bíróság legutóbbi 7-4 arányú döntésével, ami kiverte a biztosítékot a Fehér Házban.
Elvileg Trump más törvények alapján is kivethetne vámokat, de ezek jobban korlátoznák fellépésének sebességét és súlyát, és ezért választotta ezt a jogilag kétséges és vitatható utat. A Fehér Ház érvei között szerepel az is, hogy ha a SCOTUS eltörölné Trump intézkedéseit, akkor a kormánynak vissza kellene fizetnie az eddig kivetett vámokat, ami végzetes csapást mérne a pénzügyminisztériumra.
Nagyon megütheti a bokáját, aki a vám elkerülésére spekulál
A SCOTUS döntéséig a vámokat a Trump által mértékben kell beszedni, amit nem az adóhivatal, hanem a US Custom and Border Protection végez. Ennek a hatóságnak áll jogában, hogy a vámfizetés elmaradás esetén elkobzást, bírságolást és behajtást rendeljen el.
A legkevesebb az, hogy az áru a vámraktárban marad és nem kerülhet piacra, amíg a tarifát be nem fizetik. Súlyosabb esetekben viszont sor kerülhet a jogsértő vállalat eszközeinek és vagyontárgyainak lefoglalására. Persze személyes felelősségre vonásra is, ami akár 20 év börtönbüntetéssel is járhat, kivált, ha a vám elkerülését csempészetnek nyilvánítja a bíróság.
Pénzbírság esetén annak mértéke általában a vitás áru értékének többszöröse. Az importvállalatok nem hivatkozhatnak arra, hogy bírói ítélet született a vámok jogellenességéről, hanem meg kell várniuk a SCOTUS jogerős döntését. A rendszer addig is automatikusan beszedi a vámtételeket.
A szigor ellenére széles körben ismertek a megkerülési trükkök, amelyeket a legnagyobb exportőr, azaz Kína fejlesztett mesterfokra 2018 óta, amikor Donald Trump első vámbüntetéseit elszenvedte. A leggyakoribb módszer az, hogy az árut egy olyan országból származónak tüntetik fel, amely kisebb vámtarifa alá esik, vagy kedvezményeket élvez.
Több kínai vállalat esetében bukkantak az amerikai hatóságok ilyen csalásokra, például amikor indiai árunak tüntettek fel egy jelentős vegyipari szállítmányt, ami 62,5 millió dolláros büntetést vont maga után.
A másik módszer az áru alulértékelése az alacsonyabb vám érdekében, mint például a Motives Inc. vállalat tömeges cipőbehozatala esetében, ami 13 millió dolláros bírsággal járt.
Ilyen esetekben (dual invoicing - kettős számlázás) a csalás súlyosságát fokozza, hogy a valódi vételárat egy másik számlán róják le az exportőrnek, ami újabb pénzügyi bűncselekményt teremt. Így járt 2018-ban egy kaliforniai kereskedő, aki leszállította egyes elektronikai termékek értékét, majd külön fizetett a kínai szállítónak, és ezért 37 hónapos börtönbüntetést kapott.
Egy Los Angeles-i textilcég (az Ambiance Apparel) következetesen alulértékelte a ruházati importot, hogy elkerülje a vámok kifizetését. Ennek következménye egy 82,6 millió dolláros pénzbüntetés és 12 hónap börtön lett.
A kínai behozatal hatalmas volumene miatt statisztikailag is nagyobb a valószínűsége, hogy ebben a relációban történhet jelenleg is a legtöbb visszaélés. A textil, elektronika, vegyipar és acél esetében az USA különleges vámokat is kivet, emiatt több esetben is átcímkézték az árut (pl. „Made in Vietnam”).
A csalás továbbra sem ismeri a határokat - idén is voltak jelentős ügyek
2025-ben már 400 millió dollár érték fölött járnak a vámelkerülési kísérletek. Augusztus végén indult eljárás számos importcég ellen, mert Kínából, Németországból, Japánból és Dél-Koreából érkező termékeket Malajzián keresztül hozattak be, így kerülve el a vámokat.
A gyógyszeripar terén a Strong Medical cég került gyanú alá, mert ők más országokon keresztül „futtatták át” a kínai alapanyagokat.
Az év során eddig már több vállalatra sóztak milliós büntetéseket New Hampshire-ben, Kaliforniában, New Yorkban és Texasban. Malájzia ezekben az esetekben is főszereplő, mert pillanatnyilag a legkedvezőbb vámtételeket élvezi az Egyesült Államok felé, így például elektronikai termékek esetén mindössze 2%-ot.
Hasonló a szerepe Vietnámnak, amelyre szintén jóval alacsonyabb vámot vet ki az USA, mint sok fejlett ipari országra és az Európai Unióra.
Az amerikai vámhatóság sok esetet leleplez, de a hatalmas forgalomra tekintettel a legtöbb bonyolult és sokszereplős kísérlet valószínűleg elkerüli a figyelmét.
Számíthat-e Trump a Legfelsőbb Bíróság republikánus többségére?
Noha a SCOTUS jelenlegi felállása 2/3-os republikánus fölényt mutat, sőt, a bírák harmadát még Trump jelölte az első mandátuma során, a vámok ügyében az elnök nem mehet biztosra. A testület eddig inkább az ideológiai színezetű ügyekben hozott a jobboldal felé hajló döntéseket (abortusz, fegyvertartás, LMBTQ-jogok, vallási jogok az oktatásban, környezetvédelmi szabályok korlátozása, szakszervezetek gyengítése), de a gazdasági ügyekben nem automatikusan pártos.
Bizonyos konzervatív bírák (Roberts, Gorsuch) időnként a korlátozott kormányzati hatalom mellett döntenek, és az üzleti érdekek védelmében is fellépnek. A Trump által jelölt másik két bíró (Kavanaugh és Barrett) gazdasági véleménye nem is ismert, mert őket főként az ideológiai ügyek érdeklik.
Az elnöki hivatal szerint téves az előző bírói fok döntése, amely szerint a vámok kivetésekor Trump alaptalanul hivatkozott az 1977-es Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmi Törvényre (IEEPA). Noha az alkotmány a Kongresszust hatalmazza fel az adók és vámok kivetésére, az évtizedek során a törvényhozók átengedték ezt a feladatot az elnöknek, és Trump igyekezett is a lehető legtöbbet kipréselni ebből a hatalmi tisztázatlaságból.
Hogy ez a módszer beválik-e, az körülbelül 2 hónap múlva dől el véglegesen. A világ addig várakozni kénytelen.