A tüntetők szerint a nyilvánosság ereje kell ahhoz, hogy az EU tagországai nyomást gyakoroljanak az izraeli kormányra.
HIRDETÉS
A palesztin civilek védelmében tüntettek Brüsszelben vasárnap. A Gázai övezetben súlyosbodó humanitárius válság és Gázaváros izraeli megszállása ellen 70 ezren tiltakoztak a belga rendőrség becslése szerint, több mint 200 emberi jogi és segélyszervezet csatlakozott a demonstrációhoz.
Evelyn Dom, az Euronews tudósítója jelentette, hogy a piros ruhát viselő tiltakozók felszólították az EU tagállamait, hogy határozottan húzzák meg a vörös vonalat Gáza ügyében, és kemény szankciókkal kényszerítsék Izraelt fegyvernyugvásra.
A belga kormány néhány napja jelentette be, hogy csatlakozik más országokhoz, például Franciaországhoz és az Egyesült Királysághoz, elismeri a palesztin államot az ENSZ közelgő közgyűlésén, bizonyos feltételekkel. Ezen kívül szankciókat készül kivetni Izraelre.
A tüntetés szervezői szerint demonstrációk, a nyilvánosság nyomása kell ahhoz, hogy a kormányok ilyen jellegű döntéseket hozzanak. Remélik, hogy az EU többi tagállama is követni fogja Belgium példáját.
A gázai háborút a Hamász 2023. október 7-i izraeli vérengzése és túszejtése után indította az izraeli kormány a terrorszervezet felszámolására. Az elhúzódó harcoknak, amelyekben a Hamász élő pajzsként használja a lakosságot, a helyi hivatalos jelentések szerint mostanra több mint 60 ezer halálos áldozatuk van, szintén helyi jelentések szerint többségük civil. A közel kétmilliós gázai lakosság nagy része menekültként él rosszul ellátott sátortáborokban, amelyek ki vannak téve az izraeli hadsereg célzott csapásainak is.
Az Izraelből majdnem két éve elhurcolt 251 túsz közül 49 van még Gázában, közülük talán ha húszan lehetnek életben.
Kölcsönös vádak, növekvő népharag világszerte és Izraelben is
A nemzetközi közösség nagy része azzal vádolja Izraelt, hogy készakarva akadályozza a segélyek bejutását az övezetbe, hogy a lakosság kiéheztetésével kényszerítse megadásra a Hamászt. Az izraeli kormány visszautasítja ezt mondván, hogy a tavaszi kéthónapos blokád idején is volt, és azóta is van elég élelem Gázában, de a Hamász élősködik ezeken, egyrészt saját szükségleteire használja, másrészt méregdrágán árulja a feketepiacon a segélyraktárok fosztogatásából származó élelmiszereket.
Mióta újraindult a rendszeres segélyosztály a Gázai Övezetben május végén, és azt nem az ENSZ, hanem egy amerikai alapítvány tartja kézben, rendszeresen érkeznek hírek arról, hogy izraeli katonák a segélyre várakozó tömegbe lőnek. Az izraeli hadvezetés visszautasítja ezt, és határozottan állítja, hogy katonái mindig adnak le figyelmeztető lövéseket, mielőtt tüzet nyitnának, és csak akkor lőnek, ha valaki a megengedettnél közelebb megy hozzájuk, vagy átlépi tiltott zóna határát, és nem reagál a felszólításra.
Ezt segélyszervezetek és megfigyelők is vitatják, miközben kitartó vita folyik a gázai segélyezésről is. A Nyugat vádjaira Izrael tiltakozik, de egyelőre egyik fél sem mutatott fel olyan bizonyítékokat saját állításai alátámasztására, amelyeket a másik elfogadna.
Izraelben a túszok rokonainak szervezete szervez demonstrációkat a harcok kezdete óta, és kezdetben kérte, jó ideje már követeli elhurcolt szeretteik kiszabadítását. A gázai háborúnak nemcsak ezért, hanem az ottani pusztítást látva is tízezrek követelik a befejezését a zsidó államban is, és azzal vádolják a Netanjahu-kormányt, hogy saját politikai túlélésére játszik, sokadrangú kérdésnek tekinti a túszok sorsát, és aránytalanul nagy szenvedésnek teszi ki a gázaiakat. A kabinet viszont azzal érvel, hogy amíg a Hamász létezik, Izrael bármikor számíthat a két évvel ezelőttihez hasonló támadásra. Ami pedig a gázaiakat illeti, őket a terrorszervezet teszi ki aránytalan szenvedésnek azzal, hogy közéjük rejtőzik, velük fedezi állásait.
Eközben a Hamász, amelynek nyíltan vállalt és Irán által támogatott célja Izrael felszámolása, minden eddiginél keményebb propagandahadjáratot folytat minden szinten Gáza pusztulásának és az ott élők szenvedésének demonstrálására, mindezért az izraeli hadsereget, Izrael államot téve felelőssé. Ez még azzal együtt is működik, hogy az elmúlt hetekben egymás után lepleződtek le a nyugati sajtóban megjelent manipulált fotók és felvételek.
Az elmúlt hónapokban több európai állam vezetése is bejelentette, hogy elismeri a palesztin államot. A nyugati közvélemény egyértelműen és az európai diplomácia nagy része is Izraelt teszi felelőssé a Gázában kialakult helyzetért. Az amerikai vezetés lavírozik, de eddig nem adta fel Izraelt támogató pozícióját.